Élete:

• Született: 1883. november 26. Szekszárd
• Tanulmányai: Pécs, Budapest, Baja
• 1909 első kötete Levelek Iris koszorújából
• Vörösmarty Akadémia, Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság, Nyugat
• január 15-én Budapesten házaság Tanner Ilonával.
• 1933 utolsó regény.
• 1938-ban jelent meg a Jónás könyve.
• augusztus 4-én halt meg.

Költészete:

• Lírai énvonalban állt.
• Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott.
• Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét.
• Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott.
• Költészetére a tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző.
• Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében.
• Művei:
  • Regények:
    • A gólyakalifa
    • Timár Virgil fia
    • Kártyavár
  • Verseskötetek:
    • Levelek Iris koszorújából
    • Herceg, hátha megjön a tél is!
    • Béke és háború közt
  • Kiemelt versei
    • In Horatium
    • Óda a bűnhöz
    • Himnusz Irishez
  • Tanulmányok
    • Petőfi és Arany
    • Az irodalom halottjai
    • Az ifjú Vörösmarty
  • Egyéb művei
    • A második ének
    • Barackvirág
    • Laodameia

Babits költészetét tekintve különböző korszakokat jellemezhetünk:

1. Levelek Íris koszorújából:
   • In Horatium
     • Első kötetének - Levelek Irisz koszorújából - legelső verse.
     • Az ókor és a világirodalom egyik legnagyobb költőjéhez, Horatiushoz méri magát.
     • Feltűnt bravúros formai virtuozitása, hajlama a különös rímekre, a nyelv zenei lehetőségeinek kiaknázására.
   • A lírikus epilógja
     • A vers szonett formában íródott.
     • Babits ebben a költeményében az ún. szubjektív idealizmus problémáival viaskodik.
     • A költőt gyötri a világ megismerhetőségének tagadó világszemlélet, elfogadásába nem tud belenyugodni.

2. Babits, a filozofikus költő:
   • Esti kérdés
     • Az 1909 és 1911 közt keletkezett verseket Babits a „Herceg, hátha megjön a tél is!” című kötetben gyűjtötte össze.
     • Ez a költemény a meditatív versek sorát nyitja meg.
     • Az egyetlen, 53 sorból álló többszörösen összetett mondatban (Noha az írásjelek nem ezt sugallják!) Babits az élet értelmére, céljára kérdez.

3. Háborúellenes versek:
   • Húsvét előtt
     • A Húsvét előtt cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét ígéri.
     • A költemény szabad versre emlékeztető rapszódia.
     • félrímek csengése a húsvéti feltámadási ünnep alleluját hirdető harangszavát idézi.

4. Sziget és tenger:
   • A gazda bekeríti házát
     • Versben a költő a gazda szerepét veszi fel (a gazda szó jelentésének képzettársítása a korban: erősödik a kisgazdapárt - konzervativizmus a városiasodás ellen).
     • gazda magatartása: a régi értékek megvédése, így metaforizálódik a kultúra védelmezőjének jelképévé.
     • Jelen van a konzervativizmus is régi érték megőrzése képében.
   • Cigány a siralomházban
     • A "cigány" a híres Vörösmarty-versre utal, a "siralomház" pedig a körülötte lévő világ gonoszságára.
     • Az "Úr" és a "bogár" meglepő összekapcsolásában ott rejlik a teremtés gondosságának és az alkotás jelentéktelenségének ellentéte.
     • A vers jellegé miatt eltűnnek a csillogó rímek: kizárólag asszonáncok fordulnak elő, s legtöbbször egyetlen magánhangzós rím válaszol a rímhívó szóra.
   • Mint különös hírmondó
     • A vers egyetlen hatalmasra növesztett mondat.
     • A költő „különös hírmondónak” mondja magát, bölcs, akit a mindennapok eseményei kevéssé érdekelnek, csupán az általános érvényű igazság, a lényegi kérdések kimondása foglalkoztatja.
     • A természet örök körforgásának biztos tudata a nagy hír.
   • Ősz és tavasz között
     • Ez a verse is "a halál rettenetében fogant.
     • A vers egyik szervező elve, poétikai eszköze az ősi hasonlat.
     • A rövidülő esték az öregség képeit hívják elő.
   • Jónás könyve
     • A költő, a próféta kötelessége a harc az embertelenség, a barbárság ellen még akkor is, ha ez a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen.
     • A Jónás könyvének a nyelve a választott témának megfelelően bibliai ódonságú.
     • A szándékolt "egyszerűség" mögött azonban hallatlan műgond húzódik meg.

1. Életrajz:

• 1883-1941
• klasszikus műveltségű
• katolikus, nemesi család
• filozófusnak készült, gimnáziumi tanár lett
• műfordító, szerkesztő, kritikus, költő, író
• Nyugat nemzedéke: aranykorban

2. Prózai munkái:

• Halálfiai: pályakezdésekor írt (az egyetemi évek alatt); önéletrajzi regény
• Gólyakalifa: pszichológiai thriller

3. Lírája:

• Levelek Iris koszorújából: verseskötet; költői maximálprogram, szivárvány színei= a teljesség igénye, a minden egysége
• nyitó verse: In Horatium:
• cím: Horacius aranykori antik költőre utal; Horaciusszal vagy Horaciusszal szemben?
• verskezdés: szó szerint idézés Horacius-tól, az antik utalás és a versforma= antikizáló
• látszólagos (fenti és lenti) ellentétek; dialektikus
• természetfilozófiai látomás: ellentét és az egység, a változás és a látomás dialektikája
• természetfilozófiai látomások összegzése
• a költészet törvényei= a természet örök törvényeivel (dialektika)
• a tartalom v. a forma változása
• soha meg nem elégedés eszméje
• kötet záró vers: A lírikus epilógja: (=utószó)
• keretet alkot a kötetnyitó művel együtt
• tudatos kötetszerkesztés (korán elkészült vers)
• a világ megismerhetetlenségét, kifejezhetetlenségét állítja
• petrarcai szonett; kötött rímelés, csattanókra kihegyezett a vége
• ellentét ill. kudarc az egész kötetre utaló sorokkal:

"mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább

  nem jutottam"

• Fekete ország:
• pszichoanalitikus vers
• a képzelet világát állítja szembe a világ megismerésének és az önmegismerésnek igényével
• "fekete" szó: nyugtalanító érzés keltője
• képi folyamatosság hiánya: a végzetes töredezettségről ad hírt
• időtlenség, mozdulatlanság, változatlanság érzete

4. Költészet a háború idején: pacifista (=békepárti)

Húsvét előtt

• vátesz szerep: a közösség nevében beszél
• befejező versszakok: dallamosak
• az expresszionizmussal (=dinamika kifejezés)
• gépről való írásában mutatkozik meg a modernség kultusza
• fordulópont: dallamossá válik; béke lesz a teremtés kimondása által
• Húsvét szimbóluma: újjászületés, új élet
• vallásosságából következően: a feltámadás= megváltás
• vígilia (=várakozás) az emberiség megváltására; a békére
• szabadszerű
• apokalipszis vers

5. Kényszerű prófétaszerep:

Jónás könyve  (=Jónás imája):

• 4 részből áll
• elbeszélő költemény
• újraírja (=parafrázis): az Ószövetség egyik legismertebb könyvét; Jónás próféta könyvét
• firtatja: mit kell tennie, mint költő, ha a világot erkölcsileg romlottnak tapasztalja
• keresi a választ: hogyan kell a felsőbb hatalom, Isten vagy a lelkiismeret üzenetét közvetítenie
• prófétáról szóló történetet beszél el, és nem próféciákat tartalmaz
• a Jónás-féle prófétaszerep sajátossága a kényszerűség
• a történet hős: elégedetlen, akarata ellenére kell vállalni az isteni küldött szerepét, "botcsinálta"
• a szerepvállalás belső folyamatának végső következtetésének is olvasható
• az Isteni szeret: mindenkié
• próféta: az isteni szeretet eszköze
• a történet igazolja:
• Isten az engedetlen kiválasztottaival is eléri a céljait
• naturalista részletezés
• groteszk
• Ószövetségi szerző szerint: az emberek még változásra képes
• Itt: a változás lehetősége sem merül fel

Arany Anna

Ady Endre

• Élete:
  • Született: 1877. Érmindszent
  • Tanulmányai: Nagykároly, Zilah
  • 1900-1903. Nagyvárad újságíró
  • nyár: Diósi Ödönné Brüll Adél -> Léda
  • Párizs
  • ősz: Boncza Berta -> Csinszka -> 1915. házasság
  • Halála: 1919. Budapest: hosszú betegség

• Költészete:
  • Saját egyéniségét állítja középpontba
  • Hangsúlyozza, hogy küldetése, szerepe van
  • Megszerkeztette versesköteteit
  • Szecessziós – szimbolista látásmód
  • Komplex képei bonyolultak
  • 3 szavas verscímek
  • Refrén, rím, ismétlés
  • Új versritmus
  • Költői szabadság, merészség

• Küldetéstudat versek:
  • Góg és Magóg fia vagyok én:
    • Költő és költészet feladata
    • Cím nélküli
    • Sors, szenvedés öröklése
    • Magyarság megváltása
    • Szimbolista, félrímes vers
  • Új vizeken járok
  • Az Illés szekerén:
    • Küldetéstudat
  • Szeretném, ha szeretnének:
    • Magányosság

• Léda - versek:
  • Héja – nász az avaron
  • Örök harc és nász
  • Lédával a bálban
  • Elbocsátó, szép üzenet

• Magyarság - versek:
  • Párizs, az én Bakonyom:
    • Szimbolikus vers
    • Értékhiányos vers
  • Nekünk Mohács kell
  • A föl – földobott kő
  • A magyar Ugaron:
    • Ugar: feudális, elmaradott, magyar társadalom
    • Szimbolikus, látomásos táj
    • Értékhiányos szerkezet
  • A Hortobágy poétája
  • A Tisza – parton
  • A fajok cirkuszában

• Hiányérzet – versek:
  • Harc a Nagyúrral:
    • Groteszk, harc leírása
    • Modern ballada
  • Kocsi – út az éjszakában

• Halál – versek:
  • Párzsban járt az ősz:
    • Ősi toposz: ősz: elmúlás
    • Fiktív és valóságos táj egyszerre
    • Költő és halál találkozása

• Istenes - versek:
  • A Sion – hegy alatt
  • Imádság a háború után
  • Álmom: az Isten
  • Hiszek hitetlenül Istenben
  • Istenhez hanyatló árnyék

• Forradalmi – versek:
  • A magyar jakobinusok dala
  • Rohanunk a forradalomba

• Háborús versek:
  • Az eltévedt lovas:
    • Metafora: az eltévedt lovas -> nem akar elszakadni az ősi magyar kultúrától
    • Keretes szerkezet
    • Sejtelmes, félelmetes hangulat
    • Reménytelen jövő
  • Emlékezés egy nyári éjszakára
  • Mag hó alatt:
    • Metafora: cím -> elrejtésre utal
    • Ady önképe
  • Ember az embertelenségben:
    • Paradoxon: Ady küldetéstudata
    • Pusztításra utaló cím

• Csinszka – versek:
  • Őrizem a szemed:
    • Kevert ritmusú
    • Szabályos rímelés, kivéve utolsó versszak ott félrím
  • Nézz, Drágám, kincseimre

1. A nyelvművelésről általában

• Különböző kultúrákban mást jelent
• Feladata:
• nyelvi ismeretterjesztés

v.

• normák előírása
• Hazánkban XIX. században a feladat:
• szókincsbővítés
• nyelvmegújítása
• Fő vezéralakja: Kazinczy Ferenc
• Két fő irányzat:
• nyelvhasználati szabályok "nyelvközpontú"
• sztenderd nyelvváltozat megengedőbb, elfogadóbb "emberközpontú"

2. Nyelvújítás kezdetei

• 1772 Bessenyei: Ágis tragédiája
• Francia felvilágosodás eszméinek elterjedése
• Bécs: magyar felvilágosodás
• Bessenyei György: Magyarság című röpirat (a magyar nyelvet kell fejleszteni)

"Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha"

3. Kazinczy Ferenc

• A kor vezéregyénisége
• Nyelvújítók: ortológus (hagyományőrzők) vs. neológusok (Kazinczy, Kölcsey, Szemere)
• Mondolat: nyakatekert újítások kigúnyolása
• Szemere Pál + Kölcsey Ferenc: Felelet a Mondolatra (Kazinczy Kölcsey nélkül publikálta)
• Neológusok nyertek a vitában
• Eredménye:
• stílus megújulás
• nyelvi normák kialakítása
• egységes köznyelv
• irodalmi nyelv
• szóalkotás

4. Szóalkotás módjai

• Szó szerint lefordított idegen szavak: materia (lat) > anyag; Kellner (német) > pincér
• Tájszók: (közhasználatúvá emelt szavak) csapat, róna, hullám betyár
• Kihalt szavak: (felújítása) bakó, fegyelem, hős, lomb

Téves olvasatokból: Zoltán, Géza

• Szóképzéssel: huzal, dereng, nőies, állítólag
• Elvonással: cikkely > cikk, kapál > kapa, árnyék > árny, percent > perc, gyárt > gyár
• Szóösszetétellel: vérszegény, bérkocsi, pénztár
• Szóösszerántással: elöl + ülnök > elnök; levegő + ég > lég; könnyű + elméjű > könnyelmű
• Erőltetett szóalakok, tövek, képzők: csáb, dics, -onc/-önc > tanonc; -ma/-me > érme; -da/-de > járda

Kedves Diákok!

Üdvözöllek titeket a művészeti fesztiválunkon!

X Y vagyok, és én foglak benneteket segíteni, irányítani, felügyelni. Körülbelül két éve dolgozom a társulat vállalkozásában, csoportvezetői munkakörben.

Mint ahogy tudjátok, 6 órában fogtok dolgozni, egyszer 20 perces szünettel, amit kötelező kivennetek. A feladatotok az érkező vendégek regisztrációja, tájékoztatása, igény szerint a helyekre kísérése, további szükség esetén tolmácsolás lesz. A fesztivál reggel 8-20 óráig tart. A beosztásotokról már korábban kaptatok tájékoztatást.

Az alábbi elvárásoknak kell kötelezően eleget tennetek

• Művészeti fesztivál megnyitója előtt 10 perccel korábban kell érkezettek, hogy a helyeteket el tudjátok foglalni, (ennyivel korábban ér véget a munkaidőtök).
• Munkaruhára való kikötésünk annyi lenne, hogy kényelmes, zárt cipőben és az itt kapott egységesen kék felsőben gyertek.
• Kedves, segítőkész, udvarias viselkedés.

Általában elégedettek vagyunk a diákjainkkal, de korábban néhány munkavállaló viselkedésével rossz tapasztalatokat szereztünk. Ezért szükségesnek érezzük, hogy tájékoztassunk titeket az ügyfelekkel kapcsolatos viselkedés alapvető normáiról. Az érkező vendégeket először is megtisztelitek a köszönéssel, és ha szükségük van segítségre, akkor pedig ugyanígy illedelmesen, udvariasan válaszoltok nekik.

Ne féljetek beszélni a vendégekkel, legyetek nyitottak, türelmesek és segítőkészek!

Ha bármi kérdésetek lenne ezzel kapcsolatban, illetve probléma esetén kérlek, keressetek meg engem.

Sok sikert kívánok a munkához!

Munkára fel!

- Prózaíró, újságíró

- Született: 1847. Szklabonya

- Tanulmányai: rimaszombati algimnázium, selmecbányai evangélikus líceum, győri jogakadémia, pesti jogi kar (à nem szerzett diplomát)

- Balassagyarmat: esküdt, ügyvédsegéd

- Házasság: 1873.  Mauks Ilona (titkos)

- Pest: szerkesztő, újságíró

- 1875: elváltà 1882: ismét megkérte Ilona kezét

- Szegedi Napló munkatársaà Szeged pusztulása című műà felhívás a természeti katasztrófa következményeire

- 1881: Pesti Hírlap munkatársa

- 1881: Tót atyafiak

- 1882: A jó palócok

- Petőfi Társaság tagja

- Kisfaludy Társaság tagja

- Országgyűlési képviselő

- MTA levelező tagja

- 1895: Szent Péter esernyője

- Ő írta az első Jókai életrajzot

- Meghalt: 1910.

Műveinek jellemzői:

- Tárcanovellákat írt

- A kis műfajok mestere

- Epizodikus felépítésű művek

- Anekdoták

- Romantika és a realizmus között helyezkedik el

- Realista környezetrajz és értelmezés

- Magyar irodalom anekdotikus hagyományaà élet szóbelis hagyománya (pl. kiszólások)

- Szabad függő beszéd

Tót atyafiak, A jó palócok

- A Szülőföld áll a középpontban: tótok, palócok

- A paraszt ábrázolásban az idilli világ dominálà a parasztembereket egyszerű, tisztalelkűeknek mutatja be

- Mikszáth dzsentri ábrája:

            - Pályafutása kezdetén: ,,nemesi Don Quijote” ( lényege az anakronizmus= időtévesztettség)

            - Később: élősdi

Mikszáth polgárságról alkotott véleménye:

            - Pályafutása kezdetén: idealizált figura

            - Később: zsugoriak, haszonelvűek

Tót atyafiak:

-1881

- 4 hosszabb novellából áll

- Szereplők: zárkózott, mogorva emberek, de jólelkűek

- Valamilyen bűnt elkövetése à súlyos tragédia

A jó palócok

- 1882

- 15 rövidebb novellából áll

- Szereplők: nyitottabbak

- Valamilyen bűn elkövetéseà súlyos tragédia

- Néhány szereplő alakja ismétlődik egy-egy novellában

- Sokszor belülről közelíti meg a szereplőt

Szegény Gélyi János lovai (elemzés)

- Helyszín: falu

- Hangnem: zaklatott

- Szereplők: - Gélyi János: a Bágyi csoda című novellában szerepelt, becsületes, hűséges, féltékeny

            - Vér Klára: a Bágyi csoda című novellában szerepelt, vörös hajú, hűtlen

            - Csipke Sándor: szabad szerelem híve

            - Vőnekiné: öregasszony, kerítő nő

- Szerkezete: - Bevezetés: Gélyi János feleségül vette Vér Klárátà díszíti lovait

            - Bonyodalom: Gélyi János meghallja Klára és Vőnekiné beszélgetését (fehér és piros mályvarózsa= mindkettőnek más jelentése van)

            - Kibontakozás: Gélyi János gyanakodik, elindulnak az esküvőre, bizonyítékokat akar szerezni

            - Gélyi János látja Csipke Sándortàfelesége leejti az egyik mályvarózsátàbeigazolódik a gyanú (felesége megcsalja)

            - Megoldás: Gélyi János belehajt a szakadékba féltékenységből àmeghalnak mindketten

            - A történetet Gélyi János szemszögéből ismerhetjük meg

            - Motívumok: fehér és piros rózsa (hűtlenség), lovak

Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok

1. Jelentősége:

• Jókai utódja
• Átfogja:
• széppróza
• publicisztika műfaját
• Legjellemzőbb vonása (később):

realizmus iránya

2. Életrajz:

• 1847-1910
• Szklabonya
• Evangélikus vallás
• Nemesi származás (iparos gazdálkodó család)
• Diplomát jogi karon nem szerezte meg
• Mauks Mátyás (nógrádi főszolgabírónál)

Esküdt

• ügyvédsegéd
• Házasság:
• Mauks Ilona
• elvált
• újra eljegyezte mikor irodalmi és publicisztikai sikereivel rendeződött anyagi helyzete
• 1881: Tót atyafiak
• 1882: A jó palócok
• 23 képviselői év
• 40 éves írói jubileumának ünneplése
• Mikszáth-kultusz kialakulása

3. Műfaj:

• Újszerűen:
• hagyományos műfajok, prózaformák
• idő-, történelem szemlélet
• epikus hangnem művészisége
• nézőpontok kezelése
• Mai értelmezések szerint:
• romantikus természetfelfogás
• kalandos meseszövés
• anekdota
• realista életkép
• Novellák jellemzői:
• anekdota
• életkép
• szereplők: jellegzetes falusi élethelyzetben és helyszínen
• történetvezetés haladása a csattanó felé
• életkép: anekdotikus történet kerete

4. Mű:

• A jó palócok novelláskötet:
• 15 rövidebb darab
• a palóc vidéki hagyományaiban gyökerezik (a később említettekben)
• babonák
• hiedelmek
• szokások
• bűn-bűnhődés motívuma
• szexualitás
• jelképes-babonás tárgyak
• szokások
• Nézőpontok játéka
• A beszéd a szereplők legjellemzőbb tevékenysége
• Egyszerre:
• készíti elő
• késlelteti az eseményeket
• Elbeszélői hang közelít:
• élőbeszédhez
• mesemondáshoz
• személyű elbeszélő:
• életkép szereplőinek világán belül szólal meg:
• közösség személlyel nem azonosított hangján
• egyes szereplők nézőpontjából
• a beszélő jelenléte a szövegben nyomatékot kap
• Közös jellemzők a novellák megalkotottságában:
• gyakori visszatérések
• történetek sajátos egysége
• archaikus tere
• elbeszélésmód: személyes élőbeszédszerű
• Elbeszélésmód:

(alaphelyzet meghatározóan szabad függő beszéd)

• egyenes beszéd:

valóságos v. képzelt személy közléseinek szó szerinti idézése (epikai művek)

• függő beszéd: közlés áttételes idézése
• szabad függő beszéd: nincsen bevezető ige, elmarad a kötőszó is

Arany Anna

Madách Imre: Az ember tragédiája

1. Jelentősége:

• késő romantikus magyar alkotás
• egyetemes problémák feszegetése
• (alapvető) kérdések amikre válaszol:
  • létbölcseleti érdeklődéssel
  • emberi lét értelme
  • történelem menete
• Firtatja: (istennel kapcsolatban)
• isteni gondolkodás szerepét
• az emberi világban betöltött helyét
• cselekvési, döntési szabadságának lehetőségeit
• Értelmezése:
• saját létünk tudatosabb mélyebb megélésének lehetőségeit is jelenti

2. Életrajz - Pályakép

• 1823-1864
• Alsó-Sztregova
• középnemesi család
• Váci piarista gimnázium; magántanulója
• Pesti egyetem; filozófiai tanfolyam
• Jogi kar
• ügyvédi vizsga
• Nógrád megye másodjegyzője
• Közéletben ismerté válik, mint
• szabadelvű ellenzéki szónok
• Barátság: Szontagh Pál (Lucifert róla mintázta)
• Fráter Erzsébet:
• feleségül vette
• elváltak
• Szabadság harc idején:
• megyei főbiztos
• család súlyos veszteségei
• fegyverek, bujdosók rejtegetése
• bebörtönözték
• Visszatért a közéletbe
• országgyűlési képviselő
• Fontosabb műve: Lantvirágok - Verses kötet

3. Keletkezéstörténete:

• Írta: 1859 febr. - 1860 márc.
• Elküldte Arany Jánosnak (kortársak)
• megállapította: silány Faust utánzat
• később mégis tovább olvasta
• belátta elhamarkodott ítéletét
• hibátlan felépítésű:
  • szerkezetileg
  • gondolatilag
• javításra szorul:

• verselése
• nyelvezete
• Madách elfogadta Arany módosítási javaslatit
• Kiadták: 1862 januárjában

4. Mű:

1. szerkezet

• Térszerkezet:
• nincsenek hagyományos tagolódások
• 15 szín:
• keret
• álom

• Időszerkezet:
• (a cselekmény indulásának kitüntetett ideje a végtelen egy véges pillanata:)

A teremtés befejezésének mozzanata

• a mennyekhez végtelen idő tartozik
• az emberpár létéhez:
• mitikus idő
• véges történelemi
• egyéni életidő kapcsolódik (mert nem ehettek a halhatatlanság fájának gyümölcséből)
• az álomszínek: a végtelen idő kinagyított folyamatának időpillanata

• Belső szerkezet: (álomszínekben)
• Ádám és Lucifer között folyó vita
• Ádám a tudatszerzés útját járja az időben
• színek középpontjában: előző színben megfogalmazott eszme megvalósult formája áll
• Ádám tapasztalat legyen:

eszme anyaggá válva elkorcsosul

• csalódás (szükségszerűen)
• Lucifer által manipulált álmok
• Az eszmék csak tökéletlen porban testesülhetnek meg
• Fiktív történelmi tablók: Ádám Párizsig történelem alakító nevet visel
• szemlélődő magatartás Londontól jut érvénybe
• Éva által a színekben egyszerre:
• kívül
• belül
• szemlélődés és cselekvés kettőssége (nyelvileg is megjelenik)

1. Jellemek, szereplők viszonyrendszere, értelmezések:

• Úr és Lucifer közötti konfliktus: metafizikai, tapasztalati
• Ádám és Lucifer: főszereplők

Isten és Éva: mellékszereplők

• Ádám és Lucifer fölé emelkedik Éva a hétköznapiassággal

1. Eszmék:

Arany Anna

Madách Imre tételvázlat

1.Jelentősége

Madách Imre azért jelentős, és nem mellesleg érettségi tétel, mivel az egy könyvével is sikert alkotott, emellett a közéleti életben is nyomot hagyott.

2.Életrajz

- Alsó-Sztregova, köznemesi család, 1823

- Váci gimnázium, Pesti egyetem filozófiai tanfolyam

- 1838-jogi kar

-  Barátságot kötött Szontagh Pállal (Lucifer mintája)

- 1845- Fráter Erzsébet, későbbiekben elváltak

- Szabadságharc- bebörtönzés, 1861-ben visszatér, mint országgyűlési képviselő

- Ember tragédiája sikeres lett

- Arany Jánostól kér segítséget könyvét illetően

- Egykönyves szerző

3. Műfaj

- Madách műve romantikus emberiségköltemény

- A drámatípus világértelmezése megőrzi, a két világszint feltételezését azért nevezik két szintes drámának

- A Fausthoz hasonlóan az Ember tragédiája is kevert mű nemű alkotás

- Formailag dialógusokkal és monológokkal halad előre

- Jelenetek lazán függnek össze

- Sem időben, sem térben nem kapcsolódnak össze

- Mozaikos szerkezet

- Nagy időtávot átfogó szerkezet

4. A mű szerkezete

- A mű szerkezetét kétfelé bonthatjuk, az egyik az érszerkezet a másik pedig az időszerkezet

- Térszerkezetet a 15 színre osztja fel, keret és álomszíneket is elkülönít

- A helyszínek száma kevesebb a 15-nél, mivel 2 helyszín ismétlődik

- A tragédia két világszint határán játszódik

- A kétszintes drámának megfelelően az időviszonyok is osztottak

-A drámai cselekmény indulásának kitüntetett ideje a végtelen egy pillanata, a teremtés és a befejezésnek mozzanatai

5. Egymással való viszony

- Az Úr végig mellékszereplő, a hangsúly Lucifer és Ádám vitáján van, Éva néha fel-fel bukkan, de a végén föléjük emelkedik

6. Eszmék

- Egyiptom- az egyén szabadsága

- Athén- egyenlőség a közösségben

- Róma- menekülés a kéjbe

- Konstantinápoly- testvériséget hirdető kereszténység

- Prága (1-2)- menekülés a tudományba

- Párizs- szabadság, egyenlőség, testvériség

- London- szabad verseny

- falanszter- egyenlőség helyett egyformaság

- az űr- menekülés az anyagtalanba

- eszkimószín- a testvériség elkorcsosulása, eszme nélküli állapot

7.Stílus

- Régies, archaikus

- Arany János stilisztikai javításokat javasolt

- Ez a stílus aforisztikus

Mikszáth Kálmán

Élete

• 1847-ben született Szklabonyán. Ez Nógrád megyében található, lakosságának egy része szlovák (tót) nemzetiségű. Születési helye művészetét, témáit is meghatározza, hiszen Felső-Magyarország a színhelye sok művének.
• Szülei tehetős paraszti birtokosok voltak. Mikszáth Selmecbányán végezte a gimnáziumot, majd Pestre ment jogot tanulni.
• Balassagyarmaton esküdt lett, majd beleszeretett a főszolgabíró lányába, Mauks Ilonába. A szülők tiltakozása miatt kénytelen volt szerelmét megszöktetni, 1873-ban feleségül vette Pesten.
• Ezután újságíró lett, a kor ismert publicistája. Bár népszerűsége nőtt, nem keresett annyit, hogy feleségének a megszokott kényelmet biztosítsa. Ezért válást ajánlott, de felesége nem akarta ezt az áldozatot elfogadni tőle. Mikszáth azt hazudta neki, hogy mást szeret, így végül elváltak.
• 1881-82-ben megjelent két novelláskötete, a Tót atyafiakés A jó palócok. Ez meghozta számára a várt sikert. Ez tette lehetővé, hogy újra feleségül vehette Mauks Ilonát, három gyermekük született.
• A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja, gyakorlatilag mindent elért, amire egy korabeli író vágyakozhatott.
• 1887-ben – bár mindig kritikus volt a politikával szemben – a Szabadelvű Párt parlamenti képviselője lett. Képviselőtársairól és a kortárs politikáról élénk képet festett műveiben.
• 1910-ben írói pályájának 40. évfordulójára hatalmas ünnepséget rendezetek. Ezen még részt vett, majd két hét múlva meghalt, s szinte királyi pompával temették.

Újszerű parasztábrázolás:

- Mikszáth sikereit nagyban köszönheti újszerű parasztábrázolásának

-  Míg Jókai műveiben a parasztok csupán mellékszereplők, Mikszáth felfedezi őket az irodalom számára

• Csak erkölcsi oldalról közelíti meg sorsukat
• Felismerteti az olvasókkal, hogy a látszólag együgyű és durva emberek lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek
• Ők is megvívják saját, belső csatáikat
• Hősei nem lázadnak, beletörődnek sorsukba, vagy ha fel is lázadnak, csak anarchikus cselekedetekre szánják el magukat (pl.: Az a fekete folt)
• Tetteiket a faluközösség kialakult szokásai (melyek sokszor népi hiedelmek, babonák) irányítják
• Hősei naívak, jószívűek, tiszták (pl.: Bede Anna tartozása)
  • A tót atyafiak (1881)
  • A jó palócok (1882)

*- Szeged, fordulópont az életében, mert megírja novelláit, amit “Tóth atyafiak (4 novella) és a Jó palócok (15 novella)” címen adta ki.

Tóth atyafiak:

A két elbeszélés illetve novelláskötet 1881-ben és 82-ben jelent meg, és rögtön sikert hozott Mikszáth számára.

A Tót atyafiak 4 hosszabb elbeszélést tartalmaz. Hősei civilizációtól távol élő, különc emberek,  mint Olej Tamás és Lapaj.

Az a fekete folt című elbeszélése a felesége halála után búskomorrá vált brezinai bacsa mindennapi életének hosszú bemutatásával kezdődik Az idilli természeti környezet és a mindennapok egyformaságába változást hoz egy fiatalember megjelenése, akibe a bacsa lánya beleszeret, és megszökik vele. A bacsa felgyújtja az akolt – így keletkezik a címben szereplő fekete folt. A bűn és bűnhődés megközelítése, erkölcsi színezete az Arany-balladák világát idézi. A szerkesztés érdekessége: a szokatlanul hosszú epikus bevezetőt egy gyorsan pergő dramatikus rész követi. A cím összefüggése a szöveggel az okmagyarázó mítoszok képzetét kelti fel.

Az Arany-kisasszony kezéért versengő két különc, rögeszmés agglegény Mikszáth bogaras regényhőseinek párhuzama. Az elbeszélés befejezése balladaszerű: Krisztina kitartó várakozása a népballadák mitikus hősnőihez teszik őt hasonlatossá (vö. Bede Anna, Péri Kata, Tímár Zsófi), Miklós merész vállalkozása a balladai homály-szerű ködbe vész: nem tudjuk meg, hogy visszatért-e Selmecre.

A Jasztrabék pusztulása a babonák, hiedelmek világába viszi az olvasót, Mikszáthot egyenesen elbűvölte a hagyományos, zárt közösségek hiedelemvilága.

Hosszan vezeti be Mikszáth a novellát. Úgy ábrázolja Lapajt, mint egy kérges szívű, magának való, közösségre, embertársaira nem figyelő ember. A hosszú bemutató során megtudjuk milyen közeli kapcsolatban áll a természettel, hisz csőszként tengeti életét. Modja van arra, hogy átadja magát a természetvonzó világának. Egyetlen kincs a dudája, amiként egyetlen egy tudománya, a csőszködés mellett a dudálás. Senki sem tanította a zene mesterségét neki, a természettől vette. Hiába kérték jó pénzért, senkinek sem adta el.

A jó palócok szereplői az előző kötettel ellentétben közösségben élő, beszédes emberek. A novellák szereplői tudnak egymásról, aki főszereplő volt az egyik novellában, mellékszereplőként felbukkan a másikban. A novellák középpontjában a paraszti élet áll, a helybeli közvélemény, a hiedelmek, babonák is szerepet kapnak. Mikszáth saját megjegyzéseivel tarkítja a novellákat, itt is a népi mesemondó szerepébe helyezkedik. A kötet egyik legszebb darabja a Bede Anna tartozása c. novella.

A történet lényege, hogy a bíróság előtt megjelenik egy fiatal, meghatóan naív és bájos lány (már megjelenésére enyhébbé válik a komor bírák arca), aki halott testvére helyett akarja letölteni annak büntetését. Mikszáth más novelláival ellentétben ez szigorú szerkesztésű, története egyenes vonalon, kitérők nélkül halad. A paraszti világ romlatlansága fejeződik ki a főszereplő személyében, akit a szigorú bírák hazaengednek egy kegyes hazugsággal (nem is volt bűnös a testvére).

A Péri lányok szép hajáról a balladaköltészetben jól ismert „megesett lány” témáját dolgozza fel. Az odaadó testvéri szeretet fűzi a Bede Anna –novella témájához.

A bágyi csoda és A gózoni Szűz Mária a természetfeletti világába vezet. Mikszáth novelláinak első mondataiban az olvasóhoz szólva többször megjegyzi, hogy a palóc nép babonás. A népi igazságérzet fogalmazódik meg a novellákban: a bűnösök megbűnhődnek bűneikért, de csakúgy, mint Arany balladáiban, a bűnösök nem elvetemült gonosztevők, hanem részvétet keltő áldozatok.

A novellák szerkezete: belső feszültséget éreztet.

 Műfaja: A novella az epikai műnembe tartozó, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül.  A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van.

Dzsentri témájú művei:

A baráti domínium, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A gavallérok. Karcolataiban is ez a kettősség figyelhető meg. Hol gúnnyal mutatja be a vezető politikusokat, akiket a nép sorsa a legkevésbé érdekel. Céljuk a hatalom megtartása (A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa).

Történelmi témák:

Elfordul saját korától és a múltba viszi el az olvasót. Ezekben a regényekben is a mesélő anegdótázó stílust él. Történelmi hősei főnemesek különc különleges emberek, akik azért kerülnek szembe környezetükkel, mert egy letűnt világot szeretnének visszaállítani (Beszterce Ostroma, Új Zrínyiász, Beszélő köntös). Utolsó nagy regénye A fekete város, amely a halála,után jelent meg.