Élete
- apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra (művelt, vallásos család)
- a négy testvér közül a legidősebb
- elemi iskolák: Szekszárd, Budapest, Pécs
- gimnázium: Pécs (ciszterciek)
- budapesti egyetem: magyar–francia szak (a franciát latinra cseréli)
- tanít Baján, Szegeden, majd Fogarason
- itáliai utazás
- (1908) A Holnap közli néhány versét
- (1911-től) Budapesten tanít
- a Nyugat állandó munkatársa lesz
- tiltakozik a háború ellen (Játszottam a kezével verse hazafiatlanság vádja) (1918) nyugdíjazzák
- (1919) egyetemi tanárrá nevezik ki a 20-as években támadások érik
- (1921) házasság Török Sophie-val (Tanner Ilona)
- (1929) a Baumgarten-alapítvány kurátora
- (1929–41) a Nyugat főszerkesztője
- (1937) gégerákot állapítanak meg nála
Munkássága
- gondolati líra
- értekező próza: irodalomtörténeti, kritikai tanulmányok (Az európai irodalom története)
- műfordítások (Szophoklész, Dante, Baudelaire)
- 5 regény (A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Halálfiai), 2 dráma
- verseskötetei:
- Levelek Iris koszorújából (1909)
- Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
- Recitativ (1916)
- Az istenek halnak, az ember él (1929)
Keresztül-kasul az életemen (emlékek, tanulmányok)
Jónás könyve
In Horatium (1904)
- a kötet nyitóverse, óda (a kozmikus erőkhöz)
- ars poetica: a költő Horatiushoz méri magát, szembeszáll a tömegízléssel, a beavatottakhoz akar szólni
- örökös változás (utalás Hérakleitoszra) költői célkitűzés: „Ekként a dal is légyen örökkön új” állandó megújulás, „soha-meg-nem-elégedés” ( Horatius: megelégedés, arany közép)
programvers
Fekete ország (1906–07)
- álom: minden fekete ~ halál, pusztulás
- minden anyag pusztulásra van ítélve, minden magában hordozza a pusztulást
A lírikus epilógja (1903)
- a kötet záróverse, szonett
- valóság vágy: a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáról tud szólni, az én bezártsága, a világ megismerhetetlensége lírai panasz utolsó vsz.: a mindenség és az én azonosulása (önmagában fedezi fel a világ végtelenségét)
Szembenézés a halállal
Ősz és tavasz között (1936)
- „a halál rettenetében fogant”
- cím: a tél körülírása (~ halál)
- ütemhangsúlyos verselés, páros rím, refrén
- elégikus hangnem
- példázatos jelleg: konvencionális hasonlatok, metaforák
- szerkezetét az évszakok váltakozásának rendje határozza meg
- (1-2. vsz.) ősz ~ öregség, elmúlás
- (3-4. vsz.) tél ~ gyermeki emlékek / halottas ágy
- (5-6. vsz.) év vége és újév fordulója ~ az idő múlása
- (7. vsz.) tavasz az én számára a tél nem múlik el (E/1. sz. a korábbi tárgyias kifejezésmód személyessé válik), a természet rendje és az emberi élet párhuzama megszűnik; megújuló természet ↔ halál véglegessége
- az egyén elmagányosodása, a halállal egyedül kell szembenéznie, ennek fényében emberi kapcsolatai és életműve is átértékelődik
- (10. vsz.) visszatérő nyitókép; csak az asszonyi jóság jelent vigaszt fájdalmas beletörődésBalázsolás (1937)
- gégeműtétje előtt írja
- 12 és 8 szótagos, rímtelen sorok, sorátlépések ~ zaklatottság, „zihálás”
- egyszerű szöveg gyermekkori szertartás (Balázs-áldás) emléke, gyermeki bizalom felidézése, némi öniróniával
- önvád felnőttkori hálátlansága miatt
- kétféle magatartástípus: gyermek - felnőtt
- saját élete és Szent Balázs sorsa közti párhuzam
- verszárlat: talán nem is csodát vár, hanem a belenyugvás bölcsességét
Jónás könyve (1938) Keletkezéstörténet, műfaj
- műtétje után a betegágyán írja
- egy új, pusztító háború lehetősége (pl.: Anschluss)
- az emberiség és a kultúra értékeinek féltése mit tehet a költő a hatalommal szemben?
- négyrészes elbeszélő költemény
- bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, lírai önvallomás
Történet
- Jónás kezdetben nem akar Ninivébe menni, magányra és békére vágyik, egy szigetre menekülne, de nem térhet ki sorsa, kötelessége elől
- gyáva, szánalmas, nevetséges alak
- a legkilátástalanabb helyzetben ismeri fel felelősségét
- Ninivében kigúnyolják feldúltan a sivatagba menekül
- a bibliai történetet követi, de helyenként naturalisztikus részletekkel egészíti ki (pl.: tengeri vihar, cet gyomrában, ninivei vásár)
- legfontosabb eltérés: a niniveiek a Biblia szerint hallgatnak Jónásra
- Ninive (~ emberiség?) megmenekül
Értelmezés
- Jónás felháborodása jogos, de a pusztulást kívánni jogtalan (~ az igazság követelése igazságtalanságba és embertelenségbe csaphat át) Jónás feladata nem az ítélkezés, hanem az igazság hirdetése, szavakkal, az igazság erejével küzdeni a bűn és a barbárság ellen
- Babits humanizmusa: az emberi kultúra értékei nem pusztulhatnak el Isten feladata az ítélkezés, az ember dolga az értékek védelme és megőrzése
- drámaiság: Isten és Jónás „konfliktusa”
Stílus
- hangnem kettőssége: pátosz, irónia, groteszk humor keveredése
- nyelvi archaizmusok (bibliai nyelvezet) + profán, naturalista kifejezések keveredése
- versforma: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, jambikus sorok, gyakori soráthajlások
Jónás imája (1939)
- a prófétaszerep személyessé tétele
- költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög
- két mondatból áll
- (1-6. sor) a régi szavak hűtlensége, céltalan sorsa
- (7. sortól) bizakodás, hogy élete hátralévő részében rátalál a régi hangra, Isten sugallatára a költő az igazság közvetítője