Élete

• apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra (művelt, vallásos család)
• a négy testvér közül a legidősebb
• elemi iskolák: Szekszárd, Budapest, Pécs
• gimnázium: Pécs (ciszterciek)
• budapesti egyetem: magyar–francia szak (a franciát latinra cseréli)
• tanít Baján, Szegeden, majd Fogarason
• itáliai utazás
• (1908) A Holnap közli néhány versét
• (1911-től) Budapesten tanít
• a Nyugat állandó munkatársa lesz
• tiltakozik a háború ellen (Játszottam a kezével verse hazafiatlanság vádja) (1918) nyugdíjazzák
• (1919) egyetemi tanárrá nevezik ki a 20-as években támadások érik
• (1921) házasság Török Sophie-val (Tanner Ilona)
• (1929) a Baumgarten-alapítvány kurátora
• (1929–41) a Nyugat főszerkesztője
• (1937) gégerákot állapítanak meg nála

 Munkássága

• gondolati líra
• értekező próza: irodalomtörténeti, kritikai tanulmányok (Az európai irodalom története)
• műfordítások (Szophoklész, Dante, Baudelaire)
• 5 regény (A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Halálfiai), 2 dráma
• verseskötetei:
  • Levelek Iris koszorújából (1909)
  • Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
  • Recitativ (1916)
  • Az istenek halnak, az ember él (1929)

Keresztül-kasul az életemen (emlékek, tanulmányok)

Jónás könyve

In Horatium (1904)

• a kötet nyitóverse, óda (a kozmikus erőkhöz)
• ars poetica: a költő Horatiushoz méri magát, szembeszáll a tömegízléssel, a beavatottakhoz akar szólni
• örökös változás (utalás Hérakleitoszra) költői célkitűzés: „Ekként a dal is légyen örökkön új” állandó megújulás, „soha-meg-nem-elégedés” ( Horatius: megelégedés, arany közép)

programvers

Fekete ország (1906–07)

• álom: minden fekete ~ halál, pusztulás
• minden anyag pusztulásra van ítélve, minden magában hordozza a pusztulást

A lírikus epilógja (1903)

• a kötet záróverse, szonett
• valóság vágy: a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáról tud szólni, az én bezártsága, a világ megismerhetetlensége lírai panasz utolsó vsz.: a mindenség és az én azonosulása (önmagában fedezi fel a világ végtelenségét)

Szembenézés a halállal

Ősz és tavasz között (1936)

• „a halál rettenetében fogant”
• cím: a tél körülírása (~ halál)
• ütemhangsúlyos verselés, páros rím, refrén
• elégikus hangnem
• példázatos jelleg: konvencionális hasonlatok, metaforák
• szerkezetét az évszakok váltakozásának rendje határozza meg
• (1-2. vsz.) ősz ~ öregség, elmúlás
• (3-4. vsz.) tél ~ gyermeki emlékek / halottas ágy
• (5-6. vsz.) év vége és újév fordulója ~ az idő múlása
• (7. vsz.) tavasz az én számára a tél nem múlik el (E/1. sz. a korábbi tárgyias kifejezésmód személyessé válik), a természet rendje és az emberi élet párhuzama megszűnik; megújuló természet ↔ halál véglegessége
• az egyén elmagányosodása, a halállal egyedül kell szembenéznie, ennek fényében emberi kapcsolatai és életműve is átértékelődik
• (10. vsz.) visszatérő nyitókép; csak az asszonyi jóság jelent vigaszt fájdalmas beletörődésBalázsolás (1937)
• gégeműtétje előtt írja
• 12 és 8 szótagos, rímtelen sorok, sorátlépések ~ zaklatottság, „zihálás”
• egyszerű szöveg gyermekkori szertartás (Balázs-áldás) emléke, gyermeki bizalom felidézése, némi öniróniával
• önvád felnőttkori hálátlansága miatt
• kétféle magatartástípus: gyermek - felnőtt
• saját élete és Szent Balázs sorsa közti párhuzam
• verszárlat: talán nem is csodát vár, hanem a belenyugvás bölcsességét

Jónás könyve (1938) Keletkezéstörténet, műfaj

• műtétje után a betegágyán írja
• egy új, pusztító háború lehetősége (pl.: Anschluss)
• az emberiség és a kultúra értékeinek féltése mit tehet a költő a hatalommal szemben?
• négyrészes elbeszélő költemény
• bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, lírai önvallomás

Történet

• Jónás kezdetben nem akar Ninivébe menni, magányra és békére vágyik, egy szigetre menekülne, de nem térhet ki sorsa, kötelessége elől
• gyáva, szánalmas, nevetséges alak
• a legkilátástalanabb helyzetben ismeri fel felelősségét
• Ninivében kigúnyolják feldúltan a sivatagba menekül
• a bibliai történetet követi, de helyenként naturalisztikus részletekkel egészíti ki (pl.: tengeri vihar, cet gyomrában, ninivei vásár)
• legfontosabb eltérés: a niniveiek a Biblia szerint hallgatnak Jónásra
• Ninive (~ emberiség?) megmenekül

Értelmezés

• Jónás felháborodása jogos, de a pusztulást kívánni jogtalan (~ az igazság követelése igazságtalanságba és embertelenségbe csaphat át) Jónás feladata nem az ítélkezés, hanem az igazság hirdetése, szavakkal, az igazság erejével küzdeni a bűn és a barbárság ellen
• Babits humanizmusa: az emberi kultúra értékei nem pusztulhatnak el Isten feladata az ítélkezés, az ember dolga az értékek védelme és megőrzése
• drámaiság: Isten és Jónás „konfliktusa”

Stílus

• hangnem kettőssége: pátosz, irónia, groteszk humor keveredése
• nyelvi archaizmusok (bibliai nyelvezet) + profán, naturalista kifejezések keveredése
• versforma: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, jambikus sorok, gyakori soráthajlások

Jónás imája (1939)

• a prófétaszerep személyessé tétele
• költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög
• két mondatból áll
• (1-6. sor) a régi szavak hűtlensége, céltalan sorsa
• (7. sortól) bizakodás, hogy élete hátralévő részében rátalál a régi hangra, Isten sugallatára a költő az igazság közvetítője

• Élete:
  • Született: 1855. március 29. Szabadka
  • Halála: 1936. november 3. Budapest
  • Felesége: Harmos Ilona
  • Gyerekei: Kosztolányi Ádám
  • Tanulmányai:
    • Középiskolát Szabadkán kezdte, de tanárával való konfliktus miatt kiutasították -> Szegeden magántanulóként érettségizett
    • 1903 Budapest, Budapesti Egyetem bölcsészkara magyar-német szak -> itt találkozott Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel
    • kis ideig Bécsi Egyetem -> nem fejezte be

• Lírai művei:
  • 1907 Négy fal között
  • 1910 Szegény kisgyermek panaszai
  • 1912 Mágia
  • 1916 Mák
  • 1920 Kenyér és bor
  • 1924 a bús férfi panaszai
  • 1928 Meztelenül
  • 1930 A zsivajgó természet
  • 1933 Számadás
  • 1931 Költő a 20. században
  • 1933 Esti Kornél éneke
  • 1933 Hajnali részegség
  • 1933 halotti beszéd
  • 1933 Ének a semmiről
• Regényei:
  • 1922 Nero a véres költő
  • 1924 Pacsirta
  • 1925 Aranysárkány
  • 1926 Édes Anna
• Édes Anna:
  • Keletkezési körülmények és téma:
    • Az utolsó nagy regények között van
    • Ez a regény a vallomásosságával segített a hideg légkör oldásán, és ez egyben alkalom volt, mint az írók, mint a politikusok helyzetének elemzésére
    • Téma:
      • Alaptéma: Egy cselédlány látszólag minden ok nélkül meggyilkolja munkaadóit
      • A téma lehet még az emberi méltóság, a sérült ember, a munka és az ember megaláztatásának összefüggéseit elemző regény
      • ( Az alapötlet Kosztolányi feleségétől származik egy újságban olvasott hír alapján, aminek a témája egy kettős gyilkosság, amit egy cseléd követett el gazdái ellen)
    • Tere és ideje:
      • július 31.-én kezdődik a cselekmény, amikor Kun Béla repülőn menekül Budapestről.
      • Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást egyik oldalon sem.
      • 1920 fejeződik be a mű története
      • Helyszíne: Budapest, Krisztinaváros
    • Szerkezet:
      • A mű 5 részből áll:
        • 1-6 kezdő szituáció: A megváltozott viszonyok miatt Ficsort, Vizyék házmesterét. Eddig nem nagyon érdekelte semmi, most viszont fontosnak találta megjavítani a csengőt. Vizynének volt egy lánya, akit elveszített és, azóta életét a cselédek gondja teszi ki. Viszont Ficsor ajánl neki az elmondása szerint egy „tökéletes” cselédlányt.
        • 7-10 Anna beilleszkedése: Anna beilleszkedése gyors, de érzi, hogy az a hely nem neki való. Vizyné viszont a mintacselédet látja benne. Az író nem is részletezi Anna lelki világát, helyette inkább néha sejteti a lelki sérelmeket. Vizyék a cselédeket jól tartják, de nem veszik őket emberszámba, Anna is eszerint kezd el majd robot-szerűen dolgozni.
        • 11-14 Jancsi és Anna románca: Patikárius János csak egy élvezeti eszközt lát Annában és játékszernek tekinti. Viszonyukban Jancsi csak a testi kapcsolat „alatt” után udvarol. Anna teherbe is esik. ami szégyen és titokban elveteti.
        • 15-18 Gyilkosság: A gyilkosság eredménye hosszú lelki folyamat eredménye. Vizyné egyfolytában próbatételekkel teszteli Anna Jancsiban is csalódott, mert azt hitte, hogy szereti, míg csak kihasználta őt. Végül, amikor megtalálja a kéményseprőt, aki feleségül is akarja venni, ezt pedig Vizyék ellenzik, mert hallani sem akarnak arról, hogy a tökéletes cselédet elveszítik. Így Annával továbbra is megalázóan bánnak és nem veszik emberszámba. Utolsó csepp a pohárban viszont mégiscsak az, hogy meglátta Jancsit a doktornéval.
        • 19-20 Ítélet és befejezés: Anna nem menekül el, pedig lett volna rá lehetősége. Bevallja tettét és vállalja a következményeket. A bűnügyi bizottság viszont nem érti a tett okát, amit Anna sem tud elmondani. Viszont Moviszter megfejti a tett miértjét.
          • „- Akkor mért követte el?-kérdezte Moviszter önmagától. – Az az érzésem – ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle – és itt kitört, majdnem kiabált. – Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.
        • Az elbeszélés módja: Az elbeszélő nem alkalmaz belső nézőpontot, a szereplőket főleg a tetteik jellemzik. A műben a gyakorító elbeszélésmód található. Csak egyszer mond el olyan eseményeket, történeteket, amelyek többször ismétlődnek. Ez feszültséget eredményez a műben, ami fontos, mert ezeknek a felszín alatti feszültségeknek lesz döntő szerepe a műben.

1. Életrajz

• Született: 1883-ban Szekszárdon
• Tanulmányok: Budapest, Pécs

Bölcsészkar (1901): Stílusgyakorlati szeminárium

Barátsága: Juhász Gyula

Karinthy Frigyes

Kosztolányi Dezső

• Tanított: Baján, Pesten, Szegeden, Szekszárdon
• Felesége: Tanner Ilona
• Az MTA tagja (Magyar Tudományos Akadémia)
• Halála: 1941-ben gégedaganat által

2. Verses kötetei:

• 1909: Levelek Írisz koszorújából
• 1938: Jónás könyve
• További kötetek: Herceg, hátha megjön a tél is, Recitatív, Nyugtalanság völgye, Sziget és tenger, Versenyt az esztendőkkel, Az istenek halnak, az ember él

3. Regényei: Tímár Virgil fia, Kártyavár, A gólyakalifa, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom, Halálfiai
4. Levelek Írisz koszorújából:

• 1902-től írt versei összessége
• 1909-ben jelent meg
• A cím, utalás a sokszínűségre és a tökéletességre, valamint a koszorú, mint szimbólum jelenik meg a címben, amely a végtelenséget jelképezi
• A Levelek szó, pedig a kötetben található versekre utal
• Kötetben található versek pl: Fekete ország, In Horatium (ars poetica)
• Fekete ország: Vershelyzet: Álom, nyomasztó

Állandó ismétlés (fekete szó, refrén)

Alliterációk

Hangzások lehetőségének kihasználása (avantgarde)

Ellentmondás (színek-fekete)

Szerkezete: Szabálytalan, a végére lelassul

Stílus: Szimbolista (káosz, bűn halál, gyász..stb.)

• Kötet stílusát befolyásoló irányzatok: Újklasszicizmus, Impresszionizmus, Expresszionizmus, Szimbolizmus,

5. Jónás könyve:

• Születése: Gégedaganat következtében, kórházi ágyában, egy kis füzetben kezdte el írni, 1938-ban jelent meg a Nyugatnál.
• Műfaja: Elbeszélő költemény
• Szereplő: Jónás próféta, aki Babitsot képviseli a műben
• Alapja: Az ószövetségi Jónás könyve
• Szerkezete: A mű 4 fő részből áll + kiegészül Jónás imájával (1939)
• rész

Ninive lakosai a bűn útjára térnek, az Úr Jónást küldi Ninivébe. Ám Jónás nem akar a városba menni, meghúzódik helyette a hajófenéken. Az Úr megbünteti Jónást.

• rész

Az Úr Jónást egy cet gyomrába száműzi, ahol 3 napot és 3 éjjelt töltött. Itt ráébred, hogy az Úrnak nem mondhat nemet.

• rész

Jónás elmegy Ninivébe, itt az emberek gúnyosan és közönyösen viselkednek. Az Úr fenyeget, de nem pusztítja el a várost. Jónás megbotránkozik, de a világnak pusztulását nem kívánhatja.

• rész.

Az Úr megkegyelmez a jó lelkű, erkölcsös emberek miatt. Jónást arra inti, hogy ne ítélkezzen mások felett, legyen bátor és harcoljon a jó ügyért

• Jónás imája

A versben Babits leveti a Jónás álarcát, így felfedve, hogy a mű mindvégig róla szólt.

6. Az ószövetségi és Babits műve közti különbségek:

7. Tanulság:

Vállalni kell a kijelölt sorsot, az ember, próféta, nem menekülhet kötelességei elől, hanem teljesíteni kell azt. Hangot kell adni annak, ha az emberi értékek pusztulását érzi. Babits eme mű megírásával mondja ki azt, hogy ő is túl szigorú volt az emberekkel.

Kovács Orsolya

Rigóvár

Gyöngyvirág utca 22.

9991

Dr. Törvény Jánosné jegyző

Rigóvár Város Önkormányzata

Rigóvár

Fő tér 1.

9991

Tisztelt Dr. Törvény Jánosné!

            A tegnapi napon, a megvásárolt telkünkön megkezdődtek az építkezések. Az egyik munkás a markológéppel az alapot ásta ki, amikor a munkagép kanala egy közepes méretű faládát fordított ki a földből. Azonnal szóltak nekem és a férjemnek. Kinyitottuk a ládát, amelyben régi pénzérméket találtunk, szerintünk meglepően jó állapotban. Megszámoltuk, 117 darab érme volt a faládában. A férjemmel hobbi szinten érdeklődünk a régiségek iránt. Mivel ezen a területen tudomásunk szerint az ókorban vagyonos római kereskedők éltek, meglátásunk szerin az érmék arany ókori pénzek lehetnek. A szomszédom nyugalmazott történelem tanár ő is megvizsgálta az érméket és szerinte felbecsülhetetlen értékük lehet.        

            Ezért kérem a tisztelt jegyzőnőt, hogy adjon tanácsot ez ügyben. Mi a teendő ilyen helyzetben? Kit értesítsünk? Hogyan tudunk eljárni törvényesen, hogy ezek az érmék jogos helyükre kerüljenek, és ami számunkra ennél is fontosabb, hogy az építkezést minél hamarabb tudjuk folytatni?

            Válaszát és segítségét előre köszönjük!

Rigóvár, 2019. 06. 06.

                                                                                                                          Tisztelettel:

                                                                                                                      Kovács Orsolya

Manapság Magyarországon a külföldi filmek a legnézettebbek, amelyeket mind leszinkronizálnak. Nagyon szeretek filmeket nézni, a barátaimmal és a családommal is. Mindig tisztában vagyok az új filmekkel.

            Azért, hogy én ennyire szeretek filmet nézni az nem csak az érdekes történetnek köszönhető, hanem a precíz szinkronizálásnak is, amely még élvezetsebbé teszi a filmeket. Úgy gondolom, hogy egy filmet szinkronosan lehet a legjobban élvezni, jobban át lehet élni a történetet, nem úgy, mint egy feliratos filmnél, amelynél nehezemre esik oda figyelni a szövegre is és a cselekményre is. A szinkronos filmekben az a jó, hogy, amikor nézem, úgy érzem, mintha magyar film lenne. Számomra a film sokkal élvezhetőbb a saját anyanyelvemen, mint más idegen nyelven. Ilyenkor nem kell arra koncentrálnom, hogy amikor egy párbeszéd folyik, akkor azt a rengeteg apró betűt gyorsan elolvassam, mert az igen fárasztó,és a cselekmény egy részéről is lemaradok. Például”A Bsszúállók:Végjáték”című film nagy részében olyan sok az akciójelenet, amelyben fontos párbeszédek is elhangzanak, hogy feliratosan vagy egy fontos mozzanatról, vagy egy kulcsfontosságú mondatról maradnék le.

            Ezért úgy gondolom, hogy azok az országok, mint Finnország, Spanyolország vagy az Egyesült Államok elrontják a filmek nyújtotta élvezetes perceket a felirattal, míg Magyarország, Németország, Japán egy álomvilágot alkotnak a filmek fordításával.

• Élete:
  • Született: 1855. március 29. Szabadka
  • Halála: 1936. november 3. Budapest
  • Felesége: Harmos Ilona
  • Gyerekei: Kosztolányi Ádám
  • Tanulmányai:
    • Középiskolát Szabadkán kezdte, de tanárával való konfliktus miatt kiutasították -> Szegeden magántanulóként érettségizett
    • 1903 Budapest, Budapesti Egyetem bölcsészkara magyar-német szak -> itt találkozott Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel
    • kis ideig Bécsi Egyetem -> nem fejezte be
  • Munkái:
    • 1908-ban a Hét az Élet és az induló Nyugat munkatársa lesz.
    • 1911-ben a Világ Belső munkatársa. Lefordítja a budapesti Nemzeti Színház kérésére a Pedro Calderón de la Barca Úrnő és komorna című vígjátékát.
    • 1916-ban tagja lesz a budapesti Világ című szabadkőműves páholynak.
    • 1917-ben a Pesti Napló munkatársa, ebben az évben az Esztendő szerkesztője (Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes és Tóth Árpád mellett). Alapító tagja a Vörösmarty Akadémiának.
    • 1917-ben a Közoktatásügyi Népbizottság megbízza másokkal együtt a Marx Károly a Tőke című munkájának lefordításával. A tanácsköztársaság bukása után az Új Nemzedék belső munkatársa, részt vett a Szabó Dezső vezette Magyar Írok Nemzeti Szövetségének munkájában, de hamarosan szakít vele.
    • 1919-ben kiválik az Új Nemzedék szerkesztőségből és a Pesti Hírlap munkatársa lesz, ahol haláláig dolgozik.
  • Utazásai:
    • 1910-ben utazást tesz Franciaországban és Olaszországban.
    • 1924-ben újra Olaszországban jár, ahol XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadja.
    • 1931-ben meglátogatja Münchenben Thomas Mannt. Frankfurtban rádióelőadást tart. Júniusban részt vesz a nemzetközi PEN Klub, hollandi kongresszusán. Londonban pedig Rothemere lordot, aki ezer fontot ajánl fel az 1931-ben megjelent legjobb magyar mű szerzőjének. Kosztolányi, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond között osztja meg. Doornban pedig interjút készít II. Vilmossal a száműzött német császárral.
    • 1934 áprilisán Erdélyben járt előadókörúton. Megoperálják a fasori szanatóriumban, majd Berlinben lábadozik, ezután Stockholmba utazik, ahol rádiumbesugárzással kezelik.
    • 1935-ben néhány hetet Dalmáciában tölt
    • 1936-ban, pedig vissza megy Stockholmba feleségével rádiumbesugárzásra.
  • 1932-ben francia becsület rendel tüntetik ki. A Konzervatív Írok támadására, hogy megmentse a budapesti nemzetközi kongresszust, lemond a PEN Klub elnökségéről, a kongresszuson az elnöki tanács tagjaként vesz részt.

• Lírai művei:
  • 1907 Négy fal között
  • 1910 Szegény kisgyermek panaszai
  • 1912 Mágia
  • 1916 Mák
  • 1920 Kenyér és bor
  • 1924 A bús férfi panaszai
  • 1928 Meztelenül
  • 1930 A zsivajgó természet
  • 1933 Számadás
  • 1931 Költő a 20. században
  • 1933 Esti Kornél éneke
  • 1933 Hajnali részegség
  • 1933 Halotti beszéd
  • 1933 Ének a semmiről
• Regényei:
  • 1922 Nero a véres költő
  • 1924 Pacsirta
  • 1925 Aranysárkány
  • 1926 Édes Anna
• Édes Anna:
  • Keletkezési körülmények és téma:
    • Az utolsó nagy regények között van
    • Ez a regény a vallomásosságával segített a hideg légkör oldásán, és ez egyben alkalom volt, mint az írók, mint a politikusok helyzetének elemzésére
    • Téma:
      • Alaptéma: Egy cselédlány látszólag minden ok nélkül meggyilkolja munkaadóit
      • A téma lehet még az emberi méltóság, a sérült ember, a munka és az ember megaláztatásának összefüggéseit elemző regény
      • ( Az alapötlet Kosztolányi feleségétől származik egy újságban olvasott hír alapján, aminek a témája egy kettős gyilkosság, amit egy cseléd követett el gazdái ellen)
    • Tere és ideje:
      • július 31.-én kezdődik a cselekmény, amikor Kun Béla repülőn menekül Budapestről.
      • Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást egyik oldalon sem.
      • 1920 fejeződik be a mű története
      • Helyszíne: Budapest, Krisztinaváros
    • Szerkezet:
      • A mű 5 részből áll:
        • 1-6 kezdő szituáció: A megváltozott viszonyok miatt Ficsort, Vizyék házmesterét. Eddig nem nagyon érdekelte semmi, most viszont fontosnak találta megjavítani a csengőt. Vizynének volt egy lánya, akit elveszített és, azóta életét a cselédek gondja teszi ki. Viszont Ficsor ajánl neki az elmondása szerint egy „tökéletes” cselédlányt.
        • 7-10 Anna beilleszkedése: Anna beilleszkedése gyors, de érzi, hogy az a hely nem neki való. Vizyné viszont a mintacselédet látja benne. Az író nem is részletezi Anna lelki világát, helyette inkább néha sejteti a lelki sérelmeket. Vizyék a cselédeket jól tartják, de nem veszik őket emberszámba, Anna is eszerint kezd el majd robot-szerűen dolgozni.
        • 11-14 Jancsi és Anna románca: Patikárius János csak egy élvezeti eszközt lát Annában és játékszernek tekinti. Viszonyukban Jancsi csak a testi kapcsolat „alatt” után udvarol. Anna teherbe is esik. ami szégyen és titokban elveteti.
        • 15-18 Gyilkosság: A gyilkosság eredménye hosszú lelki folyamat eredménye. Vizyné egyfolytában próbatételekkel teszteli Anna Jancsiban is csalódott, mert azt hitte, hogy szereti, míg csak kihasználta őt. Végül, amikor megtalálja a kéményseprőt, aki feleségül is akarja venni, ezt pedig Vizyék ellenzik, mert hallani sem akarnak arról, hogy a tökéletes cselédet elveszítik. Így Annával továbbra is megalázóan bánnak és nem veszik emberszámba. Utolsó csepp a pohárban viszont mégiscsak az, hogy meglátta Jancsit a doktornéval.
        • 19-20 Ítélet és befejezés: Anna nem menekül el, pedig lett volna rá lehetősége. Bevallja tettét és vállalja a következményeket. A bűnügyi bizottság viszont nem érti a tett okát, amit Anna sem tud elmondani. Viszont Moviszter megfejti a tett miértjét.
          • „- Akkor mért követte el?-kérdezte Moviszter önmagától. – Az az érzésem – ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle – és itt kitört, majdnem kiabált. – Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.
          • Az elbeszélés módja: Az elbeszélő nem alkalmaz belső nézőpontot, a szereplőket főleg a tetteik jellemzik. A műben a gyakorító elbeszélésmód található. Csak egyszer mond el olyan eseményeket, történeteket, amelyek többször ismétlődnek. Ez feszültséget eredményez a műben, ami fontos, mert ezeknek a felszín alatti feszültségeknek lesz döntő szerepe a műben.

Ady mellett Babits (1883 - 1941) volt a Nyugat legmarkánsabb arcélű lírikusa. A XX. század legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta végig csaknem az egész európai irodalmat.

Szekszárdon született 1883-ban értelmiségi családból. Apja erkölcsi szigora s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek mag versei. A háború alatt pacifista versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után egyetemi tanszékétől és tanári nyugdíjától megfosztották. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban 1941-ben.

Lázongó elégedetlenség

Élete külső eseményekben szegényes volt, de e mögött rengeteg változás, szellemi izgalom rejtőzött.

In Horatium (1909)

Első kötetének - Levelek Irisz koszorújából - legelső verse is ezt a nyugtalan kutatást tükrözi. Az In Horatium latin cím, magyar jelentése: Horatius ellen vagy Horatiusszal szemben.
Ars poetica

A bevezető négy sor Haratius-idézet (III. 1.), s ez egyben kihívás is. Az ókor és a világirodalom egyik legnagyobb költőjéhez, Horatiushoz méri.

Babits "arisztokratizmusát" olvashatjuk ki belőle

Görög filozófiára hivatkozva a világ folytonos mozgását fejezi ki a gyors, rövid mondatokkal. S ebből  vonja le a saját célkitűzését.

A vitázó mondanivalót Horatius kedvelt versformájában, alkaioszi strófákban zengi végig - tökéletesen, hibátlanul.

A fiatal költő művészete egyszerre konzervatív és újító

A lírikus epilógja (1904)

A vers szonett formában íródott.
Az első strófában felhangzik a hiábavaló erőfeszítés, a valóság és a vágy ellentmondó feszültsége.

A  költő csak az "én"-ről, önmagáról tud énekelni. Az önmagába zártság fokozódó keserűségét, sőt undorát érzékeltetik az "én"-hez kapcsolódó metaforák, hasonlatok:. Az első versszakban még világosan beszél a mindenség létéről,a  következőben az "azt hiszem" már kétségbe vonja létezését. A harmadik versszak "jól tudom" igéje határozottan tagadja az énen kívüli világot.

A lélekben lezajló vita negatív eredmény hívja elő az énhez kapcsolódó újabb metaforákat az utolsó strófában.

Ez a megszokottal fordított sorrendben jelenik meg.

Az utolsó szakasz visszakapcsol az elsőre.

Az alfa és az ómega szimbolikája sejteti az én világának végtelenségét.

Babits a szubjektív idealizmus problémáival viaskodik.

A költőt gyötri a világ megismerhetőségének tagadó világszemlélet, elfogadásába nem tud belenyugodni.

A háború ellen

A világháború alatt az emberi élet védelme érdekében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen. Maga mondta el Húsvét előtt (1916. március) c. versét a Zeneakadémián 1916. március 26-án.
A  költemény első része zaklatott, egymásba indázó mellékmondatokból felépülő.

A versnek ez a legfontosabb üzenete: békevágy bátor kinyilvánítása.

De míg idáig eljut a vers, sok-sok merész gondolatot, motívumot sodor magával.

Azt ünnepli, aki először meri kimondani a "béke" szavát, a lírai én maga mondja ki ezt először zsúfolt jelzőbokorral kiemelve és felnagyítva.
Miután a szó lehangzott a könnyed magyaros dalforma jelzi a lélek viharainak.

Fortissimo c. verse 1917-ben jelent meg a Nyugatban, Istenkáromlás miatt perbe fogták a költőt, s elveszítette tanári állását.

Sziget és tenger

Háború utáni magatartását a visszahúzódás jellemezte.

A címe arra utalt, hogy a magánélet nyugalmában szeretett volna elbujdosni.

Kiszorult verseiből a játékos virtuozitás, a forma egyszerűsödött.

 A cím és az első sorok felidézik az esztergomi Élőhegyen lévő nyári lak kertjét, de a metaforák már a mélyebb értelmet bontják ki.

A költő komorságára vall, hogy a létben szépségnek csak a "táj varázsa" marad meg.
Szeretné menteni az emberi kultúra értékeit .

A vers Ady küldetéstudatára emlékeztet.

A költemény rímtelen (szabadvers-szerű) sorokból áll: a jambikus lejtáést megzavarják daktilusok és anapesztusok is.

Négy sor kivételáével a természetes ritmikai egység - a verssor- nem esik egybe a mondat logikai rendjével.

A "szigetre" menekülést az aggodalom váltotta ki a költőből.

Babits ki tudott lépni "bűvös köréből", s rokonszenvvel közeledett a városi szegények felé. Ennek egyik legszebb bizonyítéka a Cigány a siralomházban c. (1926)

Cigány a siralomházban (1926)

A "cigány" a híres Vörösmarty-versre utal, a "siralomház" pedig a körülötte lévő világ gonoszságára.
Az első három strófa hasonlat. Az időhatározók a babitsi költészet egy-egy korszakát jelzik.

Versei személyes panaszai mellett és helyett a "testvérek" iránti szánalmat, az egyetemes emberi részvét hangjait szólaltatják meg. Kiúttalan, siralomházi hangulatot festenek képei, ahonnan csak öngyilkossággal lehet menekülni.
A legutolsó sor még a másokért könnyező költészetnek az értelmét is megkérdőjelezi.
A vers jellegé miatt eltűnnek a csillogó rímek: kizárólag asszonáncok fordulnak elő, s legtöbbször egyetlen magánhangzós rím válaszol a rímhívó szóra. A szótagszám is egyenetlen, fellazulnak a metrumok, cserélődnek az időmértékes verslábak. Az egyetlen tiszta képletű anapesztusi sor a legfontosabb mondanivalót emeli ki.

Szembenézés a halállal

Kései költészetének hangulatát indokolja a halál fenyegető közelsége is. 1936-ban már tudta, hogy rosszindulatú daganata van.

Ősz és tavasz között (1936)

A halál rettenetének kiáltását artikulálta emberi szóvá

A költemény témája nem általában  a halál, hanem az egyéni elmúlással való kérlelhetetlen szembenézés.
Poétikai eszköze az ősi hasonlat.

A halálra készülő ember önmegadását erősítik a verssorok és a mondatok határainak egyeztetése.
Itt-ott még alliterációk is találhatók.
Az évszakváltás nem állítható párhuzamba az emberi léttel.

A költemény záró szakaszának metaforája (száradt tőke) visszaível a kezdő strófa képeihez, s így kerek egésszé formálja a vers képrendszerét.

A halál iszonyata némileg oldódik az asszonyi jóság népdalszerű szimbolikájával, a karóra boruló rózsa költői képével. Ezt a beletörődést sugallja az utolsó versszak zenéje is.

A prófétaszerep vállalása

Babitsot az emberiségre váró kínok is gyötörték. A kultúra s az emberiség féltésének morális parancsa fordította szembe a fasizmussal.

Jónás könyve (1938)

Elbeszélő költemény.

A történet csaknem végig követi a bibliai elbeszélést.

A bibliai történettől azonban eltér a költemény: ott a niniveiek bűnbánatot tartanak s megtérnek, itt viszont kinevetik és tovább élik bűnös életüket.
Ez a változtatás a költő művészi szándékait szolgálta.

 A mű elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás.
A testi-lelki gyötrelmek kényszerítik Jónást és Babitsot, hogy prédikáljanak Ninive ellen.

A költő, a próféta kötelessége a harc az embertelenség, a barbárság ellen.

A küzdő humanista ember álláspontja ez.
Jogos a felháborodás az erkölcsi romlottság fölött, de jogtalan a világ teljes pusztulását követelni - ez is egyik tanulsága a műnek.
A Jónás könyvének a nyelve a választott témának megfelelően bibliai ódonságú. Főleg a nyelvi archaizmusok biztosítják ezt.

A költemény ironikus-komikus ábrázolása a bibliai ünnepélyességet olykor hétköznapi, prózai szavakkal, mondatokkal ellensúlyozza.

A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangulathoz alkalmazkodik.

Egyenetlen hosszúságú jambikus sorokból áll a költemény, gyakoriak a sorátlépések.

1939-ben írta Babits a Jónás könyvéhez kapcsolódó Jónás imája c. megrendítő költeményét. A két hatalmas versmondatban gáttalanul áradó szavak a halálosan beteg költőnek azt az elhatározását fejezik ki, hogy "míg égi és ninivei hatalmak engedik", bátran fog szólni, s nem hallgat cinkos némasággal.

• november 26-án született Szekszárdon

.

• Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Budapesten diplomát szerzett, majd Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított.

• Első művei a Holnap-ban jelentek meg. Később megjelentek első kötetei, a „Levelek Iris koszorújából” és a „Herceg, hátha megjön a tél is”. Ezt követően írta meg az első nagyobb sikert hozó „A  gólyakalifa” című regényét.

• A Nyugat fő munkatársa lett, később pedig a főszerkesztője. Költeményeiben egyre hangsúlyosabb lett a pesszimista világszemlélet, melyet fokozta, hogy gégerákot diagnosztizáltak nála. Beszélgető füzeteken keresztül tudott csak kommunikálni. Ezekbe a füzetekbe írta meg a „Jónás könyve” című művét.

• Kötetei:

Levelek Írisz koszorújából
Herceg, hátha megjön a tél is
Recitatív
Nyugtalanság völgye
Sziget és tenger
Az istenek halnak, az ember él
Versenyt az esztendőkkel!
Babits Mihály összes versei
Jónás könyve

• Regényei:

A gólyakalifa
Tímár Virgil fia
Kártyavár
Halálfiai
Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom

• Versei:

In Horatium

Óda a bűnhöz

Himnusz Irishez

A lírikus epilógja

Messze... messze...

Esti kérdés

Május huszonhárom Rákospalotán

Húsvét előtt

Fortissimo

Zsoltár férfihangra

A gazda bekeríti házát

Cigány a siralomházban

Mint különös hírmondó

Csak posta voltál

Ősz és tavasz között

Balázsolás

• Egy négy részből álló bibliai téma, melyet Babits néhol átdolgozott.
• rész: Jónás azt a parancsot kapta Istentől, hogy menjen és figyelmeztesse Ninive városát, hogy sokat vétkeztek. Jónás nem akar próféta lenni, lázad a feladat ellen. Nem teljesíti Isten óhaját, és Ninive helyett egy hajóra száll Tarsis felé. Isten ekkor vihart küldd a tengerre. A kapitány mikor meglátja kérdőre vonja. Jónás, aki tagadja hogy miatta lenne a vihar de a hajósok kidobják a vízbe, ezután elcsendesült a tenger.
• rész: Bűntetés képpen egy cethal gyomrában vergődik Jónás. Isten meg akarja Jónást leckéztetni, rá akarja ébreszteni a bűnére, ezért három napig hagyja szenvedni. Nem döbben rá rögtön a bűnére, először lázadozik a cethal gyomrában, majd később ráébred a bűnére. Bízik abban, hogy Isten megmenti, negyedik nap el is jön a szabadulás.
• rész: Három napon keresztül prédikál Ninivében.
• nap: Árusok terére érkezik, csak Ninive pusztulását mondja el. Nem hisznek neki, kinevetik.
• nap: Színészek és mímesekhez érkezik. Itt már elmondja, hogy Isten küldte, hogy 39 nap van még a pusztulásig, ha nem javulnak meg és nem élnek bűnök nélkül. Ők már érdekesnek találták.
• nap: A királyi palotához jut el, itt már várták, hallották hírét. Egy oszlop tetejére tették, és úgy hallgatták a prédikációját. Teljesen csúfot űztek belőle, cirkuszi mutatványnak fogták fel az egészet. Nagy megalázottnak érezte magát, ezért iszonyú átkot kiállt mindenkire. Pusztulást kíván Ninivének, azt kéri Istentől, hogy pusztítsa el a várost, de Isten nem tette.
• rész: Isten megmagyarázza, hogy miért nem pusztította el a várost, hogy az emberek elgondolkodtak a változáson és ez már eredmény. Jónás lázad, azt állítja, hogy Isten hazudott. Isten ezért a tök növény példáját mutatja neki, hogy belássa, hogy minden a lehető legjobban történt.

A mű jelentése, hogy a költő feladata a prédikálás, célja az, hogy valamilyen hatást gyakoroljon az emberekre, amitől talán jobbá lesznek. Babits ezzel a művel mondja ki, hogy nem fog többé meghátrálni. A költőnek ily módon kell hatnia az emberek erkölcseire, eszére és érzelmeire, hogy az Isten által kijelölt úton haladjanak.

• Babits Mihály 1941. augusztus 4-én hunyt el Budapesten.

Életrajza:

(1883-1941)

Szekszárdon született

Édesapja: Babits Mihály

Édesanyja: Kelemen Auróra

Katolikus, értelmiségi család

Elemi iskola Budapest

Budapesti bölcsésztudományi egyetem

Tanára: Négyesi László

Műfordítások (latin, francia, angol, német)

Lázas tanulás kora (filozófusnak készült)

Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula ösztönözték verselni

Bajai gimnázium

Tanári oklevél

Szegedi főreál iskola, helyettes tanár

Holnap című műve tette ismerté az irodalmi életben

Fogarason tanár

Külföldi utazások

Első világháború évei

Tanner Ilona (Török Sophie)

Elza pilóta

Nyugat szerkesztője

Gégerák

Jónás könyve

Olasz állam kitüntetése

Magyar Tudományos Akadémia

Budapesten halt meg

Költészete:

Formakultúrája művészet az emberért

Klasszicista lírikus

Művei leginkább filozófiai tárgyúak

Drámai művek (Dante: Isteni színjátékának)

Legértékesebb prózai műve a Halálfiai

Formakultúrája művészet az emberért

Különböző korszakai:

• Levelek Íris koszorújából: gyors, változékony és sokszínű
• Babits, a filozofikus költő: Esti kérdés
• Háborúellenes versek: Húsvét előtt
• Sziget és tenger: okai a magyar sorstragédia és saját betegsége

Verseskötetek:

Levelek Iris koszorújából (1909)

Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)

Recitatív (1916)

Versenyt az esztendőkkel! (1933)

Regények:

A gólyakalifa (1913)

Kártyavár (1923)

Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933)

Kiemelt versei:

In Horatium (1904)

A lírikus epilógja (1904)

Húsvét előtt (1916)

Fortissimo (1917)

Cigány a siralomházban (1929)

Ősz és tavasz között (1936)

Balázsolás (1937)

Jónás könyve (1938)

Jónás imája (1939)

Egyéb művei:

Barackvirág (1923)

Hatholdas rózsakert (1937)

Keresztül-kasul az életemen (1939)

Műfordításai:

Wilde Oszkár verseiből

Shakespeare: A vihar

Dante: Isteni színjáték

Goethe: Iphigénia Taurisban

Lírai versei:

1. A lírikus epilógja

Utószó más néven

Egyes szám első személyben íródott

Célja: megfogalmazni a világ lényegét

Petrarcai szonett

Keretet alkot

Fikció

Egységei:

• Költészet szempontjából közelíti meg a problémát.
• Második versszakban saját lelkét vetíti ki a világra a diós hasonlatban
• Indulatok megnyilvánulása
• Utolsó egység a lecsendesedés

2. In Horatium:

Ars poetica

Dialektikus

Műfaja óda

Szó szerinti idézés

Titokzatos erőket szólít meg

Bűn – mint megszólított alak

Alkaioszi tizenkilencest.

3. Mint különös hírmondó:

1930-ban íródott

„Vívódó” vers

A világ örök rendje

Lényegi kérdések izgatják

Időmértékes a verselése

Hexameterszerű

Toposz

Metafora ("Isten versének ritmusa")

Látszólagos paradoxon

Áthajlások

Dekadencia

Tíz versszak

Egy mondatból áll

Főmondata a hetedik versszakban található

4. Jónás könyve:

Betegágyon írta meg (Pátosza)

Lírai önvallomás

Biblia utánzása

Önarcképe, Jónás

Négyrészes

Elbeszélő költemény

Groteszk humorú

Archaikus

Naturalista

Alliteráció

Páros rímű

Laza jambikus sorok

Folytatása a Jónás imája

Életrajza:

• 1885-ben született Szabadkán.
• Pesten végezte el az egyetemet.
• Az újságírás érdekelte, a Budapesti Napló tagja lett.
• 1908-ban a Nyugat folyóirat indulásától munkatársa lett.
• 1913-ban vette feleségül Harmos Ilonát.
• Felmentette magát a katonaság alól.
• 1920-as évek fontosabb művei: Néró a véres költő, Édes Anna, Pacsirta, Aranysárkány.
• 1930-ban jelenik meg a súlyos betegsége, a gégerák.
• 1936 novemberében meghalt.

Költői pályája:

• 1908-tól lesz a Nyugat munkatársa.
• A korszak legkiemelkedőbb alkotása A szegény kisgyermek panaszai 1910-ben.
• Egyéni válságáról vall Béla, a buta című novelláskötete, valamint Kenyér és bor címen összegyűjtött versei.
• 1921-től a Pesti Hírlap munkatársa lett.
• Ebben a korszakban lett jelentős költő és regényíró.

Az egyik fontosabb regénye:

1926 Édes Anna

• A Nyugatban jelent meg
• Témája: kettős gyilkosság
• Középpontjában lelki erők, belső kényszer és tudatalatti történések állnak.
• Emberi sorskérdéseket vet fel a mű, a kiszolgáltatottság, a részvét és a szánalom hiányának problémája.
• A mű kerete: az úr-szolga viszony.
• A mű szerkezete: 1-6. fejezet bemutatja a helyszínt, a 6. fejezetben megjelenik Anna, a 7-10. fejezetben Anna beilleszkedik a környezetébe, a 11-14. fejezet Anna és Jancsi viszonya, a 15-18. fejezet a menekülési lehetőség meghiúsulása, a 19-20. fejezet az ítélethozatal és a befejezés.