Középiskolát Szabadkán kezdte, de tanárával való konfliktus miatt kiutasították -> Szegeden magántanulóként érettségizett
1903 Budapest, Budapesti Egyetem bölcsészkara magyar-német szak -> itt találkozott Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel
kis ideig Bécsi Egyetem -> nem fejezte be
Munkái:
1908-ban a Hét az Élet és az induló Nyugat munkatársa lesz.
1911-ben a Világ Belső munkatársa. Lefordítja a budapesti Nemzeti Színház kérésére a Pedro Calderón de la Barca Úrnő és komorna című vígjátékát.
1916-ban tagja lesz a budapesti Világ című szabadkőműves páholynak.
1917-ben a Pesti Napló munkatársa, ebben az évben az Esztendő szerkesztője (Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes és Tóth Árpád mellett). Alapító tagja a Vörösmarty Akadémiának.
1917-ben a Közoktatásügyi Népbizottság megbízza másokkal együtt a Marx Károly a Tőke című munkájának lefordításával. A tanácsköztársaság bukása után az Új Nemzedék belső munkatársa, részt vett a Szabó Dezső vezette Magyar Írok Nemzeti Szövetségének munkájában, de hamarosan szakít vele.
1919-ben kiválik az Új Nemzedék szerkesztőségből és a Pesti Hírlap munkatársa lesz, ahol haláláig dolgozik.
Utazásai:
1910-ben utazást tesz Franciaországban és Olaszországban.
1924-ben újra Olaszországban jár, ahol XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadja.
1931-ben meglátogatja Münchenben Thomas Mannt. Frankfurtban rádióelőadást tart. Júniusban részt vesz a nemzetközi PEN Klub, hollandi kongresszusán. Londonban pedig Rothemere lordot, aki ezer fontot ajánl fel az 1931-ben megjelent legjobb magyar mű szerzőjének. Kosztolányi, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond között osztja meg. Doornban pedig interjút készít II. Vilmossal a száműzött német császárral.
1934 áprilisán Erdélyben járt előadókörúton. Megoperálják a fasori szanatóriumban, majd Berlinben lábadozik, ezután Stockholmba utazik, ahol rádiumbesugárzással kezelik.
1935-ben néhány hetet Dalmáciában tölt
1936-ban, pedig vissza megy Stockholmba feleségével rádiumbesugárzásra.
1932-ben francia becsület rendel tüntetik ki. A Konzervatív Írok támadására, hogy megmentse a budapesti nemzetközi kongresszust, lemond a PEN Klub elnökségéről, a kongresszuson az elnöki tanács tagjaként vesz részt.
Lírai művei:
1907 Négy fal között
1910 Szegény kisgyermek panaszai
1912 Mágia
1916 Mák
1920 Kenyér és bor
1924 A bús férfi panaszai
1928 Meztelenül
1930 A zsivajgó természet
1933 Számadás
1931 Költő a 20. században
1933 Esti Kornél éneke
1933 Hajnali részegség
1933 Halotti beszéd
1933 Ének a semmiről
Regényei:
1922 Nero a véres költő
1924 Pacsirta
1925 Aranysárkány
1926 Édes Anna
Édes Anna:
Keletkezési körülmények és téma:
Az utolsó nagy regények között van
Ez a regény a vallomásosságával segített a hideg légkör oldásán, és ez egyben alkalom volt, mint az írók, mint a politikusok helyzetének elemzésére
Téma:
Alaptéma: Egy cselédlány látszólag minden ok nélkül meggyilkolja munkaadóit
A téma lehet még az emberi méltóság, a sérült ember, a munka és az ember megaláztatásának összefüggéseit elemző regény
( Az alapötlet Kosztolányi feleségétől származik egy újságban olvasott hír alapján, aminek a témája egy kettős gyilkosság, amit egy cseléd követett el gazdái ellen)
Tere és ideje:
július 31.-én kezdődik a cselekmény, amikor Kun Béla repülőn menekül Budapestről.
Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást egyik oldalon sem.
1920 fejeződik be a mű története
Helyszíne: Budapest, Krisztinaváros
Szerkezet:
A mű 5 részből áll:
1-6 kezdő szituáció: A megváltozott viszonyok miatt Ficsort, Vizyék házmesterét. Eddig nem nagyon érdekelte semmi, most viszont fontosnak találta megjavítani a csengőt. Vizynének volt egy lánya, akit elveszített és, azóta életét a cselédek gondja teszi ki. Viszont Ficsor ajánl neki az elmondása szerint egy „tökéletes” cselédlányt.
7-10 Anna beilleszkedése: Anna beilleszkedése gyors, de érzi, hogy az a hely nem neki való. Vizyné viszont a mintacselédet látja benne. Az író nem is részletezi Anna lelki világát, helyette inkább néha sejteti a lelki sérelmeket. Vizyék a cselédeket jól tartják, de nem veszik őket emberszámba, Anna is eszerint kezd el majd robot-szerűen dolgozni.
11-14 Jancsi és Anna románca: Patikárius János csak egy élvezeti eszközt lát Annában és játékszernek tekinti. Viszonyukban Jancsi csak a testi kapcsolat „alatt” után udvarol. Anna teherbe is esik. ami szégyen és titokban elveteti.
15-18 Gyilkosság: A gyilkosság eredménye hosszú lelki folyamat eredménye. Vizyné egyfolytában próbatételekkel teszteli Anna Jancsiban is csalódott, mert azt hitte, hogy szereti, míg csak kihasználta őt. Végül, amikor megtalálja a kéményseprőt, aki feleségül is akarja venni, ezt pedig Vizyék ellenzik, mert hallani sem akarnak arról, hogy a tökéletes cselédet elveszítik. Így Annával továbbra is megalázóan bánnak és nem veszik emberszámba. Utolsó csepp a pohárban viszont mégiscsak az, hogy meglátta Jancsit a doktornéval.
19-20 Ítélet és befejezés: Anna nem menekül el, pedig lett volna rá lehetősége. Bevallja tettét és vállalja a következményeket. A bűnügyi bizottság viszont nem érti a tett okát, amit Anna sem tud elmondani. Viszont Moviszter megfejti a tett miértjét.
„- Akkor mért követte el?-kérdezte Moviszter önmagától. – Az az érzésem – ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle – és itt kitört, majdnem kiabált. – Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.
Az elbeszélés módja: Az elbeszélő nem alkalmaz belső nézőpontot, a szereplőket főleg a tetteik jellemzik. A műben a gyakorító elbeszélésmód található. Csak egyszer mond el olyan eseményeket, történeteket, amelyek többször ismétlődnek. Ez feszültséget eredményez a műben, ami fontos, mert ezeknek a felszín alatti feszültségeknek lesz döntő szerepe a műben.
