Zalaegerszeg Deák E osztály blogja 2016-2020

Zalaegerszeg Deák E osztály blogja 2016-2020

Kosztolányi Dezső

2019. június 09. - rinfelm-kissat
  • Élete:
    • Született: 1855. március 29. Szabadka
    • Halála: 1936. november 3. Budapest
    • Felesége: Harmos Ilona
    • Gyerekei: Kosztolányi Ádám
    • Tanulmányai:
      • Középiskolát Szabadkán kezdte, de tanárával való konfliktus miatt kiutasították -> Szegeden magántanulóként érettségizett
      • 1903 Budapest, Budapesti Egyetem bölcsészkara magyar-német szak -> itt találkozott Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel
      • kis ideig Bécsi Egyetem -> nem fejezte be
    • Munkái:
      • 1908-ban a Hét az Élet és az induló Nyugat munkatársa lesz.
      • 1911-ben a Világ Belső munkatársa. Lefordítja a budapesti Nemzeti Színház kérésére a Pedro Calderón de la Barca Úrnő és komorna című vígjátékát.
      • 1916-ban tagja lesz a budapesti Világ című szabadkőműves páholynak.
      • 1917-ben a Pesti Napló munkatársa, ebben az évben az Esztendő szerkesztője (Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes és Tóth Árpád mellett). Alapító tagja a Vörösmarty Akadémiának.
      • 1917-ben a Közoktatásügyi Népbizottság megbízza másokkal együtt a Marx Károly a Tőke című munkájának lefordításával. A tanácsköztársaság bukása után az Új Nemzedék belső munkatársa, részt vett a Szabó Dezső vezette Magyar Írok Nemzeti Szövetségének munkájában, de hamarosan szakít vele.
      • 1919-ben kiválik az Új Nemzedék szerkesztőségből és a Pesti Hírlap munkatársa lesz, ahol haláláig dolgozik.
    • Utazásai:
      • 1910-ben utazást tesz Franciaországban és Olaszországban.
      • 1924-ben újra Olaszországban jár, ahol XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadja.
      • 1931-ben meglátogatja Münchenben Thomas Mannt. Frankfurtban rádióelőadást tart. Júniusban részt vesz a nemzetközi PEN Klub, hollandi kongresszusán. Londonban pedig Rothemere lordot, aki ezer fontot ajánl fel az 1931-ben megjelent legjobb magyar mű szerzőjének. Kosztolányi, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond között osztja meg. Doornban pedig interjút készít II. Vilmossal a száműzött német császárral.
      • 1934 áprilisán Erdélyben járt előadókörúton. Megoperálják a fasori szanatóriumban, majd Berlinben lábadozik, ezután Stockholmba utazik, ahol rádiumbesugárzással kezelik.
      • 1935-ben néhány hetet Dalmáciában tölt
      • 1936-ban, pedig vissza megy Stockholmba feleségével rádiumbesugárzásra.
    • 1932-ben francia becsület rendel tüntetik ki. A Konzervatív Írok támadására, hogy megmentse a budapesti nemzetközi kongresszust, lemond a PEN Klub elnökségéről, a kongresszuson az elnöki tanács tagjaként vesz részt.

 

  • Lírai művei:
    • 1907 Négy fal között
    • 1910 Szegény kisgyermek panaszai
    • 1912 Mágia
    • 1916 Mák
    • 1920 Kenyér és bor
    • 1924 A bús férfi panaszai
    • 1928 Meztelenül
    • 1930 A zsivajgó természet
    • 1933 Számadás
    • 1931 Költő a 20. században
    • 1933 Esti Kornél éneke
    • 1933 Hajnali részegség
    • 1933 Halotti beszéd
    • 1933 Ének a semmiről
  • Regényei:
    • 1922 Nero a véres költő
    • 1924 Pacsirta
    • 1925 Aranysárkány
    • 1926 Édes Anna
  • Édes Anna:
    • Keletkezési körülmények és téma:
      • Az utolsó nagy regények között van
      • Ez a regény a vallomásosságával segített a hideg légkör oldásán, és ez egyben alkalom volt, mint az írók, mint a politikusok helyzetének elemzésére
      • Téma:
        • Alaptéma: Egy cselédlány látszólag minden ok nélkül meggyilkolja munkaadóit
        • A téma lehet még az emberi méltóság, a sérült ember, a munka és az ember megaláztatásának összefüggéseit elemző regény
        • ( Az alapötlet Kosztolányi feleségétől származik egy újságban olvasott hír alapján, aminek a témája egy kettős gyilkosság, amit egy cseléd követett el gazdái ellen)
      • Tere és ideje:
        • július 31.-én kezdődik a cselekmény, amikor Kun Béla repülőn menekül Budapestről.
        • Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást egyik oldalon sem.
        • 1920 fejeződik be a mű története
        • Helyszíne: Budapest, Krisztinaváros
      • Szerkezet:
        • A mű 5 részből áll:
          • 1-6 kezdő szituáció: A megváltozott viszonyok miatt Ficsort, Vizyék házmesterét. Eddig nem nagyon érdekelte semmi, most viszont fontosnak találta megjavítani a csengőt. Vizynének volt egy lánya, akit elveszített és, azóta életét a cselédek gondja teszi ki. Viszont Ficsor ajánl neki az elmondása szerint egy „tökéletes” cselédlányt.
          • 7-10 Anna beilleszkedése: Anna beilleszkedése gyors, de érzi, hogy az a hely nem neki való. Vizyné viszont a mintacselédet látja benne. Az író nem is részletezi Anna lelki világát, helyette inkább néha sejteti a lelki sérelmeket. Vizyék a cselédeket jól tartják, de nem veszik őket emberszámba, Anna is eszerint kezd el majd robot-szerűen dolgozni.
          • 11-14 Jancsi és Anna románca: Patikárius János csak egy élvezeti eszközt lát Annában és játékszernek tekinti. Viszonyukban Jancsi csak a testi kapcsolat „alatt” után udvarol. Anna teherbe is esik. ami szégyen és titokban elveteti.
          • 15-18 Gyilkosság: A gyilkosság eredménye hosszú lelki folyamat eredménye. Vizyné egyfolytában próbatételekkel teszteli Anna Jancsiban is csalódott, mert azt hitte, hogy szereti, míg csak kihasználta őt. Végül, amikor megtalálja a kéményseprőt, aki feleségül is akarja venni, ezt pedig Vizyék ellenzik, mert hallani sem akarnak arról, hogy a tökéletes cselédet elveszítik. Így Annával továbbra is megalázóan bánnak és nem veszik emberszámba. Utolsó csepp a pohárban viszont mégiscsak az, hogy meglátta Jancsit a doktornéval.
          • 19-20 Ítélet és befejezés: Anna nem menekül el, pedig lett volna rá lehetősége. Bevallja tettét és vállalja a következményeket. A bűnügyi bizottság viszont nem érti a tett okát, amit Anna sem tud elmondani. Viszont Moviszter megfejti a tett miértjét.
            • „- Akkor mért követte el?-kérdezte Moviszter önmagától. – Az az érzésem – ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle – és itt kitört, majdnem kiabált. – Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.
            • Az elbeszélés módja: Az elbeszélő nem alkalmaz belső nézőpontot, a szereplőket főleg a tetteik jellemzik. A műben a gyakorító elbeszélésmód található. Csak egyszer mond el olyan eseményeket, történeteket, amelyek többször ismétlődnek. Ez feszültséget eredményez a műben, ami fontos, mert ezeknek a felszín alatti feszültségeknek lesz döntő szerepe a műben.

A bejegyzés trackback címe:

https://deakeosztaly2016-2020.blog.hu/api/trackback/id/14886418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása