Petőfi Sándor (1823- 1849)

Neve szinte a költő szinonimája. Művészete a romantika kiteljesedése és meghaladása egyben. Külföldön legismertebb költőnk, „az istenek magyar kedvence”. Az életrajz ritka harmóniában „hitelesíti” az életművet.

• Kiskőrös 1823 jan. 1., Hrúz (!) Mária, Petrovics István --- később tönkremegy
• Gondos iskoláztatás után keserves vándorévek (katona, vándorszínész).
• Pápán Jókai barátsága --- Vörösmarty támogatása nyomán 1844-től Pesten
• Vörösmarty, Bajza, Toldi --- „a romantikus triász”, befolyásos költő, kritikus, szerkesztő
• Pesti Divatlap, A helység kalapácsa c. vígeposz, János vitéz
• Csapó Etelke – Cipruslombok Etelke sírjáról, Mednyánszky Berta- Szerelem gyöngyei
• 1866 Szalkszentmárton: Felhők (66 epigramma) --- Levél Várady Antalhoz
• Tízek Társasága,
• Szendrey Júlia (Reszket a bokor, mert …), -1000szer Júlia,
• 1847 Arany barátsága
• 1848 március 15., választási kudarc, Az apostol
• A szabadságharc alatt konfliktusok, anyagi gondok, Bem, Segesvár

Sokoldalú, „színjátszó” költő

• Indulás: a népiesség jegyében, a romantikus almanach- líra, pátosz helyett köznapi. Magyaros verselés, népdal forma, egyszerűség, helyzetdalok, életképek, Befordultam a konyhára, Megy a juhász a szamáron, Hortobágyi kocsmárosné
• Intim családi líra Egy estém otthon, István öcsémhez, Füstbe ment terv
• Új tájeszmény Az Alföld, A puszta, télen
• Szerelmi szerepek: Cipruslombok Etelke sírjáról szentimentalizmusa, Szerelem gyöngyei
• A byroni spleen szerepére az 1845-6-os alkotói válság idején (Felhők ciklus) pesszimizmus és világfájdalom – A bánat? Egy  nagy oceán, Itt állok a rónaközépen
• A vátesz szerep: közéleti/ politikai költészet: Szabadság, szerelem epigramma
• Hitvesi líra (Babits: „a zseni álarcába bújt nyárspolgár”) Szeptember végén, Minek nevezzelek

Forradalmi látomásköltészet , Levél Várady Antalhoz (1846)

Nemzeti és egyetemes emberi szabadság ügye

Haladás a végső cél felé (szabadság, boldogság)

Utolsó nagy harc hozza el

Bibliai képek – vízözön – vérözön

Egy gondolat bánt engemet

• Romantikus rapszódia
• Aktív / passzív halál --- szemben a közfelfogásal
• A versmondat, fokozás, a csata dinamizmusa
• Fordulópont a Világszabadság – a jambus helyett méltóságteljes anapesztus sorok (mezején) A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.
• Keletkezése:

1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.

• Látomásvers, a műfaja: rapszódia.
• – Csapongó, változó ritmika jellemzi,
• – hangulatok, érzelmek áradnak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).
• Szerkezet:

1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:

a világszabadságért folyó küzdelemben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.

2.) Kompozíciója: 3 részből áll.

– 1-12. sor: Témája: a halál.

Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:

• 1-8.sor:
• lassú, hétköznapi,
• metaforái:
• a féreg rágta lassan pusztuló virág,
• üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;

• ezeket elutasítja:
• negatív töltésű szavak;
• kétszeres tiltó felkiáltás.

• 9-12. sor:
• az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;
• dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:

– villám sújtotta fa;

– vihar kicsavarta fa;

– mennydörgés ledöntötte szikla.

• Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)
• 13-30.sor
• Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.
• Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.
• Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
• A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;
• mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;
• ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
• A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
• Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
• Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.
• A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.
• A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:
• a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
• a vörös színt a fekete,
• a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.

 A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.

A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.

A XIX. Század költői

• Modern ars poetica - küledtéstudat
• Lángoszlop, Isten küldötte (Biblia)
• A boldog jövő politikai feltételrendszere: felvilágosodás, polgári társadalom és szocializmus