Babits Mihály:

1883-ban Szekszárdon vallásos családban született. A pesti egyetemen tanult, itt megismerkedett: Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Tanár, író, költő, szerkesztő, kritikus, műfordító, a kuratórium kurátora.

Első kötete: Levelek Iris koszorújából: antik görög irodalom imitálása. A cím költői maximálprogramot fejez ki.

Legjelentősebb regényei:

• A gólyakalifa: pszichológiai triller
• Halálfiai: önéletrajzi regény
• Elza pilóta

Műfordításai:

• Dante: Színjáték
• Shakespeare: A vihar

Jellemző: A próféta szerep, erősen antikizáló.

In Horatium: A címben antik költő nevét ismerjük fel. Jelentheti a Horatiussal és a Horatius ellent is. Antik strófikus szerkezet, erősen antikizáló nyelvezet. Misét ír le, ellentétes egysége van.

Fekete ország: Fekete= szimbólum. A vers egyhangú felsorolás szerű, nincs versszakokra tagolva. Egy rémálmot szimbolizál, látomásos állapot. Hosszú mondatok, monológ, négyütemű sorok, mantra. Lírai én mindent feketének lát, irracionális, mély szorongás.

Húsvét előtt: Erősen háborúellenes. A cím a béke reményét ígéri. Tiltakozás az élet és érték pusztítás ellen. Rapszódia, hosszabb és rövidebb rímtelen sorokra tagolódik. Ritmusa: hangsúlyos.

Jónás könyve: Beszélgető füzetébe írta, gégemetszet állapotban. Az Ószövetség újra elmondása. Groteszk: értékbizonytalanságot fejez ki. Archaizáló, régi fordítás nyelvezete van. Elbeszélő költemény, bibliai történet mögé rejtett önéletrajz. Babits Jónásként jelenik meg.

1. rész:Jónás menekül az Úr parancsa elől, nem akarja elfogadni a prófétaszerepet. Isten vihart támaszt a tengeren.
2. rész: A cethal gyomrában van Jónás 3 napig.
3. rész: Elfogadja a próféta szerepet, prédikál Ninivében, a palotában csúfot űznek belőle.
4. rész: Jónás ráeszmél, hogy nem az ő feladat az ítélkezés.

Különbségek:

Babits:

Hosszabb, személyesebb, részletezőbb, archaikus. Jónás nem akarja elfogadni a prófétaszerepet.

Jónás először nem akarja elfogadni a próféta szerepet,de később azonosul vele.

A hajósok tovább mennek Ninivébe, nem dobják ki Jónást, hogy ne kelljen feláldozni.

Van bent hányás, míg az Ószövetségben nincs.

Nem tér meg Ninive, kinevetik Jónást, nincs bent csoda.

Groteszk, Jónás haragszik Istenre.

Ószövetségben:

Próféta: Jónás.

Jónást kidobják a hajóból.

A mű azt mutatja, hogy Jónás először lázad a próféta szerep ellen, majd túlságosan is azonosítja magát vele- Babits önironikus alteregója.

Arany János balladaköltészete

Jelentősége: a „nemzeti klasszicizmus” megteremtője, (Gyulai Pál „kanonizálja”): „a magyar szellemi élet sugárzási pontja”.

Élete (1817- 1882)

• Nagyszalonta (ma Románia) – későn született, féltve nevelt, beteges fiú, magába forduló
• Debrecenben tanul, színészkalandja örök lelkifurdalást okoz
• Segédtanító, majd jegyző
• A Kisfaludy Társaság pályázatára írja Az elveszett alkotmányt, majd a Toldival ismert költő lesz, Petőfi barátja
• 48- as szereplése miatt elveszti jegyzői állását, a nagykőrösön ref. gimnáziumban tanít
• 1860-tól pesten az Akadémia titoknoka --- fordítások (Arisztophanész, Shakespeare --- Zrínyi és Tasso c. tanulmány

 Epika és líra

Az utókor szerint lírai alkat, magát „mandátumos költőnek” tekintette, a kor és a közvetlen utódok a Toldi költőjét látják benne; törekszik a trilógia befejezésére (Toldi – eposz formájú idill, Toldi estéje: eposz formájú elégia, Toldi szerelme: eposz formájú idill, és a nemzeti eposz megalkotására (hun trilógia). A nagyidai cigányok, Bolond Istók

 Lírikus a nagykőrösi évektől

• „hajlamom, irányom, munkaösztönöm dacára”
• Válság: nemzeti sorstragédia, személyes veszteség, Petőfi halála
• Letészem a lantot // Ősszel (ossziáni vers)
• Kertben, Visszatekintés, Lejtőn
• Az örök zsidó – balladás hangú drámai monológ

Őszikék (1877)

• Gyulai Páltól kapott kapcsos könyv
• Cím: ősszel nyitó virág, őszikikerics
• Nem publikálásra szánta: önmaga szórakoztatására írta
• Az utókor legtöbbre értékeli (a nyugatosok)
• Hattyúdala
• Epilógus, Naturam furca expellas

Balladák

• Műfaj: tragédia, dalban elbeszélve (Greguss Ágost). Sűrített, szaggatott („homály”), drámai, a népballadából emelkedik ki, Arany világirodalmi szintre emeli.
• Történelmi tárgyú balladái allegorikusak: helytállás A walesi bárdok, Szondi két apródja
• Lélektani tárgyú: bűn és bűnhődés Ágnes asszony
• A népéletből (Tengeri- hántás)vagy a nagyvárosból (Híd- avatás) merít
• Egyszólamú és többszólamú (több szálú cselekmény) pl. V. László

ÁGNES ASSZONY

1. A vers élményi háttere: Geszten volt házitanító a költő, ott hallott egy háborodott elméjű parasztasszonyról.
2. Szerkezete:

1. körkörös – mindig visszatér az alapmotívumhoz, a véres lepelhez.
2. az 1-4. vk.-ban még csak sejtet (nem tudjuk pontosan, mi történt a férjével)
3. az 5-19. vk.-ban: Ágnes bűne kiderül: szeretőjével megölte férjét. Helyszínek a börtön, ill. a bíróság, de: az igazi helyszín Ágnes lelke.

1. Típusa: lélektani ballada – a költő hitelesen ábrázolja a megőrülés folyamatát. A nő nem képes szembesülni tettével, ezért elfojtja azt a tudattalanjába. Ezzel magyarázható, hogy víziók kínozzák.
2. A bírák ítélete: felismerik, hogy ez esetben náluk hatalmasabb „bíró” ítélt (Isten büntetése: Ágnes elméjének megbomlása). Ágnest hazaengedik, hadd próbálja meg tisztára mosni véres leplét. Ez természetesen nem lehetséges, hiszen hiába rég nincs már folt a ronggyá mosott lepedőn - Ágnes lelkében kitörölhetetlenül ott van.
3. A költő viszonyulása Ágneshez: érezhető együttérzése (szép metaforával ábrázolja a síró asszonyt – „Liliomról pergő harmat, Hulló vízgyöngy hattyú tollán.”)
4. Ritmikája: a refréné eltér a többi sorétól (hangsúlyozza a zaklatottságot).

SZONDI KÉT APRÓDJA

1. A mű háttere: 150 fős magyar sereg védelmezte Drégely várát 10000 ostromló töröktől. A magyarok vezére, Szondi György hősiesen küzdött mindhalálig.
2. Vershelyzet: apródjai siratják, hőstetteire emlékeznek.
3. A helyszínek: jelképesek: magaslaton a várrom, a vele szemközti hegyen  pedig – Szondi sírja mellett - a két apród énekel, a völgyben Ali győzelemünnepet ül. (Fent és lent, erkölcsi nagyság és hitványság ellentéte.)
4. Szerkezete: párhuzamos, drámai párbeszéd zajlik: az ikrek dicsérik Szondit (még a törököt is magával ragadja az emlékezés). A török követ a vezér kívánságát közli: dicsérjék az apródok! A török szava eleinte nyájas, majd egyre türelmetlenebb lesz, burkoltan, majd nyíltan fenyegető. AZ ifjak ugyanis nem hajlandók szóba elegyedni vele, nem jön létre igazi párbeszéd. (Páratlan vk.-k: fiúk, páros vk.-k: a török szövege.)
5. Értelmezése: a két értékrend nem érintkezhet, a legyőzött nem dicsőítheti a zsarnokot (a passzív ellenállás gondolata.)
6. Nyelve: török nyelvi elemek idézik meg a szituációt.

VÖRÖS RÉBÉK (=REBEKA)

1. témája: a népi kultúra babonás légköre, boszorkányhite – a boszorkány képes átváltozni, a fekete mágia gyakorlója.
2. cselekménye: egy családi tragédia (a főhős rosszul nősült, amúgy is könnyelmű természetű feleségét a boszorkány hűtlenségre biztatja. A férj megöli a boszorkányt és a szeretőt, betyárként bujdosik, kivégzik).
3. végkicsengése: nincs megnyugtató lezárás, a banya gonosz szelleme az idők végéig kísért.
4. stílusa: anekdotázó
5. refrénje: sátánűző varázsige: „Hess, madár”!

Puskin 1799-ben Moszkvában született, nemesi származású családban. A cári diplomata iskolában kezdett el verseket írni. Megmutatkozik nála a zsarnokság ellenisége.
Péterváron kezdte meg diplomata szolgálatát, politikai tartalmú verseire fölfigyeltek. Később száműzetésbe került, itt kezdte el írni az Anyegint, amely nyolc éven át készült. Később meg nősült. Felesége miatt párbajba keveredett itt vesztette életét 1837-ben.

Műveit elbeszélőként tartjuk számon. Verses regényei a leghíresebbek (poémák). Legismertebb műve az Anyegin.
A történet az orosz romantika idejében játszódik, amely a XIX. század egyik legnagyobb hatású és jelentőségű, minden művészeti ágra kiterjedő korstílusa, stílusirányzata és világszemlélete. A klasszicizmust váltotta fel, de kibontakozásakor még együtt élt azzal, virágkorában pedig megfért az újonnan született realizmussal.
Az Anyegin keletkezése: 1823-31-ig dolgozott rajta, de többször abbahagyta majd újból elővette. Sokszor kihagyott versszakokat, 12 fejezetből 8-al lett kész. Így is a teljes történet továbbgondolásra késztette hogyan folytatódhatott Anyegin sorsa.
Műfaja: verses regény.
Egy életsorsot mutat be, a korabeli enciklopédiáját. (bálok,öltözködés).
Hogyan zajlanak egy aranyifjú mindennapjai? (semittevéssel éli napjait-világfi).
Szépítkezési kellékek, korabeli operett előadások, vidéki szokások, babonák, párbajok, olvasás (Anyegin: Byron, Tatjána: szentimentális regények; Rousseau), kiházasítási szokások, étkezési szokások, nemesi típusok, lehetőségek a főhős és a szereplők számára.
Szerkezete: A főhős életének 8 csomópontját emeli ki. Párhuzamok és ellentétek találhatók benne. Egy nagyvárosban mutatja be Anyegin életét.
 A mű verselése Anyegin-strófa: ABABCCDDEEFFGG ( kereszt,páros és ölelkező rímek)
- Anyegin (Pétervár) ó Tatjána élete ( Moszkva) => párhuzam
- Városi aranyifjú ó vidéki nemes => ellentét
- Anyegin ó Lenszkij => ellentét
- Tatjána szerelme ó Anyegin visszautasítja
A végén Tatjána utasítja vissza Anyegint.

Cselekménye:
1. fejezet: származás, ifjúkor, neveltetés: Anyegin városi, nemesi származású, aki tizennyolc éves korára már kész úriember. Apja eladósodott, ezért sokféle, de felületes nevelésben részesül, nem gyötörték, szidták. Mindenbe belekóstol. A dandyk szokásos életét éli, 1 napját írja le. Anyegin a társasági élet kedvelt személyisége. Ügyes társalgó, de rendkívül felületes. Mélyen semmihez nem tud hozzászólni, csillogtatja felületes tudását (aranyifjú élet). Bemutatja próbálkozásait, hogy kilépjen ebből az életből, de nem kitartó, semmit ne vesz komolyan, mindenbe belekezd. Elkezd írni, de lusta nincs tehetsége hozzá. Vonzotta a tudomány, unalmasnak találja, utazgat, míg apja el nem költi minden pénzüket. Váratlanul örököl egy birtokot vidéken, nagy elképzelésekkel érkezik, elhatározza hogy új életet kezd.

2. 
   fejezet: örökölt birtok: az első fejezet nagyvárosi életét szembeállítja a vidéki élettel. Bemutatja a ,,komoly” kastélyt, új otthonát. Marad még egy életlehetősége, melyben, megtalálhatja életcélját: elkezd dolgozni és felvirágoztatja a birtokot. Úgy gondolja, reformokat fog bevezetni: megszabadítja a jobbágyokat, de ezt feladja, mert más munkára van szüksége. Környezete kineveti ezért. Megismerkedik Lenszkijjel, egyetlen barátjával, aki vidéki birtokos ifjú. Mindenben ellentéte Anyeginnek: felelősségtudattal él, romantikus álmodozó, költői lélek, magában hordozza a lobogást, a szabadság eszményét, őszinteség, becsületesség mintaképe.
   3. fejezet: vidéki típusok: nemesi típusok => tablót rajzol: környék gazdái. Itt ismerkedik meg közvetlen szomszédaival, Larinékkal. 2 lányuk van: Olga és Tatjána. Tatjána kifinomult, nem illik a vidéki életbe, nem vidám, merengő, álmodozó, már kislányként is kerüli azokat a dolgokat, amiket egy vidéki asszonynak meg kell tanulnia. Anyegin fölé emelkedik, jobbat érdemel. Végzetes hibát követ el, feltárja előtte érzelmeit, levelet ír Anyeginnek. Közvetlen hangú vallomás jellemző, szentimentális hősnek képzeli magát. Ő kezdeményez, Anyegin durván elutasítja.
   4. fejezet: Lenszkij és Olga szerelme: Ellentétpárja Tatjána és Anyegin kapcsolatának. Olga kedves, vidám, bájos, szőke, kékszemű, kacér nő, Lenszkijjel elválaszthatatlanok egymástól.
   5. fejezet: névnapi bál: Anyegin fásultságában odáig megy, hogy udvarolni kezd Olgának, ezért Lenszkij kihívja Anyegint egy párbajra. Tatjána álmot lát, (medve, szellemek) amelyben előrevetíti a közelgő katasztrófát.
   6. fejezet: párbaj: Anyegin megdöbbenve veszi tudomásul, hogy barátja párbajra hívja őt. El is késik és nincs segédje. Érzelementesen céloz és lövi le Lenszkijt, aki holtan esik össze, Anyegin pedig elhagyja a vidéket.
   7. fejezet: Tatjána Anyegin házában: az üres, elhagyatott házban megbűvölve jár körbe. mikor jobban körülnéz, felteszi a kérdést: ki valójában Anyegin? Úgy gondolja, méltatlan embert szeretett, ürességet és felszínességet érez, nincs érték számára. Olga meggyászolja szerelme elvesztését, de később hozzámegy egy katonatiszthez, majd férje kötelessége miatt el is utaznak. Édesanyja Tatjánát is megszeretné megházasítani, de a lány minden kérőjét visszautasítja, ezért úgy döntenek, hogy Moszkvába költöznek.
   8. fejezet: Tatjána férjhez megy: 8 év telik el, Anyegin visszatér a városba és folytatja eddigi életmódját. 2 év múlva Tatjána hozzámegy egy gazdag herceghez. Később találkozik Anyeginnel egy bálon. Fordulat következik be, Anyegin beleszeret Tatjánába (kivirágzott, elérhetetlen szép nő), el akarja csábítani. Anyegin szereti az asszonyt, ezért levelet ír neki, de Tatjána visszautasítja, ezzel mindenben Anyegin fölé emelkedik, nem lesz hűtlen férjéhez és otthagyja a csalódott főhőst.
   Anyegin jelleme: Önkeresése áll a középpontban, szeretné meglelni életcélját, de nem tudja. Azokkal a lehetőségekkel sem tud élni, amiket a sors felajánl neki. Csak a spleen marad: fásultság, kiábrándultság. Szobája falán példaképe Byron lóg. Byroni jellem vállalja ezt a szerepet, Anyegin nem szeretne jobb lenni. A főhős felesleges embernek érzi magát, jobb sorsra lenne érdemes, de túl gyenge ahhoz, hogy megvalósítsa önmagát.

A történet ajánlása a szerző barátjának szól, aki maga is író volt. A művet Szentpétervárott nyomtatták ki 1826-ban. Emlékét szülővárosa őrzi, melynek új neve Puskin lett.

Bagossy László:

• Nem író. Sikeres színházi rendező.
• Fiatal korában jelentek meg versei irodalmi folyóiratokban, a közönség számára egykönyves szerző.

A Sötétben Látó Tündér:

• Műfaji önmeghatározása a „mesebeszéd".
• Először színházi előadás, majd később készült el a meg könyv.
• Műfaja monodráma, melyben a hős tulajdonképpen az elbeszélő, aki elmeséli, hogy hajdan anyja támogatásával saját magát, félelmeit, komplexusait győzte le a mese és a mesemondás felszabadító ereje segítségével.
• A történet számunkra igazi hőse maga a mesélő, aki képes volt támaszra lelni a küzdelemben.

Cselekménye:

• Bevezető szakasz 4 részre bontása a ,,Most elmondom" mondatrésszel: 1.Bemutatkozás, mesei távlat bevezetése.

                                  2.Tündérek születésének derűs párbeszéde:( nő és férfi által csókolózással, ami inkább a természetet megtermékenyítve buborékok hullásával a születés.)

                                  3.Tündérek tudásának bemutatása. Sötétben félő tündér félelmének leküzdése.

                                  4.Történet elmesélése, a felnőtté válás története.

• A mű elején a mesélő elmeséli a születését és testvérei születését.
• Majd kiderül, hogy ő nem igazán jó semmiben sem, mint testvérei.
• Egyik éjszaka, mikor nem tud aludni, anyukája felfedezi a tehetségét, és ő anyja támogatásával mesél neki egy mesét, amiben ő maga alkotja meg a mese részleteit és a végét.→ Kiállja a felnőtté válás próbáját.
• ,,Tizet lépős dombocskával" jutunk át a mese mesélésével magába a mesébe.
• A másik mese szintén egy felnőtté válás története, aminek a főszereplője Tökmag királyfi.
• Népes családjába sikertelenségeket elérve rajta kívül minden testvérének szépséges párja van (ő is szeretne).
• A hős a királyi udvarban találkozik az első segítőjével, a Vakond Bácsival, aki elmondja neki, hol található Málnácska, aki a legszebb királylány.
• A lány egy lekvárba van bezárva, és úgy szintén kettő szobalány is, és őket egy sárkány őrzi, aki szerelmes a királylányba.
• A főhős másik segítője a táltos paripa, aki gebéből változik át egy szem kockacukortól (ami magyar népmesék szerint parázs) táltos paripává.
• Hosszú megmérettető út után végül elér a célhoz, és pont nincs otthon a sárkány, és ki tudja szabadítani a lányt.
• A lekvárok egy nagyon magas polc tetején vannak, az első kettő lekvárt le is ejti a főhős, amikben a szobalányok voltak és meghaltak.
• A harmadik lekvárt sikerült megmenteni, és a királylányt úgy tudta kiszabadítani, hogy először megette róla a lekvárt.
• Mivel a sárkány keresné őket, ezért köpeteket helyeztek a földre, hogy majd ők beszélnek helyettük, ezzel jelezve, hogy a lányok még a fogságban vannak.
• Aztán hazatér a sárkány, és kérdéseket tesz fel a lányoknak, akik helyett a köpetek válaszolnak.
• Az utolsó kérdés úgy hangzik, hogy szerelmes-e már belé a királylány, és a köpet válasza pedig igen volt. Ezt nem hitte el a sárkány, ezért berontott a pincébe, és akkor látta, hogy eltűnt a lány.
• Lóra pattant és utánuk sietett.
• A királylány intézi el a sárkányt azzal, hogy levelet ír neki és azt dobálja hozzá, hogy ő nem szereti, majd az utolsó az az a 3. levelet már a Tökmag királyfival írja közösen, hogy ők szeretik egymást.
• A Sárkány az utolsó levelet olvasva már nem tud vissza szállni a lovára a fajdalomtól.
• A királylány megmenekül és a Tökmag királyfi is párt talál.→Felnőtté válik.

Az igazi (poszt)modern jelleg a hagyománnyal folytatott termékeny párbeszédben bontakozik ki:

• Szerző éppolyan bátran nyúl az egyes népmesei toposzokhoz, mint az előtti korban a népmesék szerzői, előadói is.
• Megszokott népmesével hasonlóan:
• Van főhőse.
• Meseszámok és mesei fordulatok.
• Királyfi elnyeri a királylányt.
• Akadályok, próbatételek, a cél.

Viszont ami nem a népmesékbe megszokott:

• A mesélő néha kiszól az olvasónak.
  • Mesében mese található.
• A szereplők kilépnek a szerepeikből: A királylány megöli a sárkányt, a sárkánynak érzései vannak, a túl szigorú apának bűntudata van, az elvadult gyerek visszatalál a szülőhöz
• Nő választ a párkapcsolatba, nem egy vagyon.
• Nő maga intézi el az üldözőt→Modern mese.
• Végén kettő mese ér véget a Tökmag királyfi és a Pirinyó Minyó meséje→mind kettő felnőtté válik.

• Világszép nádszálkisasszony a modellje: Sötétben motívum, szobalány halála.
• Nyelvezete: Modern, könnyen olvasható ritmikus próza.
• Ravaszul játékos, ironikus,„dekonstruktív” szöveg: pl. a sárkány lova minden nyílásán tüzet lő→ ezért vicces a kisgyermekeknek és már nem félnek.
• Kerete: Elbeszélő
• A keret a cím magyarázatát is szolgálja.
• Maga a mese elmondásáért a narrátor a tündérnevét kapta.
• Varázslatos képességet nevez meg és minősíti azok hordozóját is.
• Kiderül, hogy a kistündér is jó valamire, hogy olyat képes mesélni, hogy aki hallja az beleszeret a királylányba vagy királyfiba.
• A mese narrátora A Sötétben Látó tündér, aki eleinte a mese hallgatója és egyben a mese szereplője is.
• Főhőse Tökmag királyfi, aki összevethető Pirinyó Minyóval (komfortzónájukat elhagyva kell célba érniük és kiérdemelni önmagukat; a hátrányos helyzetű tagok népes családjukban.)

Petőfi Sándor (1823- 1849)

Neve szinte a költő szinonimája. Művészete a romantika kiteljesedése és meghaladása egyben. Külföldön legismertebb költőnk, „az istenek magyar kedvence”. Az életrajz ritka harmóniában „hitelesíti” az életművet.

• Kiskőrös 1823 jan. 1., Hrúz (!) Mária, Petrovics István --- később tönkremegy
• Gondos iskoláztatás után keserves vándorévek (katona, vándorszínész).
• Pápán Jókai barátsága --- Vörösmarty támogatása nyomán 1844-től Pesten
• Vörösmarty, Bajza, Toldi --- „a romantikus triász”, befolyásos költő, kritikus, szerkesztő
• Pesti Divatlap, A helység kalapácsa c. vígeposz, János vitéz
• Csapó Etelke – Cipruslombok Etelke sírjáról, Mednyánszky Berta- Szerelem gyöngyei
• 1866 Szalkszentmárton: Felhők (66 epigramma) --- Levél Várady Antalhoz
• Tízek Társasága,
• Szendrey Júlia (Reszket a bokor, mert …), -1000szer Júlia,
• 1847 Arany barátsága
• 1848 március 15., választási kudarc, Az apostol
• A szabadságharc alatt konfliktusok, anyagi gondok, Bem, Segesvár

Sokoldalú, „színjátszó” költő

• Indulás: a népiesség jegyében, a romantikus almanach- líra, pátosz helyett köznapi. Magyaros verselés, népdal forma, egyszerűség, helyzetdalok, életképek, Befordultam a konyhára, Megy a juhász a szamáron, Hortobágyi kocsmárosné
• Intim családi líra Egy estém otthon, István öcsémhez, Füstbe ment terv
• Új tájeszmény Az Alföld, A puszta, télen
• Szerelmi szerepek: Cipruslombok Etelke sírjáról szentimentalizmusa, Szerelem gyöngyei
• A byroni spleen szerepére az 1845-6-os alkotói válság idején (Felhők ciklus) pesszimizmus és világfájdalom – A bánat? Egy  nagy oceán, Itt állok a rónaközépen
• A vátesz szerep: közéleti/ politikai költészet: Szabadság, szerelem epigramma
• Hitvesi líra (Babits: „a zseni álarcába bújt nyárspolgár”) Szeptember végén, Minek nevezzelek

Forradalmi látomásköltészet , Levél Várady Antalhoz (1846)

Nemzeti és egyetemes emberi szabadság ügye

Haladás a végső cél felé (szabadság, boldogság)

Utolsó nagy harc hozza el

Bibliai képek – vízözön – vérözön

Egy gondolat bánt engemet

• Romantikus rapszódia
• Aktív / passzív halál --- szemben a közfelfogásal
• A versmondat, fokozás, a csata dinamizmusa
• Fordulópont a Világszabadság – a jambus helyett méltóságteljes anapesztus sorok (mezején) A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.
• Keletkezése:

1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.

• Látomásvers, a műfaja: rapszódia.
• – Csapongó, változó ritmika jellemzi,
• – hangulatok, érzelmek áradnak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).
• Szerkezet:

1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:

a világszabadságért folyó küzdelemben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.

2.) Kompozíciója: 3 részből áll.

– 1-12. sor: Témája: a halál.

Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:

• 1-8.sor:
• lassú, hétköznapi,
• metaforái:
• a féreg rágta lassan pusztuló virág,
• üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;

• ezeket elutasítja:
• negatív töltésű szavak;
• kétszeres tiltó felkiáltás.

• 9-12. sor:
• az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;
• dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:

– villám sújtotta fa;

– vihar kicsavarta fa;

– mennydörgés ledöntötte szikla.

• Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)
• 13-30.sor
• Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.
• Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.
• Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
• A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;
• mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;
• ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
• A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
• Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
• Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat.
• A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös ) válik a jelenet képszerűvé.
• A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:
• a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
• a vörös színt a fekete,
• a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.

 A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.

A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.

A XIX. Század költői

• Modern ars poetica - küledtéstudat
• Lángoszlop, Isten küldötte (Biblia)
• A boldog jövő politikai feltételrendszere: felvilágosodás, polgári társadalom és szocializmus

Orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.

A modern orosz irodalmi nyelv  megteremtője, a romantika legjelesebb képviselője, és egyben az orosz realizmus elindítója is.

Az irodalmi és a beszélt nyelv egyesítésével kialakította az orosz irodalmi nyelvet.

Élete:

• Ereiben anyai dédapja Nagy Péter tábornoka révén afrikai vér is csörgedezett.
• 1800-től Pétervárközelében Carszkoje szelo-i líceum növendéke.
• 1817-ben belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaságba, mely kapcsolatot tartott a dekabristákkal. Kitiltották az egyetemről, de ekkor már megalapozott költői hírneve volt.
• Halála: felesége jó hírnevét megvédve párbajba vett részt, ahol súlyosan megsebesült és második napot követően belehalt sérüléseibe.

Jevgenyij Anyegin:

• 7 éven át írta, önéletrajzi ihletésű.
• Műfaj: verses regény,jellegzetes népszerű romantikus műfaj: lényeges szerepük van benne a lírai elemeknek, az író személyes érzelmeinek, véleményének; a líra és az epika elválaszthatatlanul fonódik össze a verses regényben.
• 2 főhős: elbeszélő (Anyegin jó barátja) és a címbeli szereplő.
• Cselekmény: szerelmi történet.
• Romantikusság: már részben realista mű: szereplői romantikusak, de ezt negatívan szemléli, sorsuk is emiatt alakul rosszul.
• Cselekménymenet: egyszerű, egy szálon fut, nincsenek kitérők.
• Eposzi kellékeket összekeverve, hiányosan alkalmazza (játékos), de pl. in medias res megvan.
• Lírai részek: elvágyódásról, barátokról, szerelmekről, emlékekről szólnak.
• Az író szerepe: nem csak a címszereplő főhős, hanem az író is az: belép, megjelenik a cselekményben, saját magáról ír, hogy hogyan látja a világot; regénye szereplőihez érzelmileg kötődik; őt ismerhetjük meg a legjobban, folyton közbeékeli a róla szóló részeket.

Szereplők:

• Anyegin:
• Puskinhoz hasonló; könnyelmű, felszínes műveltségű ember
• Tipikus felesleges ember, életcélt nem talál magának, cinikus, önző, csak saját magával törődik. 
• Értelmes ember, aki értelmes életre vágyik, de képtelen értelmes cselekedetekre. 
• Igazi bájroni hős.
• Eldobja a nagy lehetőséget: Tatjána szerelmét, párbajban megöli legjobb barátját, Lenszkijt, ezzel elhibázva életét; csalódott, az élettől megcsömörlött, világfájdalommal teli ember.
• Magára erőlteti a byroni világfájdalmat, mélabút, a spleent(közönyt), és a sorstól rámért boldogtalanság pózában tetszeleg, ezért utasítja el élete megváltásának nagy lehetőségét, Tatjána szerelmét. 
• Miután leveti a magára erőltetett maszkot, rádöbben, Tatjanaszerelme lehetett volna élete értelme, amely azonban már visszahozhatatlan:

(Tatjana férjnél van, és bár szereti Anyegint, nem lesz hűtlen a férjéhez.)

• Anyegin jobb sorsra érdemes, de cselekvésre képtelen, kiábrándult és kallódó ember, nem találja a helyét az életben.

Puskin a XIX. századi orosz nemesség üres, céltalan életét mutatja be Anyegin sorsán keresztül: „a XIX. századi orosz élet enciklopédiája” ez a mű.

Puskin végigvezeti hősét korának jellegzetes orosz nemesi életútján: Anyegin kezdetben a városi gazdag aranyifjak életét éli,  de megcsömörlik mindettől, majd nagybátyja halála után vidékre utazik, és reformgazdálkodásba kezd → a vidéki nemesi életforma is unalmas számára.

• Lenszkij:
• Anyeginnel jó barátok lesznek, de a köztük lévő ellentét okozza végzetét.
• Rajongó, romantikus hős.
• Naivitás és lelkesedés jellemzi.
• Halála az álmodozást, életképtelenségét fejezi ki a realitással szemben.

• Olga: 
• Egyszerű, jellemtelen lélek; szép, de üresfejű; felszínes, könnyelmű, csak férjhez akar menni.
• Lenszkij menyasszonya, majd halála után egy ulánushoz megy (kilép a regényből)

• Tatjana:
• Olga nénje, kulcsfigura; nagyon érzékeny, befelé forduló, érzelmes, kifinomult; nem szokványos nő, rengeteget olvas; őszinte, nyílt.
• Anyegint határozott, eszményi jellemnek látja, beleszeret és megírja elhíresült levelét .
• Anyegin visszautasítja, és ezek után már egyikük sem lehet boldog, a XIX. század eszményinőalakja.
• Tiszta lelkű, mély érzésű, ártatlan, nyíltszívű, erősen kötődik a természethez, hisz ideáljaiban, és erkölcsi nemessége a szerepet játszó Anyegin fölé emeli.

Jellemzők: az író a művet a kiadó Pletnyovnak ajánlja; nem akar széles közönséget, csak pár irodalomhoz értő figurának írja; tele van utalással:

• Klasszikusokra
• Kortársakra
• Az orosz irodalom és egyéb művészetek képviselőire.
• Többszáz célzás; kommentárok: a nyelvhez való hozzáállásáról.
• Az egész mű töredezett, be nem fejezett (direkt)

• Írói célja a mindennapi emberek életének a bemutatása volt.
• egy 19. századi ifjú nemes ábrázolásával a felesleges ember életérzésének rajzát adja s mindeközben körképet nyújt az orosz életről, társadalomról - világos és egyszerű stílusban, ám kiforrott zeneiséggel, az anyegini-strófaeszközével.

(Anyegini strófa: Jambikus strófa, 14 soros, rímképlete: AbAbCCddEffEgg, ahol a nagybetűk nőrímek, a kisbetűk hímrímek.) Az utolsó sorpár gyakran csattanóval zárul.

• realizmus megjelenését mutatja az orosz irodalomban.

Cselekménye:

• Megismerjük Anyegin gyerek és ifjú korát.
• Meghal a nagybácsi, megörökli a birtokát és vidékre költözik. 
• Vágyik a magányra, mert megcsömörlött mindentől.
• Egyetlen barátja lesz, Lenszkij. Bekerül a Larin családba.
• Tatjana beleszeret Anyeginbe, levélben vall neki szerelmet, de Anyegin elutasítja.
• A kertben találkoznak és nagyképűen elutasítja Tatjanát.
• Tatjana álmodik: egy medve üldözi – Anyegin kést ránt Lenszkijre, Anyegin Olgával flörtöl
• Lenszkij féltékeny lesz ezért párbajra hívja Anyegint. →  Lenszkij meghal, Anyegin elutazik.
• Tatjana felkeresi Anyegin elhagyott házát ahol az otthagyott sokat megért Anyegin jelleméből.
• Tatjanat férjhez akarják adni ezért Moszkvába utaznak, ahonnan vissza vágyik a faluba.
• Eltelik két év, Tatjana férjes asszony. Újra találkoznak Anyeginnel, ekkor Anyegin bele szeret Tatjanaba. 
• Háromszor ír levelet Tatjananak, de nem kap egyikre sem választ. 
• Tatjana elutasítja Anyegint, de még mindig szereti.

1. Elővázlat:

• Életrajz
• Pályakép
• A Dunánál

2. Életrajz:

• 1905-ben született egyszerű proletár családban, édesapja elhagyta őket édesanyja háztartási munkák vállalásával próbálta eltartani gyermekeit.
• Öcsödre került nevelőszülőkhöz testvérével.
• Gyámja, Makai Ödön ügyvéd, beíratja a makói magyar királyi állami főgimnáziumába.
• 1924-től a szegedi egyetem magyar –francia - filozófia szakos hallgatója. Innen tanárja Horger Antal elutasítja Tiszta szívvel című verse miatt.
• Bécsben, és Párizsban is tanul, majd Budapesten tölt el két szemesztert.
• Kapcsolatba került radikális, polgári, liberális, falusi sorsot központba helyező költői körökkel.
• Belépett az illegális kommunista pártba.
• Élettársa: Szántó Judit
• Kizárták 1934-ben a kommunista pártból.
• Kapcsolatba kerül egy barátja által a pszichoanalízissel, ami költészetére is hatással volt.
• 1936-ban pszichikai állapota romlott, idegösszeomlást kapott és szanatóriumi kezelésre szorult.
• Tragikus körülmények között hunyt el, öngyilkos lett.
• Április 11-e a születésnapja, a magyar költészet napja.

3. Pályakép/ költészete:

• Első kötetét a Szépség koldusát 1922-ben adták ki. Ebben a kötetben hatással van tematikájára és beszédmódjára: Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső.
• Néhány versét már a Nyugat is közölte ekkoriban; de a Népszava biztosította számára a folyamatos publikálási lehetőséget.
• 1925-ben megjelenik második kötete a Nem én kiáltok, amely tartalmaz néhány provokatív hangú költeményt, amely erős indulatokat keltett. Ebben látszik az eltávolodás a nyugati poétikától, ami az avantgárd és a folklórhatás együttese eredményez. Erősödött verseiben a formabontás, a rímtelenség, és a szabad vers. A népdal, a népballada műfaji jellemzőit használta és a paraszti, falusi élet jelenségeit alkotta meg írásaiban.
• A hagyománykövetés mellett a modernség jellemezte és erős baloldali elkötelezettsége is látszott 1927-1929 között írt verseiben. Ebben a néhány évben kései francia szimbolisták tisztaköltészete is hatással volt rá. 1929-ben megjelent harmadik kötete a Nincsen apám, se anyám.
• Megismerkedett freudi pszichoanalízissel, amelynek személyiség felfogása beleépült esztétikájába. A költő alkotásmódját ennek nyomán nevezte el József Attila „szublimációnak”.
• 1932-ben megjelent Külvárosi éj című kötette, majd 1934-ben a Medvetánc címen pedig válogatott versei. Ezekben a kötetekben megjelenő versek mutatják, hogy a világnézeti elkötelezettséget többszólamú, összetett látásmód váltja fel.
• 1934-től régi motívumai mélyülnek el, és egészülnek ki újakkal. Pl.: anya –nő - gyermek (Gyermekké tettél), meghatározó a játék motívuma (Könnyű fehér ruhában). Sok önmegszólító és létösszegző verset ír, ezek belső, egyéni történetek, amelyek személyes önmagát, sorsát elemzi. Pl.: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (pszichoanalitikus önéletrajz). Fontos költeményeket írt a közösségért való felelősség, a magyar költői hagyományokat folytató, megújító gondolatok jegyében is. Pl.: A Dunánál, Hazám.
• 1936-ban megjelent utolsó verseskötete a Nagyon fáj.
• Összegezve költészete magába olvasztja a mítoszok világát, a népiességet, a Nyugat esztétikáját, az avantgárdot, a modern természet- és társadalomtudományokat, valamint a közösségi és az egyéni sorskérdéseket.

4. A Dunánál:

• Keletkezése: 1936-ban a Szép szó folyóiratban, Mai magyarok régi magyarokról című tanulmányokat tartalmazó antológia bevezetője ez a vers.
• Műfaja: gondolati költemény
• Hangneme: ódai, magasztos
• Történelmi háttér: A második világháború előtt nagy gyűlölködés volt a magyarok ellen, mivel vissza szerezték volna országrészeiket amiket elvettek tőlük. A magyarok hirdetik vezető szerepüket a Kárpát medencében, ez a két világháború között vezető eszme volt, hogy megmutassák a magyarok: jobbak a környező népeknél.
• József Attila hasonló verest írt, mint Ady Endre Magyar jakobinus dala című verse, ami azt írja le, hogy a Duna menti népeknek egy az érdeke, de a politika egymás ellen fordítja őket.
• Első rész: 1-4. versszaka: Konkrét beszédhelyzet, leírja a tájat és átmegy egy látomásba, hipnotikus pillanat ahogy táncol a folyó. Platóni utalás: kifelé fordul a „barlangból” és nézi az örökké folyó folyót, ami az idő múlásával párhuzamos.
• Második rész: 1-2. versszaka: Elszakadás a Duna képétől, a múlt és a jelen viszonya. Az emberben tovább élnek az ősök és tapasztalataik. Miénk a múlt mert ismerjük az, és az őseinké a jelen mert bennünk élnek tovább. Itt a lírai én tisztázta az ősökhöz fűződő viszonyát, öntudatra ébred, az hogy kik voltak őseink befolyásolják az életünket.
• Harmadik rész: 1-4. versszaka: „Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az.” Itt felidézi anyja és apja emlékét, feltehetjük a kérdést, hogy mit jelent magyarnak lenni? Ezzel tiltakozik a fajelmélet hazugságai ellen. Biológiai látomás: Az egyéni létet leszűkíti az őssejtig majd kitágítja a végtelen világig. Ír a nemzet, a Duna menti népek múltjáról, és vallja, hogy gyűlölködés helyett vállalni kell a közös történelmi múltat, és a kibékülésnek szükségességét hirdeti. A feladat: „s rendezni végre közös dolgainkat”.

Szophoklész: Antigoné

1. Elővázlat:

• Ógörög irodalom
• görög dráma és színház

Szophokélsz

Thébai mondakör

• Konkrét mű elemzése:
• témakör
• tartalom
• szereplők
• fontosabb jelenetek

1. Ógörög irodalom:

• 8-7. század:epika

Homéroszi korszak:

• Íliász
• Odüsszeia
• 6. század:
• Szapphó: szerelmes lírái
• Anakreón: bordalai
• 5. század:dráma

Tragikus TRIász:

• Aiszkhülosz
• Szophoklész
• Euripidész

Komédia író:

• Arisztophanész

2. Görög dráma és színház:

• Arisztotelész(görög filozófus): Tragédia műve tartalmazza: a dráma létrejöttét.
• kardalból
• kardal:kar előad egy szöveget énekelve,
• előadva:ünnepi alkalmakkor
• Athénban: Dionüszosz (=bor és mámor istene) tiszteletére; halálát és feltámadását jelenítette meg
• kardal részei:
• kar
• karvezető párbeszéde
• először:
• 1 színész
• 2 színész: Aiszkhülosz
• 3 színész: Szophoklész
• =DRÁMA
• Drámai versenyek:
• 3 naposak
• csapatok:minden nap1: 3 triológia + szatírjáték
• nyertes legtöbbször:Szophoklesz
• Színház:
• nyitott, domboldalon félkörben a nézőtér
• részei:
• előszínpad
• színészek helye
• látótér
• színészek:
• díszes öltözet
• magasított talpú kothornosz
• álarc
• csak férfiak játszottak
• kórus:
• a nép v. az író gondolatait, véleményét közvetítette
• az egyes szerkezeti részeket választotta el egymástól
• Témája:mitológiai
• ismert (bár lehetnek variánsok)
• nem a cselekmény iránti érdeklődés a meghatározó
• lényeg: a rendezés, értelmezés
• A dráma műfajai:
• tragédia: esztétikai minősége a tragikum
• komédia: esztétikai minősége a komikum
• A dráma szerkezete:
• expozíció (=előkészítés)
• bonyodalom
• késleltető mozzanatok
• sorsfordulat
• tetőpont
• katasztrófa

3. Antigoné:

• A thébai mondakörre épül.
• A mű cselekménye, szerkezete:
  • Alaphelyzet:Kreón, az új király megtiltja, hogy a két testvér (Antigoné és Iszméné) eltemesse a városra támadó testvér (Polüneikész) holttestét. Eteoklészt, aki hazáját védte, illőn el kell temetni. Antigoné szembeszáll a paranccsal, elhantolja testvérét. (A temetetlen holtak lelke soha nem nyugszik meg.) Iszméné később azt vallja, hogy ő is részese a tettnek, de Antigoné elutasítja áldozatvállalását.

Antigonéra, mivel megszegte a király parancsát, halál vár. Haimón, Kreón fia és Antigoné vőlegénye próbálja meggyőzni apját, hogy néha a legbölcsebb ember is tévedhet.

• Antigoné panaszdala.
• Teiresziász jóslata.
• Kreón meginog.

• Végkifejlet:
• Antigoné öngyilkos lesz
• Haimón is megöli magát
• Eurüdiké, Kreón felesége is önkezével vet véget életének.
• Két elv össze ütközése:
  • Kreón:az emberek által alkotott törvény, az állam törvénye.
  • Antigoné:a természetes érzelmek és kapcsolatok íratlan törvénye
• Fő konfliktus:Antigoné és Kreón között.
• Mellékkonfliktusok:
• Antigoné és Iszméné
• Kreón és Haimón
• Kreón és Teiresziász
• Kreón és az őr között.
• Jellemek:
  • Antigoné:
• az emberiesség parancsát követi
• eltökélt, rendíthetetlen, mindennél szentebbnek tartja testvéri kötelességét, amit vallásos hite is indokol
• elvakultan tör magasztos célja felé, hiányzik belőle az óvatosság.

• Kreón:

• létérdeke, hogy első parancsa olyan legyen, amely megfelel királyi méltóságának, mely az államot erősíti, és rendjét fönntartja
• államérdekekre hivatkozik magabiztos döntésében,
• rideg következetességgel akar mindenáron érvényt szerezni parancsának.

• Iszméné:

• számára fontosabb saját élete és boldogulása, mint az általa ismert erkölcsi parancs végrehajtása.

• Haimón:

• valóságosan csak Haimón áll Antigoné mellé
• elítéli az önkényuralmat
• apja és a zsarnokság ellen lázadva Antigonét és a halált választja.

• A dráma értékrendje, hatása:

főszereplő olyan eszméket képviselt, amelyek az athéni demokráciában egyértelműen értéknek számítottak.

1. Elővázlat:

• Korszak: politikai, történelmi stílustörténet
• Reneszánsz dráma, dramaturgia
• Shakespeare: életrajz, pályakép, művei, hatása
• Rómeó és Júlia:
• műfaji besorolása
• szerkezet
• jellegzetességei
• karakterek, figurák jellemzése, jellemek
• fő konfliktusok
• stílusa, nyelvezete
• líraisága
• értelmezése

1. Korszak:

• Anglia felemelkedése
• lakosság mozgása a város felett (kényszer)
• urbanizáció (=városiasodás)
• London lakossága növekedni kezd
• értelmes, színvonalas szabadidő eltöltésre megnő az igény
• SZÍNHÁZ
• magánberuházások
• versengések egymással
• Globe színház:
• kör v. sokszög alakú nyitott épület
• érdekük:a műveket ne tudják elolvasni, színházban nézzék meg
• (maradtak fent kalóz kiadások)

Színpad részei:

• nyitott emelvény:benyúlt a nézőtérbe
• belső színpad:hátulsó része, fedett, függönnyel elválasztott
• felette:is játéktér
• mesterséges világítás
• díszlet nem volt
• drámák nem tagolódtak felvonásokra
• színtér, idő gyakori változása
• női szerepeket férfiak játszották
• törekvés:minden közönségi igény kielégítésére:
• verekedés
• szájjáték
• horror jelenetek
• ágyjelenetek

2. Reneszánsz korszak:

• reneszánsz újjászületése az antikvitásnak
• humanista (=emberközpontúbb) lett
• élet- és természetszeretet
• érzelmek szabadsága
• latin tragédia továbbélése
• a középkori színjátszás hagyományainak felhasználása
• valódi drámai küzdelem

3. Shakespeare:

• színpada: nem az antikvitásra, hanem a középkori színházra vezethető vissza
• rövidebb
• egységes szerkezetűek
• konfliktusra épülnek
• árnyalt jellemeket, karakterek alkalmaz
• Életrajza:
• korszaka:

reneszánsz szerelmi vígjáték: Szent Iván éji álom

• korszaka:

király drámák:

• nagy tragédiák korszaka
• háború összeesküvések
• történelmi közelmúlt

kiemelkedő művei:

pl.:

• Lear [lír] Király: öregség tragédiája
• Hamlet: bosszúdráma; bizonytalan
• modern hős
• Othello:féltékenység drámaja
• Macbeth:politikai karrier építése
• árulás
• összefognak ellene
• hisz abban, hogy őt anyaszült meg nem ölheti
• végzete: megöli akinek szülés közben meghalt az anyja
• hatalom dráma
• hatalom magánya
• korszaka:

visszavonulás korszaka:

• leegyszerűsített:
• kevés szereplő
• egyszerű jellemrajzok
• kevés cselekmény
• művei:

pl.:

• Téli rege
• A vihar

4. Rómeó és Júlia:

• Szerelmi tragédia
• A sorsüldözött szerelmesek motívuma - vándormotívum.
• Szerkezet: jelenetek egymásutánisága (az 5 felvonásra tagolás az utókor terméke)
• Szimmetrikus kompozíció.
• A történet:mellékszereplőkkel indít, az ő szavaikból ismerjük meg az alaphelyzetet és a többi szereplőt; a fiatalok találkoznak, első látásra egymásba szeretnek; erkélyjelenet, titkos házasságkötés; Mercutio és Tybalt halála, a fiatalok nászészakája; Romeó menekülése; a tragédiák bekövetkezése (a szerelmesek halála); a családok békülése.
• Változatok a szerelemre:
  • Romeó epekedése Rózáért:be nem teljesült, plátói, petrarcai szerelem; a fiú inkább a szerelem érzésébe szerelmes, nem törődik semmivel, csak szenved, pózol, szenvedélyes.
  • Páris szerelme: ez nem is szerelem, Páris praktikus gondolkodású, úgy gondolja, itt az idő a házasodásra, Júlia, jó parti" a szemében, a szerelmi szenvedély O a fiatalembert hidegen hagyja; a lánnyal kapcsolatos terveit az apával beszéli meg, tőle kéri meg Júlia kezét, ez a korabeli szokások, a konvenciók betartását jelenti.
  • Romeó és Júlia szerelme:szerelem első látásra; első pillanattól kezdve irracionális, kiszámíthatatlan, ésszerűtlen: a fiatalok találkozásában őserő rejlik, ami mindenkit magával ragad; gátakat nem ismerő, türelmetlen, vad szenvedély; ez a szerelem felemelő és fantasztikus, ugyanakkor katasztrofális és pusztító érzés is; a két fiatal szabadon választ, de a házassággal akarják szentesíteni kapcsolatukat, ami csak titokban lehetséges (Lorinc barát szerepe).
• A főszereplők szerelme:
• a reneszánsz szabadságát is hirdeti
• de gyökerei a hagyományos felfogásból származnak;
• szerelmük egyszerre új és régi
• Az egyetemes szerelemélmény legszebb és legtisztább megnyilatkozása a mű.