Tételvázlat:

• Puskin életrajz
• Pályakép
• Anyegin:
  • Keletkezése
  • Műfaja
  • Cselekménye
  • Szereplők
  • Anyegin strófa

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Puskin életrajz:

• 1799-ben született egy orosz arisztrokrata családban
• 1811-től Carszkoje Szelo-i líceum növedéke
• 1817: Belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaságba
• 1820: Lázító hangú költemények è cár száműzte
• 1824: I. Miklós visszafogadta è mihajlowszkojei birtokot nem hagyhatja el
• 1830: Feleségül veszi Natalja Goncsarovát ès négy gyermekük lesz
• 1831: Jó kapcsolat Gogollal
• 1834: Kamarás apród
• 1837: Párbajban szerzett sérüléseibe belehalt

Pályakép:

• 1811-20: Klasszicizmus kultusz:
  • Főbb eszméi: Hedonista életelvek, nemzeti szabadság és felvilágosodás szabad gondolatai, dekabristák eszmeköre
  • Hangvétele: Blaszfémikus és a társadalmi ízlés elleni lázadó, szatirikus
  • Ars poetika: Művészet és tiltott dolgok színtere
  • 1820: Ruszlán és Ludmilla
• 1820-30: Romantikus korszak:
  • Száműzetésben: déli elbeszélő költemények: A kaukázusi fogoly, Cigányok
  • Romantikus művek: realista jegyek
  • Történeti tárgy: Borisz Godunov
  • Prózákat ír, témája a romantikus élet
  • Célja az egyszerű és tömör fogalmazás
  • Népköltészet: Dalok, mondák motívumai, mesék. Egyesül a folklór és a fennköltség
  • Verses regény: Anyegin
• 1830-37: Romantika klasszicizálása: út a realizmus felé:

Anyegin:

• Keletkezése:
  • 1823-ban a száműzetésben kezdte
  • 1830-ban Bolgyinóban fejezte be
  • Folyamatos formálás, átírás à 8 fejezet
• Műfaja:
  • Verses regény, kisszerű hősökkel
  • Líra és epika összefonódik
  • Romantikus
  • Orosz élet enciklopédiája
• Témája:
  • Szerelem
• Cselekménye: egy szálon fut:
  • Anyegin bemutatása
  • Anyegin vidékre költözik
  • A vidéki élet bemutatása, megismerkedés Lenszkijjel
  • Találkozás a Larin családdal
  • Tatjána levele Anyeginhez
  • Tatjána álma
  • Névnapi bál
  • Párbaj
  • Anyegin elhagyja a birtokot, Tatjána Moszkvába megy
  • Tatjána férjhez megy a tábornokhoz
  • Anyegin levele Tatjánához
  • Anyegin meglátogatja a már férjezett Tatjánát
• Szereplők:
  • Anyegin: Byroni jellem; Puskinhoz hasonló; könnyelmű; felszínes műveltségű ember; nagy csábító, piperkőc divatfi; nem tudja magát lekötni, mindent megun, csak rövid ideig lelkes: élete tartalmatlan; magára erőltette a spleent, ami akkor divat volt; eldobja a nagy lehetőségeket: Tatjána szerelmét, párbajban megöli legjobb barátját, Lenszkijt, ezzel elhibázva életét

„felesleges ember”

• Lenszkij: Azonos származás, életkor; romantikus költő, lelkes, Anyegin ellentéte; jóhiszeműen rajong az eszmékért; a romantika másik ágát képviseli

Anyeginnel jó barátok lesznek, de a köztük lévő ellentét okozza végzetét

• Olga: Egyszerű, jellemtelen lélek; szép, de üresfejű; felszínes, könnyelmű, csak férjhez akar menni; Lenszkij menyasszonya, majd halála után egy ulánushoz megy hozzá
• Tatjana: Olga nénje, kulcsfigura; nagyon érzékeny, befelé forduló, érzelmes, kifinomult; nem szokványos nő, rengeteget olvas; őszinte, nyílt, kötődik az orosz tájhoz. Anyegint határozott, eszményi jellemnek látja, beleszeret és megírja elhíresült levelét; Anyegin visszautasítja, és ezek után már egyikük sem lehet boldog

„az orosz nő archetípusa”

• Az elbeszélő- fecsegő előadásmód, szándékolt kitérők és ellentmondások

• Anyegin – strófa:
  • 14 sorból áll, jambikus lejtésű
  • Rímképlete: A-B-A-B-C-C-D-D-E-F-F-E-G-G
    • A-B-A-B: keresztrím
    • C-C-D-D: páros rím
    • E-F-F-E: ölelkező rím
    • G-G: Páros rím
  • Szótagszám: 9-8-9-8-9-9-8-8-9-8-8-9-8-8
• Töredékesség, önreflexivitás, líraiság

Biblia világa, Biblia történte

• Elővázlat: (felsorolni)

BIBLIA

• Jelentősége
• Elnevezése
• Keletkezése
• Részei (Ószövetség, Újszövetség)
• Bibliai hagyományok

6. 1 történet elemzése
7. Jelentősége:

• Vallási irat: (nem irodalmi szöveg)

• zsidó
• keresztény
• kor dokumentum
  • Irodalmi műfajokban írt szövegek gyűjteménye
  • Kultúrtörténeti jelentősége: felbecsülhetetlen
  • Kulturális kód:
• előismeret szükséges megértéséhez
  • Átjárja Európát
  • Keresztény vallásúak szent könyve
  • Képzőművészetekben is megnyilvánul
  • Alappillérei:
• görög filozófia
• zsidó monoteizmus
• keresztény monoteizmus

(monoteizmus = 1 istenhitű)

• Leszámolnak az antropomorfizmussal

2. Elnevezés:

Biblia szó

• görög eredetű
• könyvek, könyvecskék (jelentése)
• biblosz

3. Keletkezése:
4. Több fajta vallási irat (több fajta változat)
   1. Kannonizáció (=kiválogatás, elrendezés)
      • Apokrif iratok: kétes hitelűek -> kivették
      • Sugalmazottakat: bent hagyták
   2. Kanonizáció
      • Egységváltozattá szerkesztették
      • Kompiláció (=össze ollózás) útján jött létre az egységes változás)
   3. Keletkezés nyelvei:
      • Ószövetség: óhéber, arámi/aramens (keletkezéskor is már holt nyelv volt)
      • Újszövetség: Ógörög nyelven született
   4. ISTEN 2 fontos elnevezése
      • Jahve [jákve] (Jehova) = Isten
      • Elohim [elohim] = Jó isten

Felváltva használt elnevezések

4. Részei:

• Ószövetség könyvei:
  • Mózes öt könyve: Tóra(=tan)

Tartalma pl.:

• teremtés történet; Genezis (=eredet)
• Exodus (=kivonulás)
• zsidónép története
• Bizonyos könyvek:
  • Történet könyvek: zsidó nép történetét foglalja össze
  • Prófétai könyvek (Jónás, Illés)
  • Zsolttárok könyve
    • Istenhez szóló ének, dicsőitő költemény
    • Felét Dávid királynak tulajdonítják
    • zsoltár: Metaforája: Az úr az én pásztorom -> Isten gondoskodik az emberekről, mint pásztor a juhairól. Magasztalja az urat. Liturgikus ének.
  • Énekek éneke:
    • Figura etimologica (=tőismétlés)
      -> túlzó fokot fejez ki
    • Salamon bölcsességünk könyve
  • Újszövetség (Jézus próféta)
    • Evangélium (=jó hír, örömhír)
      • Szinoptikus (=együttlátó) evangélisták
        • Máté
        • Márk
        • Lukács
      • Absztrakt + filozofikus
        • János
      • Aposotolok cselekedetei
      • Apostolok levelei: Pál apostol = Saul

Pál 1. kor 13 Szeretet himnusz

(13. fejezet Pál apostol 1. levele a korintusiakhoz)

„Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.”

• Apokalipszis könyve (=feltámadás) végidők eljöveteléről szól
  • zsidók: várják a messiást
  • keresztények: számára már el is jött.

5. Bibliai hagyományok:

• század:
  • Szent Jeramos: latinra fordítja a bibliát
  • két rész egy lesz

-> neve: Vulgata

     tartalma: Ószövetség, Újszövetég

• század:

Nemzeti nyelvre fordítják a Bibliát

- 1592: Vizsolyi Biblia (más néven=) Károli Biblia (Károli Gáspár fordította)

- 1. Újszövetség nyomtatás (Szilveszter János) Itt már pontosabb fordítások vannak

• század:

- 1980-as években: Jeruzsálemi Biblia Modern katolikus fordítások alapja

6. Történet:

TEREMTÉSTÖRTÉNET

A Föld és az ember teremtése a Bibliában Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben. Ezzel a történettel kezdődik a Biblia, amely kimondja, hogy Isten a Teremtő és a természeti világ, továbbá az élőlények az ő alkotásai. A teremtés története prófétikus, amikor az ismeretlen próféta nem a jövőt, hanem a múltat idézi meg.

• nap Világosság és sötétség
• nap Égboltozat (alsó és felső vizek szétválasztása)
• nap A szárazföld és a növények megteremtése
• nap Az égitestek megteremtése
• nap A vízi és égi állatok teremtése
• nap A szárazföldi állatok és az ember megteremtése
• nap Isten megszenteli a 7. napot és megpihen

A Tóra szerint Ádámot a föld porából teremtette Isten, Évát nem sokkal Ádám megteremtése után hívta életre. Álmot bocsátott Ádámra, és egy bordájából alkotta meg Évát, más elmélet szerint Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, férfivá és nővé. A föld porából formálta testét, és szellemet lehelt belé. Így lett az ember élő lélekké, akinek teste, lelke és szelleme van.

Szophoklész: Antigoné

1. Elővázlat:

• Ógörög irodalom
• görög dráma és színház

Szophokélsz

Thébai mondakör

• Konkrét mű elemzése:
• témakör
• tartalom
• szereplők
• fontosabb jelenetek

1. Ógörög irodalom:

• 8-7. század: epika

Homéroszi korszak:

• Íliász
• Odüsszeia
• század:
• Szapphó: szerelmes lírái
• Anakreón: bordalai
• század: dráma

Tragikus TRIász:

• Aiszkhülosz
• Szophoklész
• Euripidész

Komédia író:

• Arisztophanész

2. Görög dráma és színház:

• Arisztotelész (görög filozófus): Tragédia műve tartalmazza: a dráma létrejöttét.
• kardalból
• kardal: kar előad egy szöveget énekelve,
• előadva: ünnepi alkalmakkor
• Athénban: Dionüszosz (=bor és mámor istene) tiszteletére; halálát és feltámadását jelenítette meg
• kardal részei:
• kar
• karvezető párbeszéde
• először:
• 1 színész
• 2 színész: Aiszkhülosz
• 3 színész: Szophoklész
• =DRÁMA
• Drámai versenyek:
• 3 naposak
• csapatok: minden nap1: 3 triológia + szatírjáték
• nyertes legtöbbször: Szophoklesz
• Színház:
• nyitott, domboldalon félkörben a nézőtér
• részei:
• előszínpad
• színészek helye
• látótér
• színészek:
• díszes öltözet
• magasított talpú kothornosz
• álarc
• csak férfiak játszottak
• kórus:
• a nép v. az író gondolatait, véleményét közvetítette
• az egyes szerkezeti részeket választotta el egymástól
• Témája: mitológiai
• ismert (bár lehetnek variánsok)
• nem a cselekmény iránti érdeklődés a meghatározó
• lényeg: a rendezés, értelmezés
• A dráma műfajai:
• tragédia: esztétikai minősége a tragikum
• komédia: esztétikai minősége a komikum
• A dráma szerkezete:
• expozíció (=előkészítés)
• bonyodalom
• késleltető mozzanatok
• sorsfordulat
• tetőpont
• katasztrófa

3. Antigoné:

• A thébai mondakörre épül.
• A mű cselekménye, szerkezete:
  • Alaphelyzet: Kreón, az új király megtiltja, hogy a két testvér (Antigoné és Iszméné) eltemesse a városra támadó testvér (Polüneikész) holttestét. Eteoklészt, aki hazáját védte, illőn el kell temetni. Antigoné szembeszáll a paranccsal, elhantolja testvérét. (A temetetlen holtak lelke soha nem nyugszik meg.) Iszméné később azt vallja, hogy ő is részese a tettnek, de Antigoné elutasítja áldozatvállalását.

Antigonéra, mivel megszegte a király parancsát, halál vár. Haimón, Kreón fia és Antigoné vőlegénye próbálja meggyőzni apját, hogy néha a legbölcsebb ember is tévedhet.

• Antigoné panaszdala.
• Teiresziász jóslata.
• Kreón meginog.
• Végkifejlet:

• Antigoné öngyilkos lesz
• Haimón is megöli magát
• Eurüdiké, Kreón felesége is önkezével vet véget életének.
• Két elv össze ütközése:
  • Kreón: az emberek által alkotott törvény, az állam törvénye.
  • Antigoné: a természetes érzelmek és kapcsolatok íratlan törvénye
• Fő konfliktus: Antigoné és Kreón között.
• Mellékkonfliktusok:
• Antigoné és Iszméné
• Kreón és Haimón
• Kreón és Teiresziász
• Kreón és az őr között.
• Jellemek:
  • Antigoné:
• az emberiesség parancsát követi
• eltökélt, rendíthetetlen, mindennél szentebbnek tartja testvéri kötelességét, amit vallásos hite is indokol
• elvakultan tör magasztos célja felé, hiányzik belőle az óvatosság.
  • Kreón:
• létérdeke, hogy első parancsa olyan legyen, amely megfelel királyi méltóságának, mely az államot erősíti, és rendjét fönntartja
• államérdekekre hivatkozik magabiztos döntésében,
• rideg következetességgel akar mindenáron érvényt szerezni parancsának.
  • Iszméné:
• számára fontosabb saját élete és boldogulása, mint az általa ismert erkölcsi parancs végrehajtása.
  • Haimón:
• valóságosan csak Haimón áll Antigoné mellé
• elítéli az önkényuralmat
• apja és a zsarnokság ellen lázadva Antigonét és a halált választja.
• A dráma értékrendje, hatása:

főszereplő olyan eszméket képviselt, amelyek az athéni demokráciában egyértelműen értéknek számítottak.

William Shakespeare drámaköltészete

1. Elővázlat:

• Korszak: politikai, történelmi stílustörténet
• Reneszánsz dráma, dramaturgia
• Shakespeare: életrajz, pályakép, művei, hatása
• Rómeó és Júlia:
• műfaji besorolása
• szerkezet
• jellegzetességei
• karakterek, figurák jellemzése, jellemek
• fő konfliktusok
• stílusa, nyelvezete
• líraisága
• értelmezése

1. Korszak:

• Anglia felemelkedése
• lakosság mozgása a város felett (kényszer)
• urbanizáció (=városiasodás)
• London lakossága növekedni kezd
• értelmes, színvonalas szabadidő eltöltésre megnő az igény
• SZÍNHÁZ
• magánberuházások
• versengések egymással
• Globe színház:
• kör v. sokszög alakú nyitott épület
• érdekük: a műveket ne tudják elolvasni, színházban nézzék meg
• (maradtak fent kalóz kiadások)

Színpad részei:

• nyitott emelvény: benyúlt a nézőtérbe
• belső színpad: hátulsó része, fedett, függönnyel elválasztott
• felette: is játéktér
• mesterséges világítás
• díszlet nem volt
• drámák nem tagolódtak felvonásokra
• színtér, idő gyakori változása
• női szerepeket férfiak játszották
• törekvés: minden közönségi igény kielégítésére:
• verekedés
• szájjáték
• horror jelenetek
• ágyjelenetek

2. Reneszánsz korszak:

• reneszánsz újjászületése az antikvitásnak
• humanista (=emberközpontúbb) lett
• élet- és természetszeretet
• érzelmek szabadsága
• latin tragédia továbbélése
• a középkori színjátszás hagyományainak felhasználása
• valódi drámai küzdelem

3. Shakespeare:

• színpada: nem az antikvitásra, hanem a középkori színházra vezethető vissza
• rövidebb
• egységes szerkezetűek
• konfliktusra épülnek
• árnyalt jellemeket, karakterek alkalmaz
• Életrajza:
• korszaka:

reneszánsz szerelmi vígjáték: Szent Iván éji álom

• korszaka:

király drámák:

• nagy tragédiák korszaka
• háború összeesküvések
• történelmi közelmúlt

kiemelkedő művei:

pl.:

• Lear [lír] Király: öregség tragédiája
• Hamlet: bosszúdráma; bizonytalan
• modern hős
• Othello: féltékenység drámaja
• Macbeth: politikai karrier építése
• árulás
• összefognak ellene
• hisz abban, hogy őt anyaszült meg nem ölheti
• végzete: megöli akinek szülés közben meghalt az anyja
• hatalom dráma
• hatalom magánya
• korszaka:

visszavonulás korszaka:

• leegyszerűsített:
• kevés szereplő
• egyszerű jellemrajzok
• kevés cselekmény
• művei:

pl.:

• Téli rege
• A vihar

4. Rómeó és Júlia:

• Szerelmi tragédia
• A sorsüldözött szerelmesek motívuma - vándormotívum.
• Szerkezet: jelenetek egymásutánisága (az 5 felvonásra tagolás az utókor terméke)
• Szimmetrikus kompozíció.
• A történet: mellékszereplőkkel indít, az ő szavaikból ismerjük meg az alaphelyzetet és a többi szereplőt; a fiatalok találkoznak, első látásra egymásba szeretnek; erkélyjelenet, titkos házasságkötés; Mercutio és Tybalt halála, a fiatalok nászészakája; Romeó menekülése; a tragédiák bekövetkezése (a szerelmesek halála); a családok békülése.
• Változatok a szerelemre:
  • Romeó epekedése Rózáért: be nem teljesült, plátói, petrarcai szerelem; a fiú inkább a szerelem érzésébe szerelmes, nem törődik semmivel, csak szenved, pózol, szenvedélyes.
  • Páris szerelme: ez nem is szerelem, Páris praktikus gondolkodású, úgy gondol- ja, itt az idő a házasodásra, Júlia, jó parti" a szemében, a szerelmi szenvedély O a fiatalembert hidegen hagyja; a lánnyal kapcsolatos terveit az apával beszéli meg, tőle kéri meg Júlia kezét, ez a korabeli szokások, a konvenciók betartását jelenti.
  • Romeó és Júlia szerelme: szerelem első látásra; első pillanattól kezdve irracionális, kiszámíthatatlan, ésszerűtlen: a fiatalok találkozásában őserő rejlik, ami mindenkit magával ragad; gátakat nem ismerő, türelmetlen, vad szenvedély; ez a szerelem felemelő és fantasztikus, ugyanakkor katasztrofális és pusztító érzés is; a két fiatal szabadon választ, de a házassággal akarják szentesíteni kapcsolatukat, ami csak titokban lehetséges (Lorinc barát szerepe).
• A főszereplők szerelme:
• a reneszánsz szabadságát is hirdeti
• de gyökerei a hagyományos felfogásból származnak;
• szerelmük egyszerre
• új
• régi
• Az egyetemes szerelemélmény legszebb és legtisztább megnyilatkozása a mű.

József Attila

1. Elővázlat:

• Életrajz
• Pályakép/Költészete
• A Dunánál

2. Életrajz:

• 1905-ben született egyszerű proletár családban, édesapja elhagyta őket édesanyja háztartási munkák vállalásával próbálta eltartani gyermekeit.
• Öcsödre került nevelőszülőkhöz testvérével.
• Gyámja, Makai Ödön ügyvéd, beíratja a makói magyar királyi állami főgimnáziumába.
• 1924-től a szegedi egyetem magyar –francia - filozófia szakos hallgatója. Innen tanárja Horger Antal elutasítja Tiszta szívvel című verse miatt.
• Bécsben, és Párizsban is tanul, majd Budapesten tölt el két szemesztert.
• Kapcsolatba került radikális, polgári, liberális, falusi sorsot központba helyező költői körökkel.
• Belépett az illegális kommunista pártba.
• Élettársa: Szántó Judit
• Kizárták 1934-ben a kommunista pártból.
• Kapcsolatba kerül egy barátja által a pszichoanalízissel, ami költészetére is hatással volt.
• 1936-ban pszichikai állapota romlott, idegösszeomlást kapott és szanatóriumi kezelésre szorult.
• Tragikus körülmények között hunyt el, öngyilkos lett.
• Április 11-e a születésnapja, a magyar költészet napja.

3. Pályakép/ költészete:

• Első kötetét a Szépség koldusát 1922-ben adták ki. Ebben a kötetben hatással van tematikájára és beszédmódjára: Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső.
• Néhány versét már a Nyugat is közölte ekkoriban; de a Népszava biztosította számára a folyamatos publikálási lehetőséget.
• 1925-ben megjelenik második kötete a Nem én kiáltok, amely tartalmaz néhány provokatív hangú költeményt, amely erős indulatokat keltett. Ebben látszik az eltávolodás a nyugati poétikától, ami az avantgárd és a folklórhatás együttese eredményez. Erősödött verseiben a formabontás, a rímtelenség, és a szabad vers. A népdal, a népballada műfaji jellemzőit használta és a paraszti, falusi élet jelenségeit alkotta meg írásaiban.
• A hagyománykövetés mellett a modernség jellemezte és erős baloldali elkötelezettsége is látszott 1927-1929 között írt verseiben. Ebben a néhány évben kései francia szimbolisták tisztaköltészete is hatással volt rá. 1929-ben megjelent harmadik kötete a Nincsen apám, se anyám.
• Megismerkedett freudi pszichoanalízissel, amelynek személyiség felfogása beleépült esztétikájába. A költő alkotásmódját ennek nyomán nevezte el József Attila „szublimációnak”.
• 1932-ben megjelent Külvárosi éj című kötette, majd 1934-ben a Medvetánc címen pedig válogatott versei. Ezekben a kötetekben megjelenő versek mutatják, hogy a világnézeti elkötelezettséget többszólamú, összetett látásmód váltja fel.
• 1934-től régi motívumai mélyülnek el, és egészülnek ki újakkal. Pl.: anya –nő - gyermek (Gyermekké tettél), meghatározó a játék motívuma (Könnyű fehér ruhában). Sok önmegszólító és létösszegző verset ír, ezek belső, egyéni történetek, amelyek személyes önmagát, sorsát elemzi. Pl.: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (pszichoanalitikus önéletrajz). Fontos költeményeket írt a közösségért való felelősség, a magyar költői hagyományokat folytató, megújító gondolatok jegyében is. Pl.: A Dunánál, Hazám.
• 1936-ban megjelent utolsó verseskötete a Nagyon fáj.
• Összegezve költészete magába olvasztja a mítoszok világát, a népiességet, a Nyugat esztétikáját, az avantgárdot, a modern természet- és társadalomtudományokat, valamint a közösségi és az egyéni sorskérdéseket.

4. A Dunánál:

• Keletkezése: 1936-ban a Szép szó folyóiratban, Mai magyarok régi magyarokról című tanulmányokat tartalmazó antológia bevezetője ez a vers.
• Műfaja: gondolati költemény
• Hangneme: ódai, magasztos
• Történelmi háttér: A második világháború előtt nagy gyűlölködés volt a magyarok ellen, mivel vissza szerezték volna országrészeiket amiket elvettek tőlük. A magyarok hirdetik vezető szerepüket a Kárpát medencében, ez a két világháború között vezető eszme volt, hogy megmutassák a magyarok jobbak a környező népeknél.
• József Attila hasonló verest írt mint Ady Endre Magyar jakobinus című verse, ami azt írja le, hogy a Duna menti népeknek egy az érdeke, de a politika egymás ellen fordítja őket.
• Első rész: 1-4. versszaka: Konkrét beszédhelyzet, leírja a tájat és átmegy egy látomásba, hipnotikus pillanat ahogy táncol a folyó. Platóni utalás: kifelé fordul a „barlangból” és nézi az örökké folyó folyót, ami az idő múlásával párhuzamos.
• Második rész: 1-2. versszaka: Elszakadás a Duna képétől, a múlt és a jelen viszonya. Az emberben tovább élnek az ősök és tapasztalataik. Miénk a múlt mert ismerjük az, és az őseinké a jelen mert bennünk élnek tovább. Itt a lírai én tisztázta az ősökhöz fűződő viszonyát, öntudatra ébred, az hogy kik voltak őseink befolyásolják az életünket.
• Harmadik rész: 1-4. versszaka: „Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az.” Itt felidézi anyja és apja emlékét, feltehetjük a kérdést, hogy mit jelent magyarnak lenni? Ezzel tiltakozik a fajelmélet hazugságai ellen. Biológiai látomás: Az egyéni létet leszűkíti az őssejtig majd kitágítja a végtelen világig. Ír a nemzet, a Duna menti népek múltjáról, és vallja, hogy gyűlölködés helyett vállalni kell a közös történelmi múltat, és a kibékülésnek szükségességét hirdeti. A feladat: „s rendezni végre közös dolgainkat”.

József Attila (1905-1937)

Életrajz:

Apja: József Áron

Anyja: Pőcze Borbála

A családfő új családot alapított.

Anyja úri házaknál vállalt mosásból főzésből takarításból próbálta eltartani magát és gyermekeit.

1910. József Attila és nővére Etus Öcsödére kerültek nevelőszülőkhöz.

Anyjuk 1919-ben meghalt.

Tanulmányai:

Gyámja, Makai Ödön beíratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba, és internátusban helyezte el.

1924. szegedi magyar – francia - filozófia szakos hallgató.
1925. novemberében a bécsi egyetem (bécsi magyar emigráció).
1926. Párizs, Sorbonne-on tanult.
1927. két szemesztert tanult a budapesti egyetem bölcsészkarán.

Kapcsolatai:

1928. megismerkedett Vágó Mártával → szerelem

Tagja lett a falu sorsát központba helyező Bartha Miklós Társaságnak.

1930. belépett az illegális kommunista társaságba.

1936-ig élettársi kapcsolat Szántó Judittal.

Kapcsolatba került a pszichoanalízissel.

1933 végén vagy 1934 elején kizárták a kommunista pártból (már szemléletében is eltávolodott a kommunista eszméktől).

1935-ben, majd 1936-ban megkapta a Baumgarten-alapítvány „kisdíját”.

Találkozott Thomas Mann-nal, majd 1937-ben ismét → Thomas Mann üdvözlése című óda, melynek előadását a belügyminisztérium megtiltotta.

1937. utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával való megismerkedés.

Egészségügyi állapota:

1936. pszichikai állapota egyre jobban megromlott.

Beteges szerelem fűzte pszichoanalitikusához, Gyömrői Edithez.

1937. nyarán bekövetkezett az utolsó idegösszeomlása, novemberben nővérei Balatonszárszóra vitték, ahol december 3-án tragikus körülmények között meghalt.

Születésnapja április 11, a magyar költészet napja.

Pályakép:

Pályakezdés évei:

Juhász Gyula a támasza.

József Attila első kötete, a Szépség koldusa.

Második kötete a Nem én kiáltok (provokatív hangú költemény, eltávolodást jelez a nyugatos poétikától, erőteljesebbé válik az avangárd irányzat hatása).

1925. verse a Tiszta szívvel szembeállította a szegedi egyetem dékánjával.

Szürrealizmus és tiszta költészet:

Ebben a néhány évben a kései francia szimbolisták egyes alkotóinak költészetelméleti felfogása, a tiszta költészet is hatással volt rá.

Gyöngy, Klárisok, Ringató, Tedd a kezed, Medáliák, Harmatocska → szerelmes versek

A folklór ősi, szürreális és groteszk rétegei (Regös ének).

Szómágia és közösségi költőszerep:

Bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba.

Tiszta költészet

Váteszszerep

Proletárművészet

Pszichoanalízis és költészet:

Világra hozza a viselkedés tudattalan jelzéseit.

Az alkotásmódot József Attila Freud nyomán „szublimációnak” nevezi (felszínre kerülnek az elfojtások).

Összetett látásmód, lírájának kiteljesedése:

A világnézeti elkötelezettséget, a többszólamú, értelmező és rezignáltan belátó magatartásra épülő összetett látásmód váltja fel.

Kései versek:

Egyéni és közösségi sorskérdéseket tartalmaz.

Ebben a szakaszban felerősödik a freudi pszichoanalízisből kölcsönzött szublimációesztétika.

Verselemzés:

Tiszta szívvel

Isten, haza magánélet dimenzióinak feldolgozására tér ki a kötő.

A vers a stigmatizáltságot, megbélyegzést dolgozza fel, azt hogy az embereket haláluk után is megbélyegzik sorsuk miatt.

A jót és rosszat állítja szembe egymással (paradoxon)

Meghazuttoló módon evokálja a szózatot.

A mű ütemhangsúlyos, magyaros, ritmikailag erős, nyomatékosít.

Anaforikus (párhuzamos nyelvi) szerkezetű sorok.

Felidézi a himnusz.

József Attila

1. Életrajz

• Pőcze Borbála, József Áron fia
• Öcsöd- nevelőszülők
• Makai Ödön
• makói magyar királyi állami főgimnázium- internátus
• szegedi egyetem magyar- francia- filozófiai szak
• bécsi egyetem
• Párizs- Sorbonne
• budapesti egyetem bölcsészkar- 2 szemeszter
• Vágó Márta (radikális, liberális körök)
• Bartha Miklós Társaság tagja
• illegális kommunista párt, később kizárták
• Szántó Judit
• Sarló és Kalapács
• pszichoanalízis
• Baumgarten-alapítvány kisdíj
• Thomas Mann-nal találkozás, később írt róla egy ódát (Thomas Mann üdvözlése)
• Gyömrői Edit
• Kozmutza Flóra
• szanatóriumi kezelés
• december 3. Balatonszárszó
• születésnapja április 11. a költészet napja

2. Pályakép

• Szépség koldusa
• később néhány verse megjelent a Nyugatban
• Nem én kiáltok
• provokatív költemények (Lázadó Krisztus, Tiszta szívvel)
• kezdetben más költők hatása jelen volt a tematikában és a beszédmódban
• költészete- költői képek, kihagyás, szabályos forma
• újnépies versek- népköltési motívum, népdalszerkezet, népszokások
• Nincsen apám, se anyám kötet
• szómágia
• pszichoanalízis költészet
• Külvárosi éj
• gondolati ódák (Óda, Elégia, A város peremén)
• tájköltészet (Holt vidék, Falu)
• önmegszólító versek (Eszmélet, Téli éjszaka)
• villoni versforma (Eszmélet)
• antikizáló hexameteres és ősi magyaros formák
• játék motívumok (Könnyű fehér ruhában)
• önmegszólító gesztusok (Tudod, hogy nincs bocsánat)
• létösszegző versek (Kész a leltár)
• hagyományos önéletrajz (Curriculum vitae)

3. korszakok

• korai költészet (1927-1928)

népköltészet

szerepjátszás- Tiszta szívvel

• tiszta költészet (1927-1928)

merészség

képalkotás- Ringató

• érett versek (1929-1933)

marxizmus

vitézszerep

proletárművészet- Levegőt!

freudi pszichoanalízis

tárgyias költészet- Téli éjszaka

• kései-létösszegző versek (1934-1937)

világszemlélet, poétika, poézis kiterjedése

gyermek szereplő

anya-gyermek viszony- Kései sirató

Ars poetica

önmegszólító és létösszegző versek

József Attila

(1905−1937)

Életrajz

• ápr. 11., Budapest
• szülei: József Áron (bánsági szappanfőző munkás), Pőcze Borbála (szabadszállási cselédlány, mosónő)
• testvérek: Jolán, Etel
• (1908) apja elhagyja a családot, kivándorol Romániába
• Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adja nevelőszülőkhöz (1910)
• főleg Ady hatására kezd verset írni
• (1919) édesanyja meghal; Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja
• Nyergesújfalura küldik kispapnak, de két hét után távozik (nem katolikus, hanem görögkeleti)
• hajósinas a Dunán
• első verseskötete, Szépség koldusa (1922) Juhász Gyula támogatásával jelenik meg Szegeden
• (1923) a Nyugat is közli 3 költeményét
• (1924) beiratkozik a szegedi egyetemre magyar−francia−filozófia szakra
• (1924) A lázadó Krisztus verse miatt perbe fogják
• (1925) Tiszta szívvel verse miatt Horger megakadályozza, hogy tanári diplomát kapjon
• második verseskötete: Nem én kiáltok (1925)
• tanulmányok Bécsben és a Sorbonne-on
• tanul a pesti egyetemen is, de nem fejezi be
• ismeretség Vágó Mártával (1928), de miután a lány Londonba megy tanulni, kapcsolatuk megszakad
• Nincsen apám, se anyám kötet (1929)
• Szántó Judit élettársa (1930-36)
• pszichoanalízis → Gyömrői Edit iránti szerelem (1935-36), de a nő elutasítja
• Ignotus Pállal együtt szerkeszti a Szép Szó folyóiratot (1936)
• Nagyon fáj (1936) c. utolsó kötete
• Kozmutza Flóra (1937), szintén pszichológusnő
• betegsége egyre jobban elhatalmasodik
• dec. 3., Balatonszárszón elhunyt

Munkássága

Kötetek

Szépség koldusa (1922)

Nem én kiáltok (1925)

Nincsen apám, se anyám c. kötet (1929) Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932)

Medvetánc (1934)

Nagyon fáj (1936)

Szerelmi költészete

József Attila a 20. század első évtizedeiben alkotott, az 1920-as és 1930-as években. Életét a szeretethiány, az árvaság, a kitaszítottság és a társkeresés határozta meg. Műveit a gondolati lírához soroljuk, versei filozofikus tartalmúak. Költői képeiben egyszerre jelenik meg a konkrét és az elvont, a szemléleti és a gondolati elem. Verseinek műfaja és formája rendkívül változatos. Erőteljesen hatott költészetére az avantgard, de a klasszikus versformákhoz való visszatérés is jellemzi a költészetét.

-  Először Petőfi hangját próbálgatja.

-  Később a Nyugat hatása figyelhető meg, főleg Ady és Juhász Gyula, de Kosztolányit és Babitsot is utánozta.

-  Első önálló verse, az Éhség, 1922-ből.

-  Megismerkedik az avantgárddal és elsősorban Kassák hat rá. (pl.: Nem én kiáltok)

-  Az avantgárddal egyszerre hat rá az újnépiesség is.

-  Népies költészetére jellemzőek a szürrealista és groteszk képek.

Szerelmi költészete:

-  Nem volt óvó-védő családja, nem látott mintát maga előtt sem szülei, sem nagyszülei viszonylatában.

-  Minden emberi és szerelmi kapcsolatban a védelmet, a bizalmat, de leginkább az óvó szeretetet kereste.

-

Összegzés

• teljességvágy, szeretetvágy, árvaság, öntudat, értelem, valósággal való szembenézés
• gondolati mélység + játékosság
• motívumok: külvárosi táj, éjszaka, csend, természeti elemek (pl.: víz), bűn, gyermek, anya
• komplex képek (síkváltások, ellentétek, gazdag asszociációs kör)

József Attila

Életrajz, pályakép:

- született: 1905. április 11.

- Öcsöd: nevelőszülők

- Makai Ödön vette pártfogásába

- Juhász Gyula támogatta

- első kötet:1922, fiatalon írta (A szépség koldusa)

- verseit a Nyugat és a Népszava közölte

- külföldi utak: új művészi törekvések, különböző kultúrák (népművészet, szürrealizmus, expresszionizmus)

- második kötet: 1925 (Nem én kiálltok)- provokatív hangú költemények

- 1925: Tiszta szívvel: szembeállította a szegedi egyetem dékánjával (Horger Antal)

- Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula hatása (Szépség koldusa)

- eltávolodás a nyugatos poétikától, erőteljesebb avantgárd irányzatok (Nem én kiálltok)

- szegényemberversek: Szegényember balladája, Szegényember szeretője

- folklórhatás, avantgárdà minden irányból támadás

- szürrealizmus megismeréseà változás költészetében (kései francia szimbolisták is hatással voltak rá)

- 1926: Párizsba utazott, a Sorbonne-n tanult

- 1928: megismerkedett Vágó Mártávalà szerelmes lett

- bekapcsolódás az illegális kommunista mozgalombaà baloldali radikálizálódás (marxista filozófia iránya)

- 1930: belépett az illegális kommunista pártba

- élettársi kapcsolat: Szabó Judittal

- kapcsolatba került a pszichoanalízissel (célja: napvilágra hozni a viselkedés tudattalan jelenségeit)à költészet: a tudat mélyéről a felszínre hozott asszociatív emlék- és gondolattartalom formálódik verssé (,, szublimáció”)

- 1932: Külvárosi éj,1934: Medvetáncà a világnézeti elkötelezettséget többszólamú, értelmező és rezignáltan belátó (belenyugvó) magatartásra épülő, összetett látásmód váltja fel

- gondolati óda (Óda, Eszmélet), tájköltészet (Téli éjszaka, Holt vidék), önmegszólító verstípus (Eszmélet)à a líra késő modern megújítójává válik

- kizárták a kommunista pártbólà eltávolodott a kommunista eszméktől

- 1934: felerősödik a freudi pszichoanalízisből kölcsönzött szublimációesztétika, egyéni és közösségi sorskérdések (kései versek)

- 1936: egyre romló pszichikai állapot

- szerelmes lett pszichoanalítikusába, Gyömrői Editbe

- utolsó szerelme: Kozmutza Flóra

- 1937: idegösszeomlásà szanatórium

- meghalt: 1937-ben Balatonszárszón

- születésnapja, április 11. a költészet napja

Tiszta szívvel (1925)

- ellentétes érzelmek: Horger Antal

- a vers első 6 sora tagadás

- a következő 6 sorban az ördöggel való szövetséghez jut (ilyen: Mephisztóval szövetséget kötő Faust)

- anaforikus, párhuzamos szerkezet, evokáció jelenik meg

- feloldhatatlan paradoxon jellemző (jót akar és rosszat művel)

- balladisztikus

- az autonóm igazság paradoxonítása

Óda (1933)

- műfajmegjelölő cím

- 1. versszak: önreflexív mozzanat, a megszólalás körülményeit rögzíti, beszédhelyzet: emlékezés és monológ

- 2. versszak: fiktív megszólítás

- szerelmes vers, a szerelmes emlékképe idéződik meg

- a látványból látomás lesz

- János evangéliumában is megtalálható

- folyamatosan liturgikus szövegek evokálódnak

- a biológiai létezéshez szóló himnusz is tulajdonképpen

- örök = létezés

- mikrokozmosz (az ember biológiai bonyolultsága)- makrokozmosz ( univerzum végtelenje)

- a vers lelassul fokozatosan

- mellékdal: megváltozik a ritmus és a hangvétel

- zaklatott vers

- idilli befejezés

.

József Attila

Elővázlat:

• Életrajza
• Pályaképe
• Költészete: Főbb művei (Tiszta szívvel, Külvárosi éj, Óda, A Dunánál, Klárisok, Tudod, hogy nincs bocsánat)

1. Életrajz:

• Született: 1905. (április 11. = A költészet világnapja)
• Édesapja: József Áron, szappanfőző munkás, új családot alapított Romániában
• Édesanyja: Pőcze Borbála, úri házaknál vállalt munkákat gyermekeinek eltartása érdekében
• Etelka nővérével Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz
• József Attila gyámja Makai Ödön (Jolán nővére férje) lett.
• Tanulmányai: 1924-27
• szegedi egyetem-francia-filozófia szakos hallgató
• bécsi egyetem
• Párizsban a Sorbonne-on tanult
• budapesti egyetem bölcsész karán (2 szemeszter)
• Szerelmei (és következményei): 1928-37
• Vágó Márta: révén kapcsolatba került a polgári radikális és liberális körökkel, majd belépett az illegális kommunista pártba
• Szántó Judit: élettársi kapcsolat. Ez alatt az idő alatt kapcsolatba került a pszichoanalízissel (Rapaport Samu révén)
• Gyömrői Edithez (pszichoanalítikusához): beteges szerelem fűzte, pszichikai állapota egyre jobban megromlott
• Kozmutza Flóra: Illyes Gyula későbbi felesége
• utolsó idegroppanása, szanatóriumi kezelés
• Elhunyt: 1937. december 3-án tragikus körülmények között

2. Pályakép:
3. A pályakezdés évei:

• 1922: Juhász Gyula ajánlásával nyomdában látott napvilágot első kötete melynek címe: Szépség koldusa, előszavát: Juhász Gyula írta
• Nem én kiáltok: második kötete mely provokatív hangú költeménye erős indulatot keltett:
• Lázadó Krisztus: istenkáromlás vádja
• Tiszta szívvel: szembeállította a szegedi egyetem dékánjával; Horger Antallal

1. Szürrealizmus és tiszta költészet: 1927-29

• hagyománykötéssel tudatosan összeegyeztetett modernség
• a baloldali elkötelezettség mellett határozott költői kísérlet jellemezte
• Hatással volt rá:
• kései francia szimbolisták
• francia szürrealizmus alakította képalkotását és versszerkezetét
• Klárisok
• Merített különböző rétegekből:
• a folklór ősi
• szürreális
• groteszk

1. Közösségi költőszerep:

• erősödött népi jellegű közéleti érdeklődése
• bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba
• a marxista filozófia és közgazdaságtan irányába tájékozódott
• szómágia: az írásbeliség előtti kor mágikus világképű gondolkodásának jellemzője. Hit abban, hogy a szónak cselekvésértéke, természetfölötti hatalma van.

1. Pszichoanalízis és költészet:

• 1931-től: megismerkedett a freudi pszichoanalízissel. beépül esztétikájába
• tudattalannal dolgozik

1. Összetett látásmód, lírájának kiteljesedése:

• Kötött alkotása: Külvárosi éj, és válogatott verseit tartalmazó: Medvetánc
• A megváltozott költői világkép összegzése: Eszmélet

1. Kései versek világa:

• Megszaporodnak az önmegszólító gesztusok: Tudod, hogy nincs bocsánat
• Határozott történetszerűség

3. Költészete:
4. Tiszta szívvel:

• A költői én elhagyatottsága, végleges elkeseredése, céltalansága.
• 01-6. sor:
• A mindenétől megfosztott ember állapotrajza, felsorolást tartalmaz, tagadó szerkezetek sokasága.

"Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm."

• A személyes lét egzisztenciális veszélyeztetettsége.
• Egyetlen érték: a fiatalság.
• 7-12. sor:
• Az erre való reakció - a mindenre képes elkeseredés.
• A vers beszélője önmagát az igazság, a szépség, a tisztaság letéteményesének tekinti.
• 13-16. sor:
• A bűnös társadalom megbünteti a lázadót, de az még halála után is tiltakozik.
• A vers lírai hőse kívül helyezi magát a hazug társadalmon, semmibe veszi azok törvényeit, öntörvényű értékrendszert alakít ki.
• "Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörű szép szívemen."
• A vers egyszerre fejez ki lázadást és szeretetvágyat, árvaságot.

1. Külvárosi éj:

• A külvárosi táj, az éjszaka meghatározó motívuma költészetének.
• Szerkezete: a versjelen ideje, a látvány ideje: az este, az éjszaka.
• Ez az éjszaka szimbolikus jelentőségűvé válik, az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki.
• A leírás és az értelmezés nem egymást követi, hanem a leírás magába foglalja az értelmezést is.
• A költő magatartása szemlélődő, tipikus versindítási helyzet költészetében, hogy önmagát belehelyezi a versbéli tájba, így elkötelezett szemlélője is az ábrázolt valóságnak.
• Az elkötelezettség kifejezésmódja az őrzés, virrasztás.
• Komplex költői képek: megmutatkoznak a különböző emberi magatartásformák.
• Motívumok:
• csönd: a halál birodalma, a sivárság élménye, az eszmélés alkalma;
• a víz, a nedvesség, nyirkosság: szegénység;
• kifosztottság motívumához kapcsolódik az érc, a vas motívuma.
• Jellegzetes alakok: rendőr, munkás, röpcédulákkal surranó elvtárs, a proletár.
• A vers zárlata: a mindenséghez forduló, a harcot vállaló költő ódai hangvételű vallomása.
• Külvárosi leíró verseiben: a költő az élet legsivárabb övezetében néz szembe a valósággal. József Attila saját kifejezési formájaként használja a külvárosi tájat, a tárgyi világát önnön belső világaként jeleníti meg.
• Összegezve: József Attilánál nem hagyományos tájszemléletről és tájversről van szó. Nála a táj úgy fejez ki belső tájat, hogy a tájleírás a tudatállapot rajza, az elemek kölcsönösen értelmezik egymást.

1. A Dunánál:

• ,,...rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: és nem is kevés"
• Alkalmi vers: mely a Mai magyarok régi magyarokról címmel megjelent antológia bevezető verse.
• A költő súlyos helyzetben vállalta magára a történelem erkölcsi követelményét.
• Az eszmélés verse: a felismert törvényszerűségek határozzák meg a költő társadalmi és személyes célkitűzéseit.
• Alaphelyzet: a költő egy adott pontról szemlélődik.
• A vers szerkezete:
• Az első rész: fő motívuma a víz archetípusa (a Duna képe és ennek asszociációi) az idő és emlékezet allegóriája.
• A költő odafordul a tárgyhoz; megindít egy belső folyamatot: az idő folytonosságát.
• A folyó hullámai: a történelem.
• Az eső: a múlt.
• A lírai én szemlélődésének tárgya egyszerre külső és belső.
• A második rész: a lírai én jelen pillanatában benne van a múlt minden tapasztalata, általános válasz az első részben feltett kérdésekre: a mai ember csak az ősök tapasztalatát elsajátítva munkálkodhat.
• Ellentétpárokból építkezik, az ember és az emberiség, a múlt és a jelen összefüggései tárulnak fel.
• A harmadik rész:
• Saját múltját és közösségének történelmi és nemzeti-etnikai tapasztalatát veszi birtokba, a múltból és jelenből itt vonja le a tanulságot a jövő számára, a költői én kitágul. A keleti filozófia hatása: a világmindenség egyetlen szubsztanciából bontakozott ki, hogy egy idő után minden ismét eggyé olvadjon.
• A teljes múlt vállalása: csak egy megváltott emberiség tudja vállalni és rendezni múltját.
• A létet irányító természeti és társadalmi törvény kimondása az utolsó versszak.
• A három idősík végső egysége a gondok feloldása.
• A vers műfaja: óda

1. Tudod, hogy nincs bocsánat:

• Önmegszólító vers.
• Egyetlen szerep vállalása: a halál.
• Végső létösszegzés is: az életben nincs számára vállalható szerep (a remény önmegcsalás) hiányoznak személyisége fönntartásához.
• Bűntudat érzése: el nem követett bűnei miatt, bűne személyiségének elvesztése.
• Létösszegző vers
• emberi/költői sorsát teszi mérlegre.

Arany Anna