József Attila

(Budapest,1905-Balatonszárszó,1937)

• Élete:

Pőcze Borbála és József Áron gyermeke

Később nevelőszülőknél nevelkedett

Tanulmányai:

Makói állami főgimnázium

Szegedi egyetem

Bécsi egyetem

Sorbonne (Párizs)

Bölcsészkar (Budapest)

Szerelmei/múzsái:

Gebe Márta

Wallesz Luca

Vágó Márta

Szántó Judit

Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta

Gyömrői Edit

Kozmutza Flóra

Közösségi élete:

Bartha Miklós társaság

Kommunista párt

Népszava

Thomas Mann

Sarló és Kalapács

• Munkássága:

Jellemzői:

Klasszikus és avantgárd költő

Versnyelv: szecessziós szimbolista

Belső külső lét párhuzamai

Tárgyiasság

Szómágia

Francia szürrealizmus

Népszokásokat idéz

Folklór

Szürreális

Groteszk

Pszichoanalízis

Szublimáció

Kötött és szabad versforma

Első kötete: Szépség koldusa

Műfajai:

Ars poétika

Líra

Közösségi

Szerelmi líra

Tájköltészet

Próza

Ismertebb művei:

Lázadó Krisztus

Tiszta szívvel

Klárisok

Regös ének

Külvárosi éj

Óda

A Dunánál

Curriculum vitae

A Dunánál, elemzés:

Ekkor zajlott a fasizálódás

Gondolati költemény

Magasztos

Mely ünnepélyes hangvételű

Ódai

Összefüggések

Párhuzamosságok

Ellentéteket

A mű jellegzetessége a hármas tagolás

Elvont jelképek

Anya munkája és a Duna tevékenysége

Fájdalmát fejezi ki

A költő tartja jelen esetben a kapcsolatot a múlt és a jelen, az ősök és a mai emberek között

Részei:

Az első részben a költő szemlélődik Duna-parton

A második részben ugyanerről a Dunáról ősei jutnak eszébe

A harmadik részben tér át saját sorsára

Külvárosi éj, elemzése:

Objektív líra

Logikai kép

Meditatív szemlélet

Tárgyi világ

Nyomasztó

Ekkor került kapcsolatba a Munkáspárttal

Tájleíró és a sötétedést bemutató vers

Komplex költői képek

Főbb motívumok:

-           Csönd

-           Víz

-           Vas

Klárisok, elemzése:

Alaphelyzete az udvarlás

4 versszak

Népies jellegű

Avantgárd hatások

Groteszk

Testrészek felidézése

Feszültség

Asszociációk

Tartalma pozitív

Szorongatottság

Üres, tompa hangzású

József Attila

1. Életrajz

- Született: 1905.04.11, Budapest

-József Áron, Pőcze Borbála

-1910- Öcsöd - nevelőszülők

-Gyámja: Makai Ödön

-Tanulmányai: makói királyi állami főgimnázium, szegedi egyetem, bécsi egyetem, Sorbonne

-1928. Vágó Márta – polgári radikális/liberális körök

-1930-36 élettársa: Szántó Judit

-1931- Sarló és kalapács

-Kizárják a kommunista pártból

-1936- pszichikai állapota romlott

-1937: Thomas Mann üdvözlése

-Utolsó szerelme: Kozmutza Flóra

-Halála: 1937.12.03., Balatonszárszó

2. Pályakép

-1922, Juhász Gyula felfedezi- Szépség koldusa (Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász jelen van)

-Nyugat, Népszava

-Egyetemi hallgató- Nem én kiáltok (erőteljes hangzás, kiemelkedik)

-Tiszta szívvel – szegedi egyetem

-Avantgárd, folklórhatás-költészetét támadás éri

- Francia szürrealizmus, francia szimbolisták hatással voltak rá

- Eredményeként költői képek, kihagyás, szabályos forma megtartása jellemzi-Klárisok, Ringató

- Folklór ősi, szürreális groteszk rétegeiből merítő ráolvasások darabja a Regös ének

-1929. Nincsen apám se anyám- Szeged

-Közélet: bekapcsolódott a szélsőbaloldali illegális kommunista mozgalomba

 -Marxista filozófia, közgazdaságtan irányába tájékozódott

-1931. Freudi pszichoanalízis megismerése, beépült esztétikájába- ,,szublimációnak” nevezte

- Megjelent a Külvárosi éj majd, Medvetánc (többszólamú, rezignált

-Gondolati óda(Elégia, Óda), tájköltészet (Holt vidék, Téli éjszaka), önmegszólító verstípus (Téli éjszaka)

- Mesteri egyensúlyozás a szabad és a kötött versforma határán

-Kései verseinél felerősödik a freudi szublimációesztétika

-Költészeténél régi motívumai mélyülnek el és egészülnek ki újakkal (Kései sirató, Nem emel föl, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen )

-Önmegszólító vers: Tudod, hogy nincs bocsánat, Kész a leltár

-Önéletrajzi műve: Curriculum vitae, Szabad ötletek jegyzéke két ülésben

-Magyar költői hagyomány: Levegőt!, A Dunánál, Ars poetica

-Utolsó verseskötete: Nagyon fáj

3.Koszakok-témák

-A költői kibontakozás: A költő először Petőfi hangját próbálgatja, majd a nyugatosok hatása alá kerül, ,, Nem én kiáltok”

- Éjszakai-versek, táj versek: A harmincas években a világ teljességét kívánja versbe foglalni ,,Holt vidék”, ,,Téli éjszaka”

-A modern szerelmi érzés versei: Álmait csak a költészetben valósíthatta meg, ennek az álmodozásnak egyik legszebb darabja az ,,Óda”.

-A tragikus önsors versei: ,,Eszmélet”

-Közéleti versek: József Attila kései közéleti versei az egyéni és a társadalmi gondot egyszerre mutatják fel. ,,Levegőt!” ,,A Dunánál”

-A legutolsó vershármas: versei a végső összegzést, a végső számvetést fogalmazzák meg. Három legutolsó verse, a ,,Karóval jöttél”, a ,,Talán eltűnök hirtelen”, és az ,,Ime, hát megleltem hazámat”.

József Attila

1. Életrajz

- Született: 1905.04.11, Budapest

-József Áron, Pőcze Borbála

-1910- Öcsöd - nevelőszülők

-Gyámja: Makai Ödön

-Tanulmányai: makói királyi állami főgimnázium, szegedi egyetem, bécsi egyetem, Sorbonne

-1928. Vágó Márta – polgári radikális/liberális körök

-1930-36 élettársa: Szántó Judit

-1931- Sarló és kalapács

-Kizárják a kommunista pártból

-1936- pszichikai állapota romlott

-1937: Thomas Mann üdvözlése

-Utolsó szerelme: Kozmutza Flóra

-Halála: 1937.12.03., Balatonszárszó

2. Pályakép

-1922, Juhász Gyula felfedezi- Szépség koldusa (Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász jelen van)

-Nyugat, Népszava

-Egyetemi hallgató- Nem én kiáltok (erőteljes hangzás, kiemelkedik)

-Tiszta szívvel – szegedi egyetem

-Avantgárd, folklórhatás-költészetét támadás éri

- Francia szürrealizmus, francia szimbolisták hatással voltak rá

- Eredményeként költői képek, kihagyás, szabályos forma megtartása jellemzi-Klárisok, Ringató

- Folklór ősi, szürreális groteszk rétegeiből merítő ráolvasások darabja a Regös ének

-1929. Nincsen apám se anyám- Szeged

-Közélet: bekapcsolódott a szélsőbaloldali illegális kommunista mozgalomba

 -Marxista filozófia, közgazdaságtan irányába tájékozódott

-1931. Freudi pszichoanalízis megismerése, beépült esztétikájába- ,,szublimációnak” nevezte

- Megjelent a Külvárosi éj majd, Medvetánc (többszólamú, rezignált

-Gondolati óda(Elégia, Óda), tájköltészet (Holt vidék, Téli éjszaka), önmegszólító verstípus (Téli éjszaka)

- Mesteri egyensúlyozás a szabad és a kötött versforma határán

-Kései verseinél felerősödik a freudi szublimációesztétika

-Költészeténél régi motívumai mélyülnek el és egészülnek ki újakkal (Kései sirató, Nem emel föl, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen )

-Önmegszólító vers: Tudod, hogy nincs bocsánat, Kész a leltár

-Önéletrajzi műve: Curriculum vitae, Szabad ötletek jegyzéke két ülésben

-Magyar költői hagyomány: Levegőt!, A Dunánál, Ars poetica

-Utolsó verseskötete: Nagyon fáj

3.Koszakok-témák

-A költői kibontakozás: A költő először Petőfi hangját próbálgatja, majd a nyugatosok hatása alá kerül, ,, Nem én kiáltok”

- Éjszakai-versek, táj versek: A harmincas években a világ teljességét kívánja versbe foglalni ,,Holt vidék”, ,,Téli éjszaka”

-A modern szerelmi érzés versei: Álmait csak a költészetben valósíthatta meg, ennek az álmodozásnak egyik legszebb darabja az ,,Óda”.

-A tragikus önsors versei: ,,Eszmélet”

-Közéleti versek: József Attila kései közéleti versei az egyéni és a társadalmi gondot egyszerre mutatják fel. ,,Levegőt!” ,,A Dunánál”

-A legutolsó vershármas: versei a végső összegzést, a végső számvetést fogalmazzák meg. Három legutolsó verse, a ,,Karóval jöttél”, a ,,Talán eltűnök hirtelen”, és az ,,Ime, hát megleltem hazámat”.

József Attila tételvázlat

Költészet napja az ő születésnapja, április 11.

Életrajza:

• József Áron – Pőcze Borbála gyermekeként született 1905-ben -> 5 év múlva nevelőszülőkhöz került
• Tanulmányai: magyar királyi állami főgimnázium internátusa; szegedi egyetem; bécsi egyetem; Párizs Sorbonne; budapesti egyetem bölcsészkar
• 1928: Polgári radikális liberális körök, Bartha Miklós Társaság
• 1930: Illegális kommunista párt
• Élettársa: Szántó Judit
• 1931: Sarló és kalapács -> fasizmushoz közel áll
• 1933/34: Kizárták a kommunista pártból
• 1937: Kozutza Flóra: szanatórium: kezelés
• Balatonszárszón, 1937. december 3. – halála

Pályakép, művei:

• Eleinte:
  • 1922: Szépség koldusa
  • 1923: Versek a Nyugatban
  • 1924: Népszava -> folytonos publikáció
  • 1925: Tiszta szívvel
  • 1924: Istenkáromlás vádja -> per: Lázadó Krisztus miatt
  • 1925: Nem én kiáltok -> eltávolodás a nyugatos poétikától -> avantgárd irányzat
  • Hatottak rá: Modern iskolák, Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász
• Szürrealizmus, tiszta költészet:
  • Modernség, baloldali elkötelezettség, határozott költői kísérlet
  • Nem tér át a szabad asszociációra
  • Regös ének, folklór ősi hatás; szürreális és groteszk rétegei
  • 1929: Nincsen apán, se anyám
• Szómágia és közösségi költőszerep:
  • 1931: Döntsd a tőkét, ne siránkozz
  • 1930: Elutasító bírálat: Troll – folyóirat
• Pszichoanalízis és költészet
• Összetett látásmód:
  • 1932: Külvárosi éj
  • 1934: Medvetánc
  • Eszmélet
• Kései versek világa:
  • 1934: Szublimáció, esztétika
  • Önmegszólító gesztusok, létösszegző igényű versek
  • Önéletrajzok – személyes sorsfantáziák
  • 1936: Február: Szép Szó – folyóirat
  • 1936: Nagyon fáj

Verselemzés: Tiszta szívvel

• Keletkezése: 1925
• Megjelenése: 1929 Nincsen anyám, se apám című kötet
• Ez miatt tanácsolták el a szegedi egyetemről
• Átvitt értelmű: lázadás, kétségbeesett menekülés
• Műfaja: Panaszdal
• Hangulata: Zaklató, nyomasztó
• Hangneme: Kihívó
• Témája: Költő veszélyeztetettsége
  • Nélkülözés: Anarchista hangulat
• Cím: Minőségjelző
• Szerkezete: Anaforás
• Verselése: ütemhangsúlyos, páros rímes
• Kifejezőeszközei: Ismétlés, anafora, ellentét, fokozás, alliteráció
• Szerkezete:
  • Versszak: lírai én, negatívitás
  • -3. Versszak: Következmény -> hiányok, kisemmizett ember, megoldás keresés
  • Versszak: Zárás

József Attila – Tételvázlat

Élete:

- a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és művészetileg legtermékenyebb alakja

- szegény proletársorban éltek

- apja 1908-ban elhagyta családját, édesanyja rákban halt meg (egész életét végigkíséri a fájdalom)

- 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg

- megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete: a Szépség koldusa

- a Nyugat is közölte verseit

- Illyés Gyulával és Kosztolányi Dezsővel kötött barátságot

- szerelmes lett a jómódú családból származó Vágó Mártába - eltávolodtak

- 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába

- élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek

- Gyömrői Edit iránt érzett tragikus szerelmet, különvált Szántó Judittól, kapcsolata felújult Vágó Mártával

- utolsó verseskötete sem hozta már meg a várt elismerést

- szanatóriumba került

- vonat alá vetette magát

Pályaképe, költészete:

- kezdetben a Nyugat első nemzedékének hatását mutatja (Szépség koldusa – első kötete)

- avantgárd különböző irányaival kapcsolatba kerülve (Nem én kiáltok – második kötete) részben a modern nagyváros ellentmondásos világáról ad képet, részben a hagyományosabb szemléleti elemeket társítja merész, bizarr asszociációkkal (pl.: Medáliák, Klárisok, Medvetánc)

- néha a szelídséget hirdeti, azonban ismételten megszólal soraiban a szociális lázongás is (pl.: Tiszta szívvel, Végül)

- 30-as évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai költészetet létrehozva (pl.: A város peremén)

- erősödött benne az elidegenedés érzése (pl.: Mióta elmentél, Reménytelenül)

- 33-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátosságokat ötvöző verseit

- az érzelmi reagálásokban is gazdag nyelvi anyagot erőteljes motívumszerkesztés fogja egységbe (pl.: Óda, Téli éjszaka)

- fontos szerepet kapnak különféle tájak (pl.: Falu, Külvárosi éj)

- visszatérően fejezi ki fájdalmának végleteit: szerelmeinek viszonzatlanságát (Nagyon fáj), anyja elvesztését (Kései sirató)

- megfoghatatlan bűnökkel küzd (Tudod, hogy nincs bocsánat, Kiáltás)

- erősen befolyásolta a freudi szemlélet (Amit szívedbe rejtesz, „Költőnk és Kora”)

- radikálisan demokratikus társadalomszemléletét életének utolsó éveiben is értékes versekkel fejezte ki (Thomas Mann üdvözlése, Hazám, Levegőt!)

- az életörömre vágyás kései szerelmi ciklusait is át tudja hatni (Flóra)

- magas művészi szintet képviselnek önmegszólító versei (Tudod, hogy nincs bocsánat)

- műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájának tolmácsolására törekedett; értékesek Villon-fordításai is

József Attila

(1905-1937)

Életrajz:

• 1905-ben született Bubapesten
• édesapja: József Áron (szappanfőző)
• édesanyja: Pőcze Borbála (mosónő)
• sógora: Makai Ödön- ő volt a gyámja miután édesanyja meghalt
• Öcsödön volt nevelőszülőknél 7 éves koráig
• Makón töltötte gimnáziumi éveit
• Szegedre járt egyetemre, később Bécsbe majd Párizsba
• kommunista párttal kapcsolatot alakított ki
• 1937-ben halt meg Balatonszárszón

Pályakép:

• pályaszakasz:

• verskötetek: - Szépség koldus, Nem én kiáltok
• első kötetére a Nyugat nemzedéke volt hatással (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula)
• második kötetére az avantgard van hatással
• Szegény ember versek mindkét kötetre jellemző
  • pályaszakasz:
• verskötet: Nincsen apám, se anyám
• hagyománykövetés, modernség, baloldali esztétika jellemzi
• szürrealizmus (valóság feletti)
• tiszta költészet jegyei jelennek meg a művében
• pályaszakasz:
• verskötet: Döntsd a tőkét, ne siránkozz
• tiszta költészet keveredik a proletár költészettel
• szómágia
• proletár költészet jellemzi
• pályaszakasz:
• verskötetek: Külvárosi éj, Medvetánc
• pszichoanalízisre jár, ez hatással van a költészetére
• szublimáció: tudat alattiból jövő furcsa képeket műalkotássá formál, ez egy Freudi fogalom
• változatos versformákat használ
• gondolati ódákat ír
• pályaszakasz:
• verskötet: Nagyon fáj
• szublimáció jellemzi
• önmegszólító vers pl: Karóval jöttél
• létösszegző vers pl: Talán eltűnök hírtelen
• önelemzés, önértékelés
• motívumok: - anya-nő, - apa-Isten
• önéletrajzát a Curriculum vitae című művében írja meg

Tanult versek:

• Tiszta szívvel
• Külvárosi éj
• Óda
• A Dunánál

Elemzett vers: A Dunánál

• történetfilozófiai óda
• világháború előestéjén írta
• Szép Szó című folyóiratban jelenik meg a Mai magyarok régi magyarok című különszámához tartozó bevezető vers

1.rész:

• reflexióval kezdődik a vers
• látványból látomás lesz
• időből való kilépés- víz és a tűz nézése
• folyót az anyához hasonlítja- archetípús
• Platoni utalást tett a versében
• rész egészt felcseréli- szinesztézia
• az idő dimenziójában értelmezi az életet

2.rész:

• túlzással kezdődik „ száz ezer éve nézem"
• kollektív személyként látja magát- évszázadok tapasztalata jelenik meg benne
• Magyarország története az ő története is
• az ősei életének folytatása az ő élete pl: visszük tovább a hagyományokat
• időhöz való viszonya lineáris

3.rész:

• múlt kialakulásáról szól
• az első két sor a magyarságról szól

Tétel vázlat

József Attila

Elővázlat:

• Életrajza
• Pályaképe
• Különböző korszakainak alkotása

1. Életrajza:

• 1905-ben született Budapesten
• 1910-1912 nevelőszülőkhöz kerül Öcsödre, itt kezdi iskoláit
• 1912-ben visszatér Budapestre
• 1919-ben meghal az édesanyja, Makai Ödön (a sógora) gyámsága alá került
• 1920-tól a makói gimnázium tanulója
• 1922-től megjelenik az első kötete, a Szép koldusa
• 1924-től a szegedi egyetem magyar –francia –filozófia szakos hallgatója
• 1925-zól a bécsi egyetem hallgatója
• 1926-ban kijut Párizsba, a Sorbonne hallgatója
• 1927-28-két szemeszter a pesti egyetemen
• 1928-a Vágó Márta- szerelem és csalódás
• 1928-ban először kerül szanatóriumba idegbetegséggel
• 1929-ben az illegális kommunista párt tagja lesz
• 1933-ban megszakad a kapcsolata a munkásmozgalommal
• 1935-ben Gyömrői Edithez kerül kezelésbe, viszonzatlan szereleme meggyorsítja lelki szétesését
• 1936-ban a Szép szó egyik szerkesztője
• 1937-ben Balatonszárszón vonat baleset következtében elhunyt

2. Pályaképe:

• 1922 végén Juhász Gyula ajánlásával, Koroknay József kis nyomdájában látott napvilágot
• Első kötete a Szép koldusa
• 1923 elején már néhány versét a Nyugat közölte
• 1924-től a Népszava biztosított számára publikálási lehetőségeket
• 1925 januárján megjelenik második kötete, a Nem én kiáltok
• 1925-ös Tiszta szívvel című verse szembeállította a szegedi egyetem dékánjával
• Első kötetein a hagyomány tagadó modernista iskolák együttes hatása érezhető
• 1927-29 határozott költői kísérlet jellemezte költészetét
• A francia szürrealizmussal való megismerkedése alakította a képalkotását és versszerkesztését
• 1931-ben megjelent a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetét az ügyészség elkobozta
• 1930-ban elutasító bírálatot írt a Toll című folyóiratba: Babits Az istennek halnak, az ember él kötetéről
• 1920-1930-ban feloldotta a tiszta költészetet és a társadalmi elkötelezettség igénye közti ellentmondást
• 1931-ben szellemi tájékozódásának új irányát jelezte megismerkedése a freudi pszichoanalízissel
• Freudi pszichoanalízis technikája és személyiség felfogása beépült esztétikájába
• Az alkotás módot Freud nyomán ,,szublimációnak” nevezte
• 1932-ben jelent meg a Külvárosi éj kötet
• 1934-ben jelent meg a Medvetánc kötet
• 1934 őszétől kezdődő pályaszakaszban felerősödik a freudi pszichoanalízisből kölcsönzött szublimáció esztétika
• A pszichoanalízis hatására József Attila költészetének régi motívumai mélyednek el
• 1936-ban Ignotus Pállal közös szerkesztésben megindult a Szép szó című folyóirat és megjelent József Attila verseskötete

József Attila (1905-1937)

Született: 1905. április 11. Budapest (ma a költészet napja)

Szülei: József Áron szappanfőző munkás
            Pőcze Borbála mosónő, takarítónő

Nevelőszülőkhöz került; Makai Ödön

Iskolái: Makói Gimnázium
             Szegedi Egyetem magyar- francia-filozófia szak
             Párizs (Sorbonne)
             Bécs (alkalmi munkából élt)

1928: Vágó Mártával való megismerkedése. Az elhidegült szerelem miatt idegösszeomlással szanatóriumba került.
1929: kapcsolatba került, belépett a kommunista pártba
1930: Szántó Judit élettársa; tisztelet, nem tartott sokáig kapcsolatuk
1931: megismerkedik a pszichoanalízissel
1933-34: kizárják a kommunista pártból, eszméktől való eltávolodás
1936: beteges szerelem fűzte pszichoanalízis orvosához, Gyömrői Edithez
1937: Kozmutza Flóra utolsó nagy szerelme (pszichológusnő)

Halála: 1937. december 3. Balatonszárszó (öngyilkosság)

Pályaképe:
Kezdete: 1922-ben megjelenik első kötete: Szépség koldusa. 1923-ban néhány versét a Nyugat is közölte. 1925-ben második kötete a Nem én kiáltok, ezek provokatív hangulatú indulatokat keltett. 1925-ben Tiszta szívvel című verse is megjelenik.
Első kötetein a hagyománytagadó modernista iskolák együttes hatása érezhető. A Nyugat legjelentősebb költői mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula tematikában és beszédmódban is megjelennek műveiben.
A nyugatos poétikától eltávolodott, ezt befolyásolta az avantgárd és a folklór együttes hatása.

A következő pályaszakaszra a késői francia szimbolista költészet jellemző, valamint a szürrealizmus amely elvont, a valóság felett áll, melyből alakította képalkotását és versszerkezetét. A költő ekkor írt verset a szépségre való igény, ennek során létrejövő költői képek, a kihagyások és a szabályos forma megtartása jellemzi.         

A harmadik korszak az 1928-as belépése jelezte a költőnek erősödő, népi jellegű közéleti érdeklődését. A költő a szélsőbaloldali munkásmozgalom felé fordult, bekapcsolódott az illegális kommunista pártba. 1931-ben megjelent a Döntsd a tőkét ne siránkozz című kötete.

1931-től József Attila új irányt vett költészetében, megismerkedett a freudi pszichoanalízissel. A pácienst arra ösztönzi, hogy szabad képzettársítással azt fejezze ki, amely eszébe jut. Itt a tudattalan lelki működések feltárása fontos feladat. A költő alkotásaiban rendezetlen álomszerű asszociatív emlék- és gondolatelemek kép és hangbenyomások tudat és nyelv által formálódik verssé. Ezt,,szublimációnak” is nevezte.
1932-től megjelenik a Külvárosi éj című kötete majd 1934-ben versként tartalmazó Medvetánc. E köteteket a világnézeti elkötelezettség, többszólamúság és rezignáló látásmód jellemezte. A gondolati (Óda), tájköltészet (Téli éjszaka) hagyományok megújításával a líra késő modern megújítójává vált.

A kései versek világa:
A költő egész életét a szeretetvágy, az árvaság érzése és a pénzkeresés határozta meg. Élete nehézkessé, kilátástalanná válik költészete nagyobb távlatot, mélységeket takart.
Az 1935-37 között írt versei tartoznak ide. 1935-ban megjelenik utolsó kötete a Nagyon fáj.
Ezekben az években betegségéből kifolyólag a világos kifejezésmód, a letisztultság, az önmegszólító beszédmód és az idő-és értékszembesítés jellemezte.
Önmegszólító verstípus: gondolati költészet típusa,a lírai én válságos helyzetet vizsgálja kívülről felülről szemléli személyiségét, felismeri magatartásának tarthatatlanságát és új magatartás kialakítására szólítja fel önmagát.
3 nagy témakör: szerelmes versek
                           közéleti témájú versek
                          létösszegző versek ( Tudod hogy nincs bocsánat)
Létösszegző versek: Az egyén és a társadalom helyzete reménytelen. Idő és értékszembesítés, ok-okozati összefüggés, 3 idősík. Bezárulnak a jövőbeli lehetőségek, múlt és jelen kudarca= nem lehet boldog jövő. Alaphangja szigorú, egyéni számvetést készít, általános emberi gondolatokat is megfogalmaz. Eredetileg nincs címük, az utókor adta.
Tudod hogy nincs bocsánat:
- Retorikus szerkezetű, tételmondat-magyarázat-tanács-életrajzi vonatkozású belső vita-következetés
- Dialógust folytat magával
- Költemény tételmondata. „ Légy, ami lennél: férfi”
- A költő önmagát ( a válságban lévő személyiséget) szólítja meg, a korábbi és a követendő szerepek tarthatatlanságát fogalmazza meg.
 -  Az egyetemi „szerep” amit elvállal, a halál ( „A fű kinő utánad.”„ Most hát a töltött fegyvert”/ szorítsd üres szívedhez”.)= végső létösszegzés, az öngyilkosságot helyezi végső kilátásba.
- Az utolsó versszak a Flóra szerelemre utal, mint egy lehetséges jövőbeli alternatíva, de a lírai én ezt is reménytelennek látja.

Babits Mihály a Nyugat nagy nemzedékének egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb életművét alkotta meg. Korai lírája az esztétizáló modernség gondolati költészetének kiemelkedő példája.

1883: született Szekszárdon
1889-1901: iskolái Budapesten, majd Pécsett
1908: Nyugat című folyóirat egyik vezéralakja
1921: házassága Tanner Ilonával
1929-33: Móriczcal a Nyugat szerkesztője, főszerkesztője
1940: Olasz állami kitüntetés a Dante fordításáért, az MTA tagja
1941: halála Budapesten

Verseskötete: Levelek Irisz koszorújából (1909)
A kötet a szecesszió, az impresszionizmus, és a szimbolizmus stílusjegyeit tartalmazza.
Versei: - In Horatium
            - A lírikus epilógja
            - Fekete ország
            - Messze… messze…
Második verseskötete: Herceg, hátha megjött a tél is! (1911)
Verse:  Esti kérdés
Harmadik verseskötete: Recitativ (1916)
 Verse: Húsvét előtt
A prófétaszerep megjelenése és megerősödése:
- Mint különös hírmondó (1930)
A szenvedés és halál versei:
- Ősz és tavasz között (1936)
- Balázsolás (1937)
A próféta szerepköre:
Jónás könyve (1938)
Jónás imája (1939)
In Horatium (1904)
Strófákra tagolt, az első 4 sor idézetet tartalmaz /Horatius ódája/. Antik utalások vannak benne, a sötét szín és a világosság ellentéte jelenik meg ( dialektika). Ez a vers az örök körforgás szimbóluma.

Cigány a siralomházban (1926)
A közösség iránt érzett szánalom, az emberi együttérzés közelítette  a városi szegények szenvedése felé, mások fájdalmát megértő költeménye. Ez egy ars poetica. A költői lét küzdelmét fejezi ki.
Témája: saját pályájának tanulsága, értelmezése, költészetének összegzése.
Szerkezet: 2 fő része van
1-3.vsz: babitsi költészet egy-egy korszaka (hajdan, később, de ma)
4-6vsz.: pesszimista hang a jelenről. Ebben a világban még a költészet létjogosultsága is megkérdőjelezhető.
Formai jellemzője: allegórikus képek (cigány=költő, siralomház= halálra ítélt utolsó szenvedési helye)
Cím: halálközelséget sugalló kép, a vers egészének alap hangulatát meghatározza. Hasonlatra, metaforára épül.
Jónás könyve (1938)
 Súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgető füzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. 1938-ban jelent meg. A Jónás könyve egy prófétikus vers. Ez egy bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, elbeszélő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás is. A költő kívülről szemléli önmagát, s önarcképét E/3 Jónás személyében festette meg, mindenben azonosította önmagát műve főszereplőjével. A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron nem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart rejtőzködni. Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva, kérhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják. Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést. ( Biblia: hallgatnak a próféta szavára, a király rendeli el, hogy böjtöljenek+bűnbánat). A babitsi Jónás könyvében gúnyos közöny fogadja a próféta fenyegető jóslatát, s ezért indokoltabbnak tűnik Jónás keserű kifakadása az Úr ellen. A szörnyű látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem pusztítja el Ninivét, s ebben a befejézsben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai, maradandó értékei (talán) túl fogják élni a megáradt gonoszságot.
A Jónás imája (1939) a Jónás könyve után íródott, mely szerint Babits az Úr engedetlen alakjában önportrét rajzol meg. A vers a nyelvet, a költői beszédet teszi a létezés alapjává
Végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: mert vétkesek közt cinkos, aki néma.”

Dr. Törvéyn Jánosné jegyző

Rigóvár Város Önkormányzata

9991, Rigóvár Fő tér 1.

Kedves Jegyző Asszony!

                Házam alapjának ásatása közben, 2019. június 4-én  a birtokomba került 117 darab római kori pénzérme. Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy mi a teendőm, annak érdekében, hogy a pénzérmék biztonságos helyre kerüljenek, valamint érdeklődjek az iránt hogy az üggyel kapcsolatos intézkedések mennyi időt vesznek igénybe.

                Az ásás közben a pénzérmék álapota nem sérült, az eszközöket, gépeket leállítattuk és a helyszínt biztosítottuk. A szomszédasszony segítségével az érmék sérülés mentességét takarófóliák segítségével próbáljuk megoldani.

                Mivel a ház épülésének üteme emiatt csúszík, várom mielőbbi válaszát azzal kapcsolatban, hogy kinek esetlek milyen szervezet segítségével tudom biztoságos helyre juttattni a talált érméket.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Anna Hoj