József Attila

(1905-1937)

Életrajz:

• 1905-ben született Bubapesten
• édesapja: József Áron (szappanfőző)
• édesanyja: Pőcze Borbála (mosónő)
• sógora: Makai Ödön- ő volt a gyámja miután édesanyja meghalt
• Öcsödön volt nevelőszülőknél 7 éves koráig
• Makón töltötte gimnáziumi éveit
• Szegedre járt egyetemre, később Bécsbe majd Párizsba
• kommunista párttal kapcsolatot alakított ki
• 1937-ben halt meg Balatonszárszón

Pályakép:

• pályaszakasz:

• verskötetek: - Szépség koldus, Nem én kiáltok
• első kötetére a Nyugat nemzedéke volt hatással (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula)
• második kötetére az avantgard van hatással
• Szegény ember versek mindkét kötetre jellemző
  • pályaszakasz:
• verskötet: Nincsen apám, se anyám
• hagyománykövetés, modernség, baloldali esztétika jellemzi
• szürrealizmus (valóság feletti)
• tiszta költészet jegyei jelennek meg a művében
• pályaszakasz:
• verskötet: Döntsd a tőkét, ne siránkozz
• tiszta költészet keveredik a proletár költészettel
• szómágia
• proletár költészet jellemzi
• pályaszakasz:
• verskötetek: Külvárosi éj, Medvetánc
• pszichoanalízisre jár, ez hatással van a költészetére
• szublimáció: tudat alattiból jövő furcsa képeket műalkotássá formál, ez egy Freudi fogalom
• változatos versformákat használ
• gondolati ódákat ír
• pályaszakasz:
• verskötet: Nagyon fáj
• szublimáció jellemzi
• önmegszólító vers pl: Karóval jöttél
• létösszegző vers pl: Talán eltűnök hírtelen
• önelemzés, önértékelés
• motívumok: - anya-nő, - apa-Isten
• önéletrajzát a Curriculum vitae című művében írja meg

Tanult versek:

• Tiszta szívvel
• Külvárosi éj
• Óda
• A Dunánál

Elemzett vers: A Dunánál

• történetfilozófiai óda
• világháború előestéjén írta
• Szép Szó című folyóiratban jelenik meg a Mai magyarok régi magyarok című különszámához tartozó bevezető vers

1.rész:

• reflexióval kezdődik a vers
• látványból látomás lesz
• időből való kilépés- víz és a tűz nézése
• folyót az anyához hasonlítja- archetípús
• Platoni utalást tett a versében
• rész egészt felcseréli- szinesztézia
• az idő dimenziójában értelmezi az életet

2.rész:

• túlzással kezdődik „ száz ezer éve nézem"
• kollektív személyként látja magát- évszázadok tapasztalata jelenik meg benne
• Magyarország története az ő története is
• az ősei életének folytatása az ő élete pl: visszük tovább a hagyományokat
• időhöz való viszonya lineáris

3.rész:

• múlt kialakulásáról szól
• az első két sor a magyarságról szól