József Attila
(1905−1937)
Életrajz
- ápr. 11., Budapest
- szülei: József Áron (bánsági szappanfőző munkás), Pőcze Borbála (szabadszállási cselédlány, mosónő)
- testvérek: Jolán, Etel
- (1908) apja elhagyja a családot, kivándorol Romániába
- Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adja nevelőszülőkhöz (1910)
- főleg Ady hatására kezd verset írni
- (1919) édesanyja meghal; Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja
- Nyergesújfalura küldik kispapnak, de két hét után távozik (nem katolikus, hanem görögkeleti)
- hajósinas a Dunán
- első verseskötete, Szépség koldusa (1922) Juhász Gyula támogatásával jelenik meg Szegeden
- (1923) a Nyugat is közli 3 költeményét
- (1924) beiratkozik a szegedi egyetemre magyar−francia−filozófia szakra
- (1924) A lázadó Krisztus verse miatt perbe fogják
- (1925) Tiszta szívvel verse miatt Horger megakadályozza, hogy tanári diplomát kapjon
- második verseskötete: Nem én kiáltok (1925)
- tanulmányok Bécsben és a Sorbonne-on
- tanul a pesti egyetemen is, de nem fejezi be
- ismeretség Vágó Mártával (1928), de miután a lány Londonba megy tanulni, kapcsolatuk megszakad
- Nincsen apám, se anyám kötet (1929)
- Szántó Judit élettársa (1930-36)
- pszichoanalízis → Gyömrői Edit iránti szerelem (1935-36), de a nő elutasítja
- Ignotus Pállal együtt szerkeszti a Szép Szó folyóiratot (1936)
- Nagyon fáj (1936) c. utolsó kötete
- Kozmutza Flóra (1937), szintén pszichológusnő
- betegsége egyre jobban elhatalmasodik
- dec. 3., Balatonszárszón elhunyt
Munkássága
Kötetek
Szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám c. kötet (1929) Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)
Szerelmi költészete
József Attila a 20. század első évtizedeiben alkotott, az 1920-as és 1930-as években. Életét a szeretethiány, az árvaság, a kitaszítottság és a társkeresés határozta meg. Műveit a gondolati lírához soroljuk, versei filozofikus tartalmúak. Költői képeiben egyszerre jelenik meg a konkrét és az elvont, a szemléleti és a gondolati elem. Verseinek műfaja és formája rendkívül változatos. Erőteljesen hatott költészetére az avantgard, de a klasszikus versformákhoz való visszatérés is jellemzi a költészetét.
- Először Petőfi hangját próbálgatja.
- Később a Nyugat hatása figyelhető meg, főleg Ady és Juhász Gyula, de Kosztolányit és Babitsot is utánozta.
- Első önálló verse, az Éhség, 1922-ből.
- Megismerkedik az avantgárddal és elsősorban Kassák hat rá. (pl.: Nem én kiáltok)
- Az avantgárddal egyszerre hat rá az újnépiesség is.
- Népies költészetére jellemzőek a szürrealista és groteszk képek.
Szerelmi költészete:
- Nem volt óvó-védő családja, nem látott mintát maga előtt sem szülei, sem nagyszülei viszonylatában.
- Minden emberi és szerelmi kapcsolatban a védelmet, a bizalmat, de leginkább az óvó szeretetet kereste.
-
Összegzés
- teljességvágy, szeretetvágy, árvaság, öntudat, értelem, valósággal való szembenézés
- gondolati mélység + játékosság
- motívumok: külvárosi táj, éjszaka, csend, természeti elemek (pl.: víz), bűn, gyermek, anya
- komplex képek (síkváltások, ellentétek, gazdag asszociációs kör)