József Attila

(1905−1937)

Életrajz

• ápr. 11., Budapest
• szülei: József Áron (bánsági szappanfőző munkás), Pőcze Borbála (szabadszállási cselédlány, mosónő)
• testvérek: Jolán, Etel
• (1908) apja elhagyja a családot, kivándorol Romániába
• Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adja nevelőszülőkhöz (1910)
• főleg Ady hatására kezd verset írni
• (1919) édesanyja meghal; Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja
• Nyergesújfalura küldik kispapnak, de két hét után távozik (nem katolikus, hanem görögkeleti)
• hajósinas a Dunán
• első verseskötete, Szépség koldusa (1922) Juhász Gyula támogatásával jelenik meg Szegeden
• (1923) a Nyugat is közli 3 költeményét
• (1924) beiratkozik a szegedi egyetemre magyar−francia−filozófia szakra
• (1924) A lázadó Krisztus verse miatt perbe fogják
• (1925) Tiszta szívvel verse miatt Horger megakadályozza, hogy tanári diplomát kapjon
• második verseskötete: Nem én kiáltok (1925)
• tanulmányok Bécsben és a Sorbonne-on
• tanul a pesti egyetemen is, de nem fejezi be
• ismeretség Vágó Mártával (1928), de miután a lány Londonba megy tanulni, kapcsolatuk megszakad
• Nincsen apám, se anyám kötet (1929)
• Szántó Judit élettársa (1930-36)
• pszichoanalízis → Gyömrői Edit iránti szerelem (1935-36), de a nő elutasítja
• Ignotus Pállal együtt szerkeszti a Szép Szó folyóiratot (1936)
• Nagyon fáj (1936) c. utolsó kötete
• Kozmutza Flóra (1937), szintén pszichológusnő
• betegsége egyre jobban elhatalmasodik
• dec. 3., Balatonszárszón elhunyt

Munkássága

Kötetek

Szépség koldusa (1922)

Nem én kiáltok (1925)

Nincsen apám, se anyám c. kötet (1929) Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932)

Medvetánc (1934)

Nagyon fáj (1936)

Szerelmi költészete

József Attila a 20. század első évtizedeiben alkotott, az 1920-as és 1930-as években. Életét a szeretethiány, az árvaság, a kitaszítottság és a társkeresés határozta meg. Műveit a gondolati lírához soroljuk, versei filozofikus tartalmúak. Költői képeiben egyszerre jelenik meg a konkrét és az elvont, a szemléleti és a gondolati elem. Verseinek műfaja és formája rendkívül változatos. Erőteljesen hatott költészetére az avantgard, de a klasszikus versformákhoz való visszatérés is jellemzi a költészetét.

-  Először Petőfi hangját próbálgatja.

-  Később a Nyugat hatása figyelhető meg, főleg Ady és Juhász Gyula, de Kosztolányit és Babitsot is utánozta.

-  Első önálló verse, az Éhség, 1922-ből.

-  Megismerkedik az avantgárddal és elsősorban Kassák hat rá. (pl.: Nem én kiáltok)

-  Az avantgárddal egyszerre hat rá az újnépiesség is.

-  Népies költészetére jellemzőek a szürrealista és groteszk képek.

Szerelmi költészete:

-  Nem volt óvó-védő családja, nem látott mintát maga előtt sem szülei, sem nagyszülei viszonylatában.

-  Minden emberi és szerelmi kapcsolatban a védelmet, a bizalmat, de leginkább az óvó szeretetet kereste.

-

Összegzés

• teljességvágy, szeretetvágy, árvaság, öntudat, értelem, valósággal való szembenézés
• gondolati mélység + játékosság
• motívumok: külvárosi táj, éjszaka, csend, természeti elemek (pl.: víz), bűn, gyermek, anya
• komplex képek (síkváltások, ellentétek, gazdag asszociációs kör)