József Attila – Tételvázlat

Élete:

- a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és művészetileg legtermékenyebb alakja

- szegény proletársorban éltek

- apja 1908-ban elhagyta családját, édesanyja rákban halt meg (egész életét végigkíséri a fájdalom)

- 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg

- megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete: a Szépség koldusa

- a Nyugat is közölte verseit

- Illyés Gyulával és Kosztolányi Dezsővel kötött barátságot

- szerelmes lett a jómódú családból származó Vágó Mártába - eltávolodtak

- 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába

- élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek

- Gyömrői Edit iránt érzett tragikus szerelmet, különvált Szántó Judittól, kapcsolata felújult Vágó Mártával

- utolsó verseskötete sem hozta már meg a várt elismerést

- szanatóriumba került

- vonat alá vetette magát

Pályaképe, költészete:

- kezdetben a Nyugat első nemzedékének hatását mutatja (Szépség koldusa – első kötete)

- avantgárd különböző irányaival kapcsolatba kerülve (Nem én kiáltok – második kötete) részben a modern nagyváros ellentmondásos világáról ad képet, részben a hagyományosabb szemléleti elemeket társítja merész, bizarr asszociációkkal (pl.: Medáliák, Klárisok, Medvetánc)

- néha a szelídséget hirdeti, azonban ismételten megszólal soraiban a szociális lázongás is (pl.: Tiszta szívvel, Végül)

- 30-as évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai költészetet létrehozva (pl.: A város peremén)

- erősödött benne az elidegenedés érzése (pl.: Mióta elmentél, Reménytelenül)

- 33-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátosságokat ötvöző verseit

- az érzelmi reagálásokban is gazdag nyelvi anyagot erőteljes motívumszerkesztés fogja egységbe (pl.: Óda, Téli éjszaka)

- fontos szerepet kapnak különféle tájak (pl.: Falu, Külvárosi éj)

- visszatérően fejezi ki fájdalmának végleteit: szerelmeinek viszonzatlanságát (Nagyon fáj), anyja elvesztését (Kései sirató)

- megfoghatatlan bűnökkel küzd (Tudod, hogy nincs bocsánat, Kiáltás)

- erősen befolyásolta a freudi szemlélet (Amit szívedbe rejtesz, „Költőnk és Kora”)

- radikálisan demokratikus társadalomszemléletét életének utolsó éveiben is értékes versekkel fejezte ki (Thomas Mann üdvözlése, Hazám, Levegőt!)

- az életörömre vágyás kései szerelmi ciklusait is át tudja hatni (Flóra)

- magas művészi szintet képviselnek önmegszólító versei (Tudod, hogy nincs bocsánat)

- műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájának tolmácsolására törekedett; értékesek Villon-fordításai is