Arany János balladaköltészete

Jelentősége: a „nemzeti klasszicizmus” megteremtője, (Gyulai Pál „kanonizálja”): „a magyar szellemi élet sugárzási pontja”.

Élete (1817- 1882)

• Nagyszalonta (ma Románia) – későn született, féltve nevelt, beteges fiú, magába forduló
• Debrecenben tanul, színészkalandja örök lelkifurdalást okoz
• Segédtanító, majd jegyző
• A Kisfaludy Társaság pályázatára írja Az elveszett alkotmányt, majd a Toldival ismert költő lesz, Petőfi barátja
• 48- as szereplése miatt elveszti jegyzői állását, a nagykőrösön ref. gimnáziumban tanít
• 1860-tól pesten az Akadémia titoknoka --- fordítások (Arisztophanész, Shakespeare --- Zrínyi és Tasso c. tanulmány

 Epika és líra

Az utókor szerint lírai alkat, magát „mandátumos költőnek” tekintette, a kor és a közvetlen utódok a Toldi költőjét látják benne; törekszik a trilógia befejezésére (Toldi – eposz formájú idill, Toldi estéje: eposz formájú elégia, Toldi szerelme: eposz formájú idill, és a nemzeti eposz megalkotására (hun trilógia). A nagyidai cigányok, Bolond Istók

 Lírikus a nagykőrösi évektől

• „hajlamom, irányom, munkaösztönöm dacára”
• Válság: nemzeti sorstragédia, személyes veszteség, Petőfi halála
• Letészem a lantot // Ősszel (ossziáni vers)
• Kertben, Visszatekintés, Lejtőn
• Az örök zsidó – balladás hangú drámai monológ

Őszikék (1877)

• Gyulai Páltól kapott kapcsos könyv
• Cím: ősszel nyitó virág, őszikikerics
• Nem publikálásra szánta: önmaga szórakoztatására írta
• Az utókor legtöbbre értékeli (a nyugatosok)
• Hattyúdala
• Epilógus, Naturam furca expellas

Balladák

• Műfaj: tragédia, dalban elbeszélve (Greguss Ágost). Sűrített, szaggatott („homály”), drámai, a népballadából emelkedik ki, Arany világirodalmi szintre emeli.
• Történelmi tárgyú balladái allegorikusak: helytállás A walesi bárdok, Szondi két apródja
• Lélektani tárgyú: bűn és bűnhődés Ágnes asszony
• A népéletből (Tengeri- hántás)vagy a nagyvárosból (Híd- avatás) merít
• Egyszólamú és többszólamú (több szálú cselekmény) pl. V. László

ÁGNES ASSZONY

1. A vers élményi háttere: Geszten volt házitanító a költő, ott hallott egy háborodott elméjű parasztasszonyról.
2. Szerkezete:

1. körkörös – mindig visszatér az alapmotívumhoz, a véres lepelhez.
2. az 1-4. vk.-ban még csak sejtet (nem tudjuk pontosan, mi történt a férjével)
3. az 5-19. vk.-ban: Ágnes bűne kiderül: szeretőjével megölte férjét. Helyszínek a börtön, ill. a bíróság, de: az igazi helyszín Ágnes lelke.

1. Típusa: lélektani ballada – a költő hitelesen ábrázolja a megőrülés folyamatát. A nő nem képes szembesülni tettével, ezért elfojtja azt a tudattalanjába. Ezzel magyarázható, hogy víziók kínozzák.
2. A bírák ítélete: felismerik, hogy ez esetben náluk hatalmasabb „bíró” ítélt (Isten büntetése: Ágnes elméjének megbomlása). Ágnest hazaengedik, hadd próbálja meg tisztára mosni véres leplét. Ez természetesen nem lehetséges, hiszen hiába rég nincs már folt a ronggyá mosott lepedőn - Ágnes lelkében kitörölhetetlenül ott van.
3. A költő viszonyulása Ágneshez: érezhető együttérzése (szép metaforával ábrázolja a síró asszonyt – „Liliomról pergő harmat, Hulló vízgyöngy hattyú tollán.”)
4. Ritmikája: a refréné eltér a többi sorétól (hangsúlyozza a zaklatottságot).

SZONDI KÉT APRÓDJA

1. A mű háttere: 150 fős magyar sereg védelmezte Drégely várát 10000 ostromló töröktől. A magyarok vezére, Szondi György hősiesen küzdött mindhalálig.
2. Vershelyzet: apródjai siratják, hőstetteire emlékeznek.
3. A helyszínek: jelképesek: magaslaton a várrom, a vele szemközti hegyen  pedig – Szondi sírja mellett - a két apród énekel, a völgyben Ali győzelemünnepet ül. (Fent és lent, erkölcsi nagyság és hitványság ellentéte.)
4. Szerkezete: párhuzamos, drámai párbeszéd zajlik: az ikrek dicsérik Szondit (még a törököt is magával ragadja az emlékezés). A török követ a vezér kívánságát közli: dicsérjék az apródok! A török szava eleinte nyájas, majd egyre türelmetlenebb lesz, burkoltan, majd nyíltan fenyegető. AZ ifjak ugyanis nem hajlandók szóba elegyedni vele, nem jön létre igazi párbeszéd. (Páratlan vk.-k: fiúk, páros vk.-k: a török szövege.)
5. Értelmezése: a két értékrend nem érintkezhet, a legyőzött nem dicsőítheti a zsarnokot (a passzív ellenállás gondolata.)
6. Nyelve: török nyelvi elemek idézik meg a szituációt.

VÖRÖS RÉBÉK (=REBEKA)

1. témája: a népi kultúra babonás légköre, boszorkányhite – a boszorkány képes átváltozni, a fekete mágia gyakorlója.
2. cselekménye: egy családi tragédia (a főhős rosszul nősült, amúgy is könnyelmű természetű feleségét a boszorkány hűtlenségre biztatja. A férj megöli a boszorkányt és a szeretőt, betyárként bujdosik, kivégzik).
3. végkicsengése: nincs megnyugtató lezárás, a banya gonosz szelleme az idők végéig kísért.
4. stílusa: anekdotázó
5. refrénje: sátánűző varázsige: „Hess, madár”!