József Attila (1905-1937)

Született: 1905. április 11. Budapest (ma a költészet napja)

Szülei: József Áron szappanfőző munkás
            Pőcze Borbála mosónő, takarítónő

Nevelőszülőkhöz került; Makai Ödön

Iskolái: Makói Gimnázium
             Szegedi Egyetem magyar- francia-filozófia szak
             Párizs (Sorbonne)
             Bécs (alkalmi munkából élt)

1928: Vágó Mártával való megismerkedése. Az elhidegült szerelem miatt idegösszeomlással szanatóriumba került.
1929: kapcsolatba került, belépett a kommunista pártba
1930: Szántó Judit élettársa; tisztelet, nem tartott sokáig kapcsolatuk
1931: megismerkedik a pszichoanalízissel
1933-34: kizárják a kommunista pártból, eszméktől való eltávolodás
1936: beteges szerelem fűzte pszichoanalízis orvosához, Gyömrői Edithez
1937: Kozmutza Flóra utolsó nagy szerelme (pszichológusnő)

Halála: 1937. december 3. Balatonszárszó (öngyilkosság)

Pályaképe:
Kezdete: 1922-ben megjelenik első kötete: Szépség koldusa. 1923-ban néhány versét a Nyugat is közölte. 1925-ben második kötete a Nem én kiáltok, ezek provokatív hangulatú indulatokat keltett. 1925-ben Tiszta szívvel című verse is megjelenik.
Első kötetein a hagyománytagadó modernista iskolák együttes hatása érezhető. A Nyugat legjelentősebb költői mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula tematikában és beszédmódban is megjelennek műveiben.
A nyugatos poétikától eltávolodott, ezt befolyásolta az avantgárd és a folklór együttes hatása.

A következő pályaszakaszra a késői francia szimbolista költészet jellemző, valamint a szürrealizmus amely elvont, a valóság felett áll, melyből alakította képalkotását és versszerkezetét. A költő ekkor írt verset a szépségre való igény, ennek során létrejövő költői képek, a kihagyások és a szabályos forma megtartása jellemzi.         

A harmadik korszak az 1928-as belépése jelezte a költőnek erősödő, népi jellegű közéleti érdeklődését. A költő a szélsőbaloldali munkásmozgalom felé fordult, bekapcsolódott az illegális kommunista pártba. 1931-ben megjelent a Döntsd a tőkét ne siránkozz című kötete.

1931-től József Attila új irányt vett költészetében, megismerkedett a freudi pszichoanalízissel. A pácienst arra ösztönzi, hogy szabad képzettársítással azt fejezze ki, amely eszébe jut. Itt a tudattalan lelki működések feltárása fontos feladat. A költő alkotásaiban rendezetlen álomszerű asszociatív emlék- és gondolatelemek kép és hangbenyomások tudat és nyelv által formálódik verssé. Ezt,,szublimációnak” is nevezte.
1932-től megjelenik a Külvárosi éj című kötete majd 1934-ben versként tartalmazó Medvetánc. E köteteket a világnézeti elkötelezettség, többszólamúság és rezignáló látásmód jellemezte. A gondolati (Óda), tájköltészet (Téli éjszaka) hagyományok megújításával a líra késő modern megújítójává vált.

A kései versek világa:
A költő egész életét a szeretetvágy, az árvaság érzése és a pénzkeresés határozta meg. Élete nehézkessé, kilátástalanná válik költészete nagyobb távlatot, mélységeket takart.
Az 1935-37 között írt versei tartoznak ide. 1935-ban megjelenik utolsó kötete a Nagyon fáj.
Ezekben az években betegségéből kifolyólag a világos kifejezésmód, a letisztultság, az önmegszólító beszédmód és az idő-és értékszembesítés jellemezte.
Önmegszólító verstípus: gondolati költészet típusa,a lírai én válságos helyzetet vizsgálja kívülről felülről szemléli személyiségét, felismeri magatartásának tarthatatlanságát és új magatartás kialakítására szólítja fel önmagát.
3 nagy témakör: szerelmes versek
                           közéleti témájú versek
                          létösszegző versek ( Tudod hogy nincs bocsánat)
Létösszegző versek: Az egyén és a társadalom helyzete reménytelen. Idő és értékszembesítés, ok-okozati összefüggés, 3 idősík. Bezárulnak a jövőbeli lehetőségek, múlt és jelen kudarca= nem lehet boldog jövő. Alaphangja szigorú, egyéni számvetést készít, általános emberi gondolatokat is megfogalmaz. Eredetileg nincs címük, az utókor adta.
Tudod hogy nincs bocsánat:
- Retorikus szerkezetű, tételmondat-magyarázat-tanács-életrajzi vonatkozású belső vita-következetés
- Dialógust folytat magával
- Költemény tételmondata. „ Légy, ami lennél: férfi”
- A költő önmagát ( a válságban lévő személyiséget) szólítja meg, a korábbi és a követendő szerepek tarthatatlanságát fogalmazza meg.
 -  Az egyetemi „szerep” amit elvállal, a halál ( „A fű kinő utánad.”„ Most hát a töltött fegyvert”/ szorítsd üres szívedhez”.)= végső létösszegzés, az öngyilkosságot helyezi végső kilátásba.
- Az utolsó versszak a Flóra szerelemre utal, mint egy lehetséges jövőbeli alternatíva, de a lírai én ezt is reménytelennek látja.