József Attila
Elővázlat:
- Életrajza
- Pályaképe
- Költészete: Főbb művei (Tiszta szívvel, Külvárosi éj, Óda, A Dunánál, Klárisok, Tudod, hogy nincs bocsánat)
- Életrajz:
- Született: 1905. (április 11. = A költészet világnapja)
- Édesapja: József Áron, szappanfőző munkás, új családot alapított Romániában
- Édesanyja: Pőcze Borbála, úri házaknál vállalt munkákat gyermekeinek eltartása érdekében
- Etelka nővérével Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz
- József Attila gyámja Makai Ödön (Jolán nővére férje) lett.
- Tanulmányai: 1924-27
- szegedi egyetem-francia-filozófia szakos hallgató
- bécsi egyetem
- Párizsban a Sorbonne-on tanult
- budapesti egyetem bölcsész karán (2 szemeszter)
- Szerelmei (és következményei): 1928-37
- Vágó Márta: révén kapcsolatba került a polgári radikális és liberális körökkel, majd belépett az illegális kommunista pártba
- Szántó Judit: élettársi kapcsolat. Ez alatt az idő alatt kapcsolatba került a pszichoanalízissel (Rapaport Samu révén)
- Gyömrői Edithez (pszichoanalítikusához): beteges szerelem fűzte, pszichikai állapota egyre jobban megromlott
- Kozmutza Flóra: Illyes Gyula későbbi felesége
- utolsó idegroppanása, szanatóriumi kezelés
- Elhunyt: 1937. december 3-án tragikus körülmények között
- Pályakép:
- A pályakezdés évei:
- 1922: Juhász Gyula ajánlásával nyomdában látott napvilágot első kötete melynek címe: Szépség koldusa, előszavát: Juhász Gyula írta
- Nem én kiáltok: második kötete mely provokatív hangú költeménye erős indulatot keltett:
- Lázadó Krisztus: istenkáromlás vádja
- Tiszta szívvel: szembeállította a szegedi egyetem dékánjával; Horger Antallal
- Szürrealizmus és tiszta költészet: 1927-29
- hagyománykötéssel tudatosan összeegyeztetett modernség
- a baloldali elkötelezettség mellett határozott költői kísérlet jellemezte
- Hatással volt rá:
- kései francia szimbolisták
- francia szürrealizmus alakította képalkotását és versszerkezetét
- Klárisok
- Merített különböző rétegekből:
- a folklór ősi
- szürreális
- groteszk
- Közösségi költőszerep:
- erősödött népi jellegű közéleti érdeklődése
- bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba
- a marxista filozófia és közgazdaságtan irányába tájékozódott
- szómágia: az írásbeliség előtti kor mágikus világképű gondolkodásának jellemzője. Hit abban, hogy a szónak cselekvésértéke, természetfölötti hatalma van.
- Pszichoanalízis és költészet:
- 1931-től: megismerkedett a freudi pszichoanalízissel. beépül esztétikájába
- tudattalannal dolgozik
- Összetett látásmód, lírájának kiteljesedése:
- Kötött alkotása: Külvárosi éj, és válogatott verseit tartalmazó: Medvetánc
- A megváltozott költői világkép összegzése: Eszmélet
- Kései versek világa:
- Megszaporodnak az önmegszólító gesztusok: Tudod, hogy nincs bocsánat
- Határozott történetszerűség
- Költészete:
- Tiszta szívvel:
- A költői én elhagyatottsága, végleges elkeseredése, céltalansága.
- 01-6. sor:
- A mindenétől megfosztott ember állapotrajza, felsorolást tartalmaz, tagadó szerkezetek sokasága.
"Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm."
- A személyes lét egzisztenciális veszélyeztetettsége.
- Egyetlen érték: a fiatalság.
- 7-12. sor:
- Az erre való reakció - a mindenre képes elkeseredés.
- A vers beszélője önmagát az igazság, a szépség, a tisztaság letéteményesének tekinti.
- 13-16. sor:
- A bűnös társadalom megbünteti a lázadót, de az még halála után is tiltakozik.
- A vers lírai hőse kívül helyezi magát a hazug társadalmon, semmibe veszi azok törvényeit, öntörvényű értékrendszert alakít ki.
- "Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörű szép szívemen."
- A vers egyszerre fejez ki lázadást és szeretetvágyat, árvaságot.
- Külvárosi éj:
- A külvárosi táj, az éjszaka meghatározó motívuma költészetének.
- Szerkezete: a versjelen ideje, a látvány ideje: az este, az éjszaka.
- Ez az éjszaka szimbolikus jelentőségűvé válik, az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki.
- A leírás és az értelmezés nem egymást követi, hanem a leírás magába foglalja az értelmezést is.
- A költő magatartása szemlélődő, tipikus versindítási helyzet költészetében, hogy önmagát belehelyezi a versbéli tájba, így elkötelezett szemlélője is az ábrázolt valóságnak.
- Az elkötelezettség kifejezésmódja az őrzés, virrasztás.
- Komplex költői képek: megmutatkoznak a különböző emberi magatartásformák.
- Motívumok:
- csönd: a halál birodalma, a sivárság élménye, az eszmélés alkalma;
- a víz, a nedvesség, nyirkosság: szegénység;
- kifosztottság motívumához kapcsolódik az érc, a vas motívuma.
- Jellegzetes alakok: rendőr, munkás, röpcédulákkal surranó elvtárs, a proletár.
- A vers zárlata: a mindenséghez forduló, a harcot vállaló költő ódai hangvételű vallomása.
- Külvárosi leíró verseiben: a költő az élet legsivárabb övezetében néz szembe a valósággal. József Attila saját kifejezési formájaként használja a külvárosi tájat, a tárgyi világát önnön belső világaként jeleníti meg.
- Összegezve: József Attilánál nem hagyományos tájszemléletről és tájversről van szó. Nála a táj úgy fejez ki belső tájat, hogy a tájleírás a tudatállapot rajza, az elemek kölcsönösen értelmezik egymást.
- A Dunánál:
- ,,...rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: és nem is kevés"
- Alkalmi vers: mely a Mai magyarok régi magyarokról címmel megjelent antológia bevezető verse.
- A költő súlyos helyzetben vállalta magára a történelem erkölcsi követelményét.
- Az eszmélés verse: a felismert törvényszerűségek határozzák meg a költő társadalmi és személyes célkitűzéseit.
- Alaphelyzet: a költő egy adott pontról szemlélődik.
- A vers szerkezete:
- Az első rész: fő motívuma a víz archetípusa (a Duna képe és ennek asszociációi) az idő és emlékezet allegóriája.
- A költő odafordul a tárgyhoz; megindít egy belső folyamatot: az idő folytonosságát.
- A folyó hullámai: a történelem.
- Az eső: a múlt.
- A lírai én szemlélődésének tárgya egyszerre külső és belső.
- A második rész: a lírai én jelen pillanatában benne van a múlt minden tapasztalata, általános válasz az első részben feltett kérdésekre: a mai ember csak az ősök tapasztalatát elsajátítva munkálkodhat.
- Ellentétpárokból építkezik, az ember és az emberiség, a múlt és a jelen összefüggései tárulnak fel.
- A harmadik rész:
- Saját múltját és közösségének történelmi és nemzeti-etnikai tapasztalatát veszi birtokba, a múltból és jelenből itt vonja le a tanulságot a jövő számára, a költői én kitágul. A keleti filozófia hatása: a világmindenség egyetlen szubsztanciából bontakozott ki, hogy egy idő után minden ismét eggyé olvadjon.
- A teljes múlt vállalása: csak egy megváltott emberiség tudja vállalni és rendezni múltját.
- A létet irányító természeti és társadalmi törvény kimondása az utolsó versszak.
- A három idősík végső egysége a gondok feloldása.
- A vers műfaja: óda
- Tudod, hogy nincs bocsánat:
- Önmegszólító vers.
- Egyetlen szerep vállalása: a halál.
- Végső létösszegzés is: az életben nincs számára vállalható szerep (a remény önmegcsalás) hiányoznak személyisége fönntartásához.
- Bűntudat érzése: el nem követett bűnei miatt, bűne személyiségének elvesztése.
- Létösszegző vers
- emberi/költői sorsát teszi mérlegre.
Arany Anna
