Zalaegerszeg Deák E osztály blogja 2016-2020

Zalaegerszeg Deák E osztály blogja 2016-2020

Babits Mihály

2019. június 03. - rinfelm-kissat

Életrajza:

(1883-1941)

Szekszárdon született

Édesapja: Babits Mihály

Édesanyja: Kelemen Auróra

Katolikus, értelmiségi család

Elemi iskola Budapest

Budapesti bölcsésztudományi egyetem

Tanára: Négyesi László

Műfordítások (latin, francia, angol, német)

Lázas tanulás kora (filozófusnak készült)

Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula ösztönözték verselni

Bajai gimnázium

Tanári oklevél

Szegedi főreál iskola, helyettes tanár

Holnap című műve tette ismerté az irodalmi életben

Fogarason tanár

Külföldi utazások

Első világháború évei

Tanner Ilona (Török Sophie)

Elza pilóta

Nyugat szerkesztője

Gégerák

Jónás könyve

Olasz állam kitüntetése

Magyar Tudományos Akadémia

Budapesten halt meg

 

 

Költészete:

Formakultúrája művészet az emberért

Klasszicista lírikus

Művei leginkább filozófiai tárgyúak

Drámai művek (Dante: Isteni színjátékának)

Legértékesebb prózai műve a Halálfiai

Formakultúrája művészet az emberért

 

Különböző korszakai:

  • Levelek Íris koszorújából: gyors, változékony és sokszínű
  • Babits, a filozofikus költő: Esti kérdés
  • Háborúellenes versek: Húsvét előtt
  • Sziget és tenger: okai a magyar sorstragédia és saját betegsége

 

Verseskötetek:

Levelek Iris koszorújából (1909)

Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)

Recitatív (1916)

Versenyt az esztendőkkel! (1933)

Regények:

A gólyakalifa (1913)

Kártyavár (1923)

Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933)

Kiemelt versei:

In Horatium (1904)

A lírikus epilógja (1904)

Húsvét előtt (1916)

Fortissimo (1917)

Cigány a siralomházban (1929)

Ősz és tavasz között (1936)

Balázsolás (1937)

Jónás könyve (1938)

Jónás imája (1939)

Egyéb művei:

Barackvirág (1923)

Hatholdas rózsakert (1937)

Keresztül-kasul az életemen (1939)

Műfordításai:

Wilde Oszkár verseiből

Shakespeare: A vihar

Dante: Isteni színjáték

Goethe: Iphigénia Taurisban

 

Lírai versei:

 

  1. A lírikus epilógja

 

Utószó más néven

Egyes szám első személyben íródott

Célja: megfogalmazni a világ lényegét

Petrarcai szonett

Keretet alkot

Fikció

Egységei:

  • Költészet szempontjából közelíti meg a problémát.
  • Második versszakban saját lelkét vetíti ki a világra a diós hasonlatban
  • Indulatok megnyilvánulása
  • Utolsó egység a lecsendesedés

 

  1. In Horatium:

 

Ars poetica

Dialektikus

Műfaja óda

Szó szerinti idézés

Titokzatos erőket szólít meg

Bűn – mint megszólított alak

Alkaioszi tizenkilencest.

 

  1. Mint különös hírmondó:

 

1930-ban íródott

„Vívódó” vers

A világ örök rendje

Lényegi kérdések izgatják

Időmértékes a verselése

Hexameterszerű

Toposz

Metafora ("Isten versének ritmusa")

Látszólagos paradoxon

Áthajlások

Dekadencia

Tíz versszak

Egy mondatból áll

Főmondata a hetedik versszakban található

 

 

  1. Jónás könyve:

 

Betegágyon írta meg (Pátosza)

Lírai önvallomás

Biblia utánzása

Önarcképe, Jónás

Négyrészes

Elbeszélő költemény

Groteszk humorú

Archaikus

Naturalista

Alliteráció

Páros rímű

Laza jambikus sorok

Folytatása a Jónás imája

A bejegyzés trackback címe:

https://deakeosztaly2016-2020.blog.hu/api/trackback/id/tr8014877258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása