Babits Mihály (1883, Szekszárd – 1941, Budapest)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

2019. június 09. - rinfelm-kissat

Élete

apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra (művelt, vallásos család)
a négy testvér közül a legidősebb
elemi iskolák: Szekszárd, Budapest, Pécs
gimnázium: Pécs (ciszterciek)
budapesti egyetem: magyar–francia szak (a franciát latinra cseréli)
tanít Baján, Szegeden, majd Fogarason
itáliai utazás
(1908) A Holnap közli néhány versét
(1911-től) Budapesten tanít
a Nyugat állandó munkatársa lesz
tiltakozik a háború ellen (Játszottam a kezével verse hazafiatlanság vádja) (1918) nyugdíjazzák
(1919) egyetemi tanárrá nevezik ki a 20-as években támadások érik
(1921) házasság Török Sophie-val (Tanner Ilona)
(1929) a Baumgarten-alapítvány kurátora
(1929–41) a Nyugat főszerkesztője
(1937) gégerákot állapítanak meg nála

gondolati líra
értekező próza: irodalomtörténeti, kritikai tanulmányok (Az európai irodalom története)
műfordítások (Szophoklész, Dante, Baudelaire)
5 regény (A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Halálfiai), 2 dráma
verseskötetei:
- Levelek Iris koszorújából (1909)
- Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
- Recitativ (1916)
- Az istenek halnak, az ember él (1929)

Keresztül-kasul az életemen (emlékek, tanulmányok)

Jónás könyve

In Horatium (1904)

a kötet nyitóverse, óda (a kozmikus erőkhöz)
ars poetica: a költő Horatiushoz méri magát, szembeszáll a tömegízléssel, a beavatottakhoz akar szólni
örökös változás (utalás Hérakleitoszra) költői célkitűzés: „Ekként a dal is légyen örökkön új” állandó megújulás, „soha-meg-nem-elégedés” ( Horatius: megelégedés, arany közép)

programvers

Fekete ország (1906–07)

A lírikus epilógja (1903)

a kötet záróverse, szonett
valóság vágy: a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáról tud szólni, az én bezártsága, a világ megismerhetetlensége lírai panasz utolsó vsz.: a mindenség és az én azonosulása (önmagában fedezi fel a világ végtelenségét)

Szembenézés a halállal

Ősz és tavasz között (1936)

„a halál rettenetében fogant”
cím: a tél körülírása (~ halál)
ütemhangsúlyos verselés, páros rím, refrén
elégikus hangnem
példázatos jelleg: konvencionális hasonlatok, metaforák
szerkezetét az évszakok váltakozásának rendje határozza meg
(1-2. vsz.) ősz ~ öregség, elmúlás
(3-4. vsz.) tél ~ gyermeki emlékek / halottas ágy
(5-6. vsz.) év vége és újév fordulója ~ az idő múlása
(7. vsz.) tavasz az én számára a tél nem múlik el (E/1. sz. a korábbi tárgyias kifejezésmód személyessé válik), a természet rendje és az emberi élet párhuzama megszűnik; megújuló természet ↔ halál véglegessége
az egyén elmagányosodása, a halállal egyedül kell szembenéznie, ennek fényében emberi kapcsolatai és életműve is átértékelődik
(10. vsz.) visszatérő nyitókép; csak az asszonyi jóság jelent vigaszt fájdalmas beletörődésBalázsolás (1937)
gégeműtétje előtt írja
12 és 8 szótagos, rímtelen sorok, sorátlépések ~ zaklatottság, „zihálás”
egyszerű szöveg gyermekkori szertartás (Balázs-áldás) emléke, gyermeki bizalom felidézése, némi öniróniával
önvád felnőttkori hálátlansága miatt
kétféle magatartástípus: gyermek - felnőtt
saját élete és Szent Balázs sorsa közti párhuzam
verszárlat: talán nem is csodát vár, hanem a belenyugvás bölcsességét

Jónás könyve (1938) Keletkezéstörténet, műfaj

műtétje után a betegágyán írja
egy új, pusztító háború lehetősége (pl.: Anschluss)
az emberiség és a kultúra értékeinek féltése mit tehet a költő a hatalommal szemben?
négyrészes elbeszélő költemény
bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, lírai önvallomás

Történet

Jónás kezdetben nem akar Ninivébe menni, magányra és békére vágyik, egy szigetre menekülne, de nem térhet ki sorsa, kötelessége elől
gyáva, szánalmas, nevetséges alak
a legkilátástalanabb helyzetben ismeri fel felelősségét
Ninivében kigúnyolják feldúltan a sivatagba menekül
a bibliai történetet követi, de helyenként naturalisztikus részletekkel egészíti ki (pl.: tengeri vihar, cet gyomrában, ninivei vásár)
legfontosabb eltérés: a niniveiek a Biblia szerint hallgatnak Jónásra
Ninive (~ emberiség?) megmenekül

Értelmezés

Jónás felháborodása jogos, de a pusztulást kívánni jogtalan (~ az igazság követelése igazságtalanságba és embertelenségbe csaphat át) Jónás feladata nem az ítélkezés, hanem az igazság hirdetése, szavakkal, az igazság erejével küzdeni a bűn és a barbárság ellen
Babits humanizmusa: az emberi kultúra értékei nem pusztulhatnak el Isten feladata az ítélkezés, az ember dolga az értékek védelme és megőrzése
drámaiság: Isten és Jónás „konfliktusa”

Stílus

hangnem kettőssége: pátosz, irónia, groteszk humor keveredése
nyelvi archaizmusok (bibliai nyelvezet) + profán, naturalista kifejezések keveredése
versforma: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, jambikus sorok, gyakori soráthajlások

Jónás imája (1939)

a prófétaszerep személyessé tétele
költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög
két mondatból áll
(1-6. sor) a régi szavak hűtlensége, céltalan sorsa
(7. sortól) bizakodás, hogy élete hátralévő részében rátalál a régi hangra, Isten sugallatára a költő az igazság közvetítője

Szólj hozzá!