Élete:

• Született: 1883. november 26. Szekszárd
• Tanulmányai: Pécs, Budapest, Baja
• 1909 első kötete Levelek Iris koszorújából
• Vörösmarty Akadémia, Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság, Nyugat
• január 15-én Budapesten házaság Tanner Ilonával.
• 1933 utolsó regény.
• 1938-ban jelent meg a Jónás könyve.
• augusztus 4-én halt meg.

Költészete:

• Lírai énvonalban állt.
• Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott.
• Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét.
• Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott.
• Költészetére a tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző.
• Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében.
• Művei:
  • Regények:
    • A gólyakalifa
    • Timár Virgil fia
    • Kártyavár
  • Verseskötetek:
    • Levelek Iris koszorújából
    • Herceg, hátha megjön a tél is!
    • Béke és háború közt
  • Kiemelt versei
    • In Horatium
    • Óda a bűnhöz
    • Himnusz Irishez
  • Tanulmányok
    • Petőfi és Arany
    • Az irodalom halottjai
    • Az ifjú Vörösmarty
  • Egyéb művei
    • A második ének
    • Barackvirág
    • Laodameia

Babits költészetét tekintve különböző korszakokat jellemezhetünk:

1. Levelek Íris koszorújából:
   • In Horatium
     • Első kötetének - Levelek Irisz koszorújából - legelső verse.
     • Az ókor és a világirodalom egyik legnagyobb költőjéhez, Horatiushoz méri magát.
     • Feltűnt bravúros formai virtuozitása, hajlama a különös rímekre, a nyelv zenei lehetőségeinek kiaknázására.
   • A lírikus epilógja
     • A vers szonett formában íródott.
     • Babits ebben a költeményében az ún. szubjektív idealizmus problémáival viaskodik.
     • A költőt gyötri a világ megismerhetőségének tagadó világszemlélet, elfogadásába nem tud belenyugodni.

2. Babits, a filozofikus költő:
   • Esti kérdés
     • Az 1909 és 1911 közt keletkezett verseket Babits a „Herceg, hátha megjön a tél is!” című kötetben gyűjtötte össze.
     • Ez a költemény a meditatív versek sorát nyitja meg.
     • Az egyetlen, 53 sorból álló többszörösen összetett mondatban (Noha az írásjelek nem ezt sugallják!) Babits az élet értelmére, céljára kérdez.

3. Háborúellenes versek:
   • Húsvét előtt
     • A Húsvét előtt cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét ígéri.
     • A költemény szabad versre emlékeztető rapszódia.
     • félrímek csengése a húsvéti feltámadási ünnep alleluját hirdető harangszavát idézi.

4. Sziget és tenger:
   • A gazda bekeríti házát
     • Versben a költő a gazda szerepét veszi fel (a gazda szó jelentésének képzettársítása a korban: erősödik a kisgazdapárt - konzervativizmus a városiasodás ellen).
     • gazda magatartása: a régi értékek megvédése, így metaforizálódik a kultúra védelmezőjének jelképévé.
     • Jelen van a konzervativizmus is régi érték megőrzése képében.
   • Cigány a siralomházban
     • A "cigány" a híres Vörösmarty-versre utal, a "siralomház" pedig a körülötte lévő világ gonoszságára.
     • Az "Úr" és a "bogár" meglepő összekapcsolásában ott rejlik a teremtés gondosságának és az alkotás jelentéktelenségének ellentéte.
     • A vers jellegé miatt eltűnnek a csillogó rímek: kizárólag asszonáncok fordulnak elő, s legtöbbször egyetlen magánhangzós rím válaszol a rímhívó szóra.
   • Mint különös hírmondó
     • A vers egyetlen hatalmasra növesztett mondat.
     • A költő „különös hírmondónak” mondja magát, bölcs, akit a mindennapok eseményei kevéssé érdekelnek, csupán az általános érvényű igazság, a lényegi kérdések kimondása foglalkoztatja.
     • A természet örök körforgásának biztos tudata a nagy hír.
   • Ősz és tavasz között
     • Ez a verse is "a halál rettenetében fogant.
     • A vers egyik szervező elve, poétikai eszköze az ősi hasonlat.
     • A rövidülő esték az öregség képeit hívják elő.
   • Jónás könyve
     • A költő, a próféta kötelessége a harc az embertelenség, a barbárság ellen még akkor is, ha ez a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen.
     • A Jónás könyvének a nyelve a választott témának megfelelően bibliai ódonságú.
     • A szándékolt "egyszerűség" mögött azonban hallatlan műgond húzódik meg.