Mikszáth Kálmán

Élete

• 1847-ben született Szklabonyán. Ez Nógrád megyében található, lakosságának egy része szlovák (tót) nemzetiségű. Születési helye művészetét, témáit is meghatározza, hiszen Felső-Magyarország a színhelye sok művének.
• Szülei tehetős paraszti birtokosok voltak. Mikszáth Selmecbányán végezte a gimnáziumot, majd Pestre ment jogot tanulni.
• Balassagyarmaton esküdt lett, majd beleszeretett a főszolgabíró lányába, Mauks Ilonába. A szülők tiltakozása miatt kénytelen volt szerelmét megszöktetni, 1873-ban feleségül vette Pesten.
• Ezután újságíró lett, a kor ismert publicistája. Bár népszerűsége nőtt, nem keresett annyit, hogy feleségének a megszokott kényelmet biztosítsa. Ezért válást ajánlott, de felesége nem akarta ezt az áldozatot elfogadni tőle. Mikszáth azt hazudta neki, hogy mást szeret, így végül elváltak.
• 1881-82-ben megjelent két novelláskötete, a Tót atyafiakés A jó palócok. Ez meghozta számára a várt sikert. Ez tette lehetővé, hogy újra feleségül vehette Mauks Ilonát, három gyermekük született.
• A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja, gyakorlatilag mindent elért, amire egy korabeli író vágyakozhatott.
• 1887-ben – bár mindig kritikus volt a politikával szemben – a Szabadelvű Párt parlamenti képviselője lett. Képviselőtársairól és a kortárs politikáról élénk képet festett műveiben.
• 1910-ben írói pályájának 40. évfordulójára hatalmas ünnepséget rendezetek. Ezen még részt vett, majd két hét múlva meghalt, s szinte királyi pompával temették.

Újszerű parasztábrázolás:

- Mikszáth sikereit nagyban köszönheti újszerű parasztábrázolásának

-  Míg Jókai műveiben a parasztok csupán mellékszereplők, Mikszáth felfedezi őket az irodalom számára

• Csak erkölcsi oldalról közelíti meg sorsukat
• Felismerteti az olvasókkal, hogy a látszólag együgyű és durva emberek lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek
• Ők is megvívják saját, belső csatáikat
• Hősei nem lázadnak, beletörődnek sorsukba, vagy ha fel is lázadnak, csak anarchikus cselekedetekre szánják el magukat (pl.: Az a fekete folt)
• Tetteiket a faluközösség kialakult szokásai (melyek sokszor népi hiedelmek, babonák) irányítják
• Hősei naívak, jószívűek, tiszták (pl.: Bede Anna tartozása)
  • A tót atyafiak (1881)
  • A jó palócok (1882)

*- Szeged, fordulópont az életében, mert megírja novelláit, amit “Tóth atyafiak (4 novella) és a Jó palócok (15 novella)” címen adta ki.

Tóth atyafiak:

A két elbeszélés illetve novelláskötet 1881-ben és 82-ben jelent meg, és rögtön sikert hozott Mikszáth számára.

A Tót atyafiak 4 hosszabb elbeszélést tartalmaz. Hősei civilizációtól távol élő, különc emberek,  mint Olej Tamás és Lapaj.

Az a fekete folt című elbeszélése a felesége halála után búskomorrá vált brezinai bacsa mindennapi életének hosszú bemutatásával kezdődik Az idilli természeti környezet és a mindennapok egyformaságába változást hoz egy fiatalember megjelenése, akibe a bacsa lánya beleszeret, és megszökik vele. A bacsa felgyújtja az akolt – így keletkezik a címben szereplő fekete folt. A bűn és bűnhődés megközelítése, erkölcsi színezete az Arany-balladák világát idézi. A szerkesztés érdekessége: a szokatlanul hosszú epikus bevezetőt egy gyorsan pergő dramatikus rész követi. A cím összefüggése a szöveggel az okmagyarázó mítoszok képzetét kelti fel.

Az Arany-kisasszony kezéért versengő két különc, rögeszmés agglegény Mikszáth bogaras regényhőseinek párhuzama. Az elbeszélés befejezése balladaszerű: Krisztina kitartó várakozása a népballadák mitikus hősnőihez teszik őt hasonlatossá (vö. Bede Anna, Péri Kata, Tímár Zsófi), Miklós merész vállalkozása a balladai homály-szerű ködbe vész: nem tudjuk meg, hogy visszatért-e Selmecre.

A Jasztrabék pusztulása a babonák, hiedelmek világába viszi az olvasót, Mikszáthot egyenesen elbűvölte a hagyományos, zárt közösségek hiedelemvilága.

Hosszan vezeti be Mikszáth a novellát. Úgy ábrázolja Lapajt, mint egy kérges szívű, magának való, közösségre, embertársaira nem figyelő ember. A hosszú bemutató során megtudjuk milyen közeli kapcsolatban áll a természettel, hisz csőszként tengeti életét. Modja van arra, hogy átadja magát a természetvonzó világának. Egyetlen kincs a dudája, amiként egyetlen egy tudománya, a csőszködés mellett a dudálás. Senki sem tanította a zene mesterségét neki, a természettől vette. Hiába kérték jó pénzért, senkinek sem adta el.

A jó palócok szereplői az előző kötettel ellentétben közösségben élő, beszédes emberek. A novellák szereplői tudnak egymásról, aki főszereplő volt az egyik novellában, mellékszereplőként felbukkan a másikban. A novellák középpontjában a paraszti élet áll, a helybeli közvélemény, a hiedelmek, babonák is szerepet kapnak. Mikszáth saját megjegyzéseivel tarkítja a novellákat, itt is a népi mesemondó szerepébe helyezkedik. A kötet egyik legszebb darabja a Bede Anna tartozása c. novella.

A történet lényege, hogy a bíróság előtt megjelenik egy fiatal, meghatóan naív és bájos lány (már megjelenésére enyhébbé válik a komor bírák arca), aki halott testvére helyett akarja letölteni annak büntetését. Mikszáth más novelláival ellentétben ez szigorú szerkesztésű, története egyenes vonalon, kitérők nélkül halad. A paraszti világ romlatlansága fejeződik ki a főszereplő személyében, akit a szigorú bírák hazaengednek egy kegyes hazugsággal (nem is volt bűnös a testvére).

A Péri lányok szép hajáról a balladaköltészetben jól ismert „megesett lány” témáját dolgozza fel. Az odaadó testvéri szeretet fűzi a Bede Anna –novella témájához.

A bágyi csoda és A gózoni Szűz Mária a természetfeletti világába vezet. Mikszáth novelláinak első mondataiban az olvasóhoz szólva többször megjegyzi, hogy a palóc nép babonás. A népi igazságérzet fogalmazódik meg a novellákban: a bűnösök megbűnhődnek bűneikért, de csakúgy, mint Arany balladáiban, a bűnösök nem elvetemült gonosztevők, hanem részvétet keltő áldozatok.

A novellák szerkezete: belső feszültséget éreztet.

 Műfaja: A novella az epikai műnembe tartozó, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül.  A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van.

Dzsentri témájú művei:

A baráti domínium, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A gavallérok. Karcolataiban is ez a kettősség figyelhető meg. Hol gúnnyal mutatja be a vezető politikusokat, akiket a nép sorsa a legkevésbé érdekel. Céljuk a hatalom megtartása (A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa).

Történelmi témák:

Elfordul saját korától és a múltba viszi el az olvasót. Ezekben a regényekben is a mesélő anegdótázó stílust él. Történelmi hősei főnemesek különc különleges emberek, akik azért kerülnek szembe környezetükkel, mert egy letűnt világot szeretnének visszaállítani (Beszterce Ostroma, Új Zrínyiász, Beszélő köntös). Utolsó nagy regénye A fekete város, amely a halála,után jelent meg.