Szerintem az álszentség még napjainkban is létezik.

Egyes emberek álszent módon viselkednek azért, hogy eredményesek legyenek. Az álszentség, képmutatás többféleképp is megjelenhet.

A híres emberek mire elismert sztárok lesznek, akkorra megfeledkeznek arról, hogy ők honnan indultak, és azokat is elfelejtik, akik őket a legelején támogatták.

Az iskolában is vannak álszent emberek. A diákok között ilyenek azok a tanulók, akik azért vannak jóban a társaikkal, hogy azok segítsék őt egy dolgozat során. A tanárok között a képmutatás a diákok felé úgy nyilvánul meg, hogy órán folyamatosam dicséri őket, megenged nekik mindent, a tanáriban meg panaszkodik, hogy az osztály nagyon rossz.

Képmutatóak lehetnek a műsorok is. Példának nézzünk egy teleshop műsort. Ott elhitetik a naiv emberekkel, hogy ha ezt-azt megvesznek, sokkal jobb lesz az életük. Közben ők is tudják, hogy ezeknek a dolgoknak nagy része haszontalan, rossz minőségű, de ennek ellenére jókat állítanak róla.

A képmutató ember jobbra tartja magát másoknál. Az álszent emberek hazudnak a jó dolgok eléréséhez. A képmutató emberek megjátsszák magukat, ezáltal a környezetüknek és önmaguknak is ártanak.