Interjú

A mai interjúmban egy magyar költővel, Vörösmarty Mihállyal beszélgetek életéről, műveiről, munkásságáról.

-           Jó napot kívánok kedves Vörösmarty úr. Nicholas Sparks vagyok, a Cosmopolitan magazin újságírója, és interjút szeretnék készíteni önnel.

-           Jó napot kívánok, köszönöm a lehetőséget.

-           Nos, akkor kezdjük a korábbiaknál! Mesélje el nekünk az életét, gyermekkorát, s azt, hogy hogyan lépet a művészi, azaz költészeti pályára?

-           1800-ban születettem Puszta-Nyéken, nemesi szegény családban. Hét éves koromban az apám beadott egy evangélikus iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végeztem el. 1816 novemberében Pestre kerültem a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. 1817-ben a családunkat súlyos anyagi válságba sodorta az édesapám halála. Ekkor a Perczel családhoz kerültem tanítóként, és elvégeztem az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költöztem a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végeztem el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írtam.

-           Beszéljünk az egyik művéről, a Zalán futása című eposzról.

-           Ez egy elég korainak mondható művem.

-           Mennyi időbe telt a mű megírása?

-           Talán-e művem került a legkevesebb időmbe.

-           Köszönjük szépen Vörösmarty úr hogy a vendégünk volt az interjú során. Köszönjük, hogy mesélt életéről, így megismerhettük művészetének hátterét.

-           Én köszönöm, hogy mesélhettem magamról, így talán a késői fiatalok is könnyebben megértik műveim lényegét, tartalmát.

A Guttenberg-albumba (átirat)

Most, mikor vége az éjnek és ébred a nap, rémálmok szűnnek,

S hozván az újabb napot sugaraikkal el,                                                        

Most, ha békesség, nyugalom szállna eme világra

S a szenvedés és támadás nem sújtja az embert,

Most, ha a népek közötti különbség megszün egyszer,

A világon való együttélést segítené,                                   

Most akkor a kérdés: nem lenne boldogabb az ember?

Sose tudjuk meg, de az újabb nap mindig eljön.

A világ baját egymással kéne megbeszélnünk,

De mind tudjuk, az ellentét a hatalom itt,

S csetepaté nélkül nem ússzuk meg eme témát,

A nap azonban leküldi égi testét alánk,

Véget vetve eme borzalmas napnak földünkön,

Hozva ideiglenes nyugalmat miránk.

Vörösmarty Mihály (tétel vázlat)

• 1800-ban született Puszta-Nyéken, nemesi szegény család
• 1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.
• Filozófiai tanfolyamot végzett.
• Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek
• Első nyomtatott műve Zalán futása
• Feleségül vette Csajághy Laurát
• Csongor és Tünde megjelenése

          Műfaja: Egyesek alapján mese

Mások szerint dráma

            Népkönyv alapján, ponyva regén

• Szózat
• Ábránd
• A Guttenberg- albumba
• 1840-es évekre visszaszorul, követte a Batthyány-kormány politikáját.
• Gondolatok a könyvtárban
• 1850-es évek pályájának csúcsa, egy pár verset ír
• Késői versei:
  1854. A vén cigány
• Legnagyobb verse
• Vörösmarty szinte meghaladja a romantikát
• Egyik legtöbb nyelvre lefordított

 Romantikus triász:

• Vörösmarty Mihály
• Balzak József
• Toldy Ferenc

1854. Előszó

• 1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt
• Vörösmarty jelentősége:
  • legnagyobb romantikus,
  • Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,
  • nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,
  • politikai szerepvállalás,
  • egyetemes romantikában is megállja a helyét.

Szózat (műfaj megjelölő cím)

• Kezdő sor: evokatív erejű
• 3-4. sor:
  • bölcsőd=megszületik,
  • sír=meghal,               => Párhuzamba állnak
  • ápol=gondozás
• Versszak: Történelmi tabló

Herder (német)= nemzet halál> Vörösmarty ez ellen küzd

• Keretes szerkezetű
• Anafolikus ismétlés
• versszak: Fordulat: Ellentétes gondolat
• Hazafiasság
• Nemzet tudat=> Romantikával jön

Ábránd

• Versszakok többszörösen keretesek
• Műfaj: Rapszódia

A Guttenberg-albumba

• Nem rímes
• Ritmusa: időmértékes
• Páros sorok: pentameter

Páratlan sorok: hexameter

• Disztichon: hexameter + pentameter
• Műfaj: Epigramma
• Csattanóra kihegyezett
• 1-3-5-7-9. sorok = anafolikus sorok
• Egy feltétel rendszer: 1-3-5-7-9. sorok
• feltétel: tudás
• feltétel: világbéke
• feltétel: társadalmi különbségek megszűnése
• feltétel: önkorlátozás
• feltétel: égi és földi szféra egyesítése

Gondolatok a könyvtárban

Filozófiai költészet

• Cím: - Figyelemfelkeltő

Egész szövegre vonatkozik

Várakozást ébreszt

A vén cigány

• Sokféleképpen értelmezhető mű
• Műfaja: Arcpoétika
• Címe:
  • zenészre utal, muzsikával feledteti a bánatot
  • idős költő metaforája a vén cigány alakja
• A közelgő halál érzete utolsó, nagy erőfeszítésre sarkallja
• versszak: Rögzíti a mulatós helyzetet
  • Refrén: Terjedelmes, szomorú
• versszak: hatalmas rendkívüli

                  Belejátszanak az őrület képei

• Refrén: önkívület fokozza

• versszak: Aktualitásokat említ:
  • magyar szabadságharc
  • a krími háború

Természeti erőt idéz elő

• versszak:
  • jelenre és a múltra utal
  • antik mitológiai utalás
  • nem romantika, hanem szürrealizmus
  • nagy ívű romantikus változást ír le
• versszak:
  • lázadt ember lehet az ős bűn
  • Prometheusz (titán): Isten ellen lázadt
  • mitológiai látomás
• versszak:
  • újra kezdés mítosza
  • művész látomása=vihar
• versszak:
  • extatikus fokozódás megtörik
  • pozitív zárlat = pozitív jövőre gondol

Előszó

• Életmű egyik csúcsa a vers
• Vers időszerkezete:
  • egyetlen, hatalmássá növesztett évről szól
  • első 10 sor: reform kor ünnepi tavaszát idézi elő- ez a régmúlt
  • 14-18. sor: márciusi forradalom= nyár
  • 19-33. sor: közelmúlt ábrázolása
  • 34-44. sor: a jelen lefestése- a telet idézi
  • 42-49. sor: jövőkép – hazug tavasszal ábrázolja
• Nyelve: emelkedett, gazdag alakzatokban és költői képekben

Interjú Vörösmarty Mihállyal

Vörösmarty Mihály a romantika irodalmának egyik legjelentősebb alakja. Több műfajban alkotott meghatározó irodalmi műveket. Vele készítettünk interjút költészetéről, s Őt kérdeztük:

• Mi segített Önnek kiutat találni válságos életéből?
• Csak a költészet az, amely ihletet adott, s melyben kifejezhettem érzéseimet, gondolataimat, vágyaimat.
• 1825-től voltak jelentős művei. Melyek voltak ezek?
• Egyik eposzom a Zalán futása, mely az eposzok műfajába tartozik. Drámai költeményem a Csongor és Tünde, főhőse a boldogságot és az élet értelmét keresi, a földöntúli lény a földi életre vágyik, számukra csak a szerelem jelenti az egyetlen értéket.
• Az 1830-40-es évek is meghatározók voltak az Ön számára. Miért?
• Ekkor írtam a Szózatot, mely a magyar nép történetét ábrázolja, a tettre kész hazafiság sürgetése, a nemzet ügyének felkarolása a cél. Ez egy közösségi óda, szónoklat, mely a közösséget szólítja meg. 1839-ben keletkezett művem, a Guttenberg albumba című epigramma, mely ünneprontó célzattal íródott. Az égi és földi szféra egyesülését helyezi kilátásba. A tudás elterjedése, a világbéke, a megszűnni nem akaró társadalmi ellentétek, az önkorlátozás mind a felvilágosodás korának árulkodó jeleit mutatják.
• Milyen irányt vett ezután költészete? Mely témákban alkotott tovább?
• A líra műfaja is igen közel állt hozzám. Önmegszólító versem, a Vén cigány a zenén keresztül közvetíti művészeti elveimet a hallgatóságnak. Az emberiség történetét jeleníti meg, az újrakezdés mítoszának átértelmezése jellemző e versre. Szerelmes verseimet fiatalon, a beteljesületlen szerelem jegyében írtam, később feleségem adta az ihletet az Ábránd című versemhez. A szabadságharc után voltak még alkotásaim. Ilyen volt például az Előszó, mely egy látomásos líra, az értéktelenített és az értékhiányos állapotokat állítja párhuzamba egymással.
• A barátságok mennyire befolyásolták Önt a költészetében?
• A romantikus triász tagja voltam, ezalatt kötöttem szoros barátságot Bajza József és Toldy Ferenc személyével. Petőfi Sándort is én indítottam el költői pályáján.
• Köszönöm az interjút, megtiszteltetés volt Önt megismerni!

Tételvázlat

• Fejér megye, Pusztanyék, köznemesi család
• Ciszterci székesfehérvári gimnázium, pesti egyetem
• Perczel család
• Főbb műfajai: eposz, óda, epigramma
• Zalán futása, 1830. Csongor és Tünde
• Petőfi Debrecen-> Pest
• Budára költözött
• Csajághy Laura
• Szózat
• szabadságharc
• Nyékén gazdálkodott
• A vén cigány
• november 19-én meghalt

Szózat

• műfaja: óda
• verselése: időmértékes
• hazafiságra szólít fel
• szerkezete: keretes
• az első és az utolsó versszak majdnem megegyezik, keretben a hűségről szól
• 3-5. versszak: dicső múlt felelevenítése
• 6-9. versszak: a jelen, sok szenvedés után hiábavaló volt
• 10-12. versszak: jövő képei, kettő lehetőség a nép elé: boldog jövő vagy pusztulás
• 13-14. versszak: keret második része

Gondolatok a könyvtárban

• filozófiai elemzés
• monológ
• költő gondolatai a társadalomról
• 6 szakaszra tagolódik:
• szakasz: mű kulcsszava-> rongy, általános tanulság leírása, haszonelvűség gondolata
• szakasz: „lom” -> szépirodalom, ellentét
• szakasz: rongy= könyvtár, nincs értéke az irodalomnak és a könyveknek
• szakasz: kultúra elpusztulására kérdez rá
• szakasz: a mű eddigi logikájának tagadása
• szakasz: társadalmi egyenlőség utópisztikus jelképe

A Guttenberg-albumba

• egy körmondat az egész költemény, a főmondat az utolsó két mondat, a többi ennek van alárendelve
• műfaja epigramma, disztichonban írt költemény
• 1-2. sor: felvilágosodás
• 3-4. sor: világbéke
• 5-6. sor: megszűnik a társadalmi igazságtalanság megszűnése, felemelkedés
• 7-8. sor: a tudás elterjed és korlátozni képes önmagát
• 9-12. sor: összefogás

Ábránd

• cím: ábrándozás, álmodozás
• a vers egy vallomás Laurának
• ellentéteket jelenít meg

Előszó

• tavasszal indul a vers, reformkor békés kora
• következő kép a nyár, a forradalom és a szabadságharc kora: tavasz-> nyár /új világ születése/
• az ősz a következő kép: pusztulás-> romantikusan ábrázolja, leverik a szabadságharcot
• a tél képe: önkényuralmi terror
• záró sorok: utolsó 8 sor, különbözik a társadalom

A vén cigány

• utolsó befejezett költeménye
• műfaja: rapszódia
• jellegzetes nemzeti motívuma: mulatozás

Guttenberg ünneplése

Majd ha kifárad az erőd és a tested megnyugodni tér

S a tárt ablakon át ábránd álmaid szöknek;

Majd ha a nyitott lap lesz a kísértő veszted

S az emberek a tér közepén dörögnek;

Majd ha kigyúl a remény egy csepp lét erejében

S e szép világ halandó az ifjak szívében;

Majd ha záporként tűnik a könyv az emberi kezekből

És Guttenberg ordítva morajlik a tömegből.

Ó te lágy hideg, édes krémes

Mikor ajkam te hozzád ér,

Érzem, hogy felüdít és édes.

Az öcsém mindig ebből kér,

Mikor felzeng a fagyis kocsi

Próbálok én utána futni.

A falu apraja, nagyja,

Szerdán és vasárnap várja.

Szeretem én minden ízben

Csoki, vanília, eper

Ez is egy nagyon durva szer,

Mogyoró, szeder a tölcsérben.

Mikor elolvadsz, elolvadok,

Érted boltokba is száguldok.

Szerelmem, szívem kedves hőse

Drága kincs vagy Te, tudom jól

Jobb ember lehetnék-e Tőled?

Ki már csókokat érdemel.

Melletted nappal is álmodom

De óh, most ez több mint ártalom

Ővele élni éjt-napot,

S még egy percig sem hagyni ott!

S mily érdemes megsimogatni

A homlokodat setén-sután,

Megcsókolgatni délután,

Szerelmet kérni, hosszan nézni-

S csendesen halkan szólni fel:

Az álom már óh, mikor jön el?

Az én vágyamnak nagy borzalma,

Ám hála nem a dohányzás;

Hanem számítógép hatalma.

A véget nem érő játszás.

Jóval több szórakozásnál ez,

Nem hasonlít ez más érzéshez.

A hírek szerint új sport lesz,

Remek sport a szenvedélyhez.

Nekem is egy a vágyam: Bajnokság!

De vissza tart a zsarnokság.

Sokat teszek a szenvedéshez,

Bár hiszem elérem vágyam,

Szenvedélyem himnuszában.

Mikor előttem áll csak nézem,

Az arcom mosolyra derül,

Lehetne jobb vagy csak úgy érzem?

Két szemem álomba merül.

Ő az éjjelem, a nappalom,

Nélküle nem tudom ki vagyok.

Vele lenni jóban, s rosszban,

Mint a szerelmes sztorikban.

Minden perben csak rá gondolok,

Mindent megtennék ő érte,

Ha velem marad örökre.

Ha boldog vagyok csak szárnyalok,

Ha megbánt, mélybe kerülök,

Maradj itt, szerelmem örök.

Én ki téged, lelked imádom,

Eme szív mely érted dobog,

Az álmom repdes a határon.

E szenvedély izzó homok,

Mely bensőmet kínzón égeti,

A gondolataim kergeti.

Lélegzetem is elakad,

Ha beszélsz nem hallom szavad,

Mivel valaki téged bámul.

Tested táncolva hullámzik,

Szép hajad arcomhoz hajlik,

S látom, hogy puhaságtól lapul.

Nekem festményre illő vagy,

Te leszel a szédítő nagy.

Taurus

Kedvesem, te drága lélek,

Nagyon hiányzol, álmodom:

Mikor látlak már újra téged?

Rólad is versemet írom.

Leszállt egy angyal hozzám éjjel,

Álom, álom, éles fénnyel

Szemem előtt piros arcod,

Soha ne hagyd el barátod!

Szívemben vagy örökre zárva

Közel érezlek magamhoz,

Olykor várlak a házamhoz,

Versemben látlak, mindig várva

Csak csodálom könnyű lépted:

Szerelmem legyen a véged.

Dallam mely lángra gyújtja szívem,

Oly sok boldog percet okoz.

Most is beleremeg a lelkem,

Fülemben a ritmus dobol.

Élvezni a sokszínű zenét,

Mely kísér életemen át.

Hallgatni a természet neszét

Micsoda szépséget ad át.

Mikor megszólal kedvenc zeném,

Szívem hevesebben dobog.

Érzem, hogy ez most az enyém,

Álmok mentén kóborolok.

Zenét hallgatni mámorító,

Hangosan csendháborító.

Szenvedély

Mikor a testem testedhez ér,

Szívem már hevesen dobog.

S nincs többé más csak te meg én

Szemedben már a láng lobog

Megcsókolom forró ajkadat,

Várom simogató karodat.

Akarom, hogy lágyan ölelj

Egyből fonódhassak köréd.

Érintésed forró és heves,

Lágyan perzsel és felemészt.

Nekem te vagy a szenvedély

Rád nézek és tudom, hogy szeretsz

Érzem forró ölelésed

Ami egymáshoz köt végleg.