Kedves Mari és Pisti! Már napok, hetek óta készülök arra, hogy megköszöntselek titeket ezen a jeles napon, az esküvőtök napján.

Mindig is gondoltuk, hogy egyszer majd az oltár előtt fogtok állni, mivel a gyerekkori civakodásaitok is jelezték már ezt. Tudtuk rólatok, hogy szerelmesek vagytok egymásba, még ha ezt tagadtátok is. Remélem, hogy jó házasságotok lesz akkor is, ha lesznek kisebb-nagyobb veszekedések. Nekem és a családomnak is fontos a ti boldogságotok, mindenben támogatunk titeket.

Nagyon örülök a házasságotoknak, boldogságotoknak.

Nektek csak azt kívánom, hogy mindig legyetek boldogok és vidámak. Legyetek szerencsések. Sok örömöt kívánok nektek.

Kedves Anita!

Sok szeretettel köszöntelek ezen az ünnepségen! És köszönöm a megtiszteltetést, hogy ilyen neves kézilabdázóval találkozhatok.

Bizonyára tudod, hogy rengeteg ember tekint téged példaképnek, kicsik és nagyok egyaránt. Sok embernek csaltál könnyeket a szemébe.

Senki nem felejti el a válogatottal szerzett világbajnoki ezüstérmet, az ETO-val a 12 magyar bajnoki címet, a 12 Magyar Kupa címet, illetve a 4 Bajnokok Ligája győzelmet, amit eddigi pályafutásod során értél el. Mindig hű maradtál az ETO-hoz. Igazi csapatkapitány vagy, aki kedves, ám bátor és talpraesett.

Hatalmas példaképként tekintek rád. Te tanítottál meg arra, hogy soha ne adjam fel az álmaimat. Megmutattad, hogy bármi is történjék az életben, soha ne bújjak el gyáván.

Sok szeretettel köszöntelek az ünnepségen!

Szívből gratulálok Lucz Gizellának!

Kitűnő tanulmányi eredményéért, példamutató magatartásáért, kiváló sportteljesítményéért, közösségért végzett tevékenységeiért elismerő oklevelet szeretnék átadni Önnek 2018. 10. 29-én a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ szavalóverseny ünnepély keretein belül.

Öröm látni, hogy az iskolai sport- és kulturális programok keretein belül mind szervezőként, mind versenyzőként egyaránt nagy lelkesedéssel vesz részt a programokon, amit sikeres teljesítménye koronáz.

Ezzel az oklevéllel szeretnék köszönetet mondani az előbb említett sikeres teljesítményeihez, s kívánom, hogy a továbbiakban sem hagyjon fel ezzel lelkesedéssel.

Sok szertettel üdvözlöm polgármester urat, Tóth Jánost. Köszönjük, hogy megtisztel minket jelenlétével, és ezzel emeli műsorunk fényét.

Ma a zene világnapjáról emlékezünk meg. Kedves polgármesterünk is itt tanult, ebben a zenei intézményben, és tett kiváló vizsgát tanulmányai végén. A zenei nevelés nagyon fontos, és örülünk, hogy egy ilyen ember áll városunk élén, aki ezt elismeri és bőkezűen támogatja, sőt még gyermekei zenei nevelését is ránk bízta. Ők is pont ugyan annyi díjat hoznak haza az országos versenyekről, akár csak hajdanán édesapjuk.

Remélem, ő is ilyen jó szívvel gondol vissza az itt töltött éveire, mint mi rá és tehetségére. És örömmel látogat el ide minden alkalommal.

Megtiszteltetés, hogy elfogadta meghívásunkat és elmondja nekünk írt ünnepi beszédét.

Szeretettel köszöntök minden kedves vendéget! Remélem, mindenki jól érzi magát, egyetek, igyatok, amennyi csak bírtok. Most az ünnepelthez szólnék.

Kedves Ákos!                                                                                            

Eljött ez a nap is, 18 éves lettél. Azért örömmel látom, hogy a felnőtt korod ellenére lélekben még nem sikerült azzá válnod, ez így van jól. 16 éve ismerlek. Mikor megszülettem, örültél nekem, aztán később már csak nem tudtál mit tenni, mert hát a testvéred vagyok.

A barátaid számát a jelen lévők létszáma mellett mutatja még az is, hogy mennyi segítséget kaptam ennek a meglepetés bulinak a létrehozásában. Nem volt egyszerű dolog mindent megszervezni úgy, hogy még véletlenül se tudd meg mi, készül neked. Akinek ilyen barátai vannak, rossz ember nem lehet, viszont én tudom is, hogy nem vagy az. Végtére is a húgod vagyok.

Befejezés képen egy verssel köszöntenélek.

A mai nap lettél 18 éves,
Figyelj, hogy a bulin ne maradjál éhes,
Ha leöntenek pezsgővel, ne legyél mérges,
Egyél inkább tortát, hisz az olyan édes.

Boldogságban, egészségben légy gazdag,
Mindent megkapj, amit az élet megadhat.
Tőlem ezt a kis köszöntőt kapod,
Kívánok Boldog 18. Születésnapot!

Még egyszer Nagyon Boldog Születésnapot Testvérkém!

            Drága, bűbájos, csodálatos barátnőm! Szeretettel köszöntelek születésnapod alkalmából, az Isten éltessen sokáig erőben, egészségben!

            Szeretettel gondolok rád innét a távolból, és vidáman gondolok vissza az emlékekre, amiket együtt szereztünk a nyáron! Zsuzsi és Edit is sok puszit küldenek és üzenik, már megbocsátották, hogy elrontottad a születésnapi ünnepségüket (azóta is próbálják eltüntetni el a nyomait). Örömmel tölt el, hogy ennyi ideje jóban-rosszban barátnők vagyunk, még sokáig legyen ez így!

            És kihagytam a legfontosabb gondolatot köszöntőmből! Köszönöm, hogy vagy - nekem, és nagyon szeretlek drága barátnőm! Köszönöm a sok emléket, a szülinapokat, a téli hóemberkészítést és még sorolhatnám. Te vagy a legjobb barátnőm, DE nehogy ELMONDD ZSUZSINAK és EDITNEK!

            Még egyszer szeretnék boldog 88.születésnapot kívánni Öreglány, és legalább még húsz évet!

Szeretettel, barátnőd: Rozália

Sok szeretettel köszöntelek születésnapod alkalmából! Legyél mindig ilyen vidám, segítőkész és kitartó!

Hallottam hírét, hogy megszerezted doktori diplomádat, ehhez is szívből gratulálunk Papával és Nórival!Nagyon büszkék vagyunk Rád, és a továbbiakban is kívánunk minden jót, amit csak álmodni tud az ember!

Remélem, szeretettel gondolsz ránk, és a közeljövőben alkalmunk lesz találkozni, mert sajnos a diplomaosztódon nem tudtunk részt venni. Nagyon szeretünk, sok puszi Neked!

Még egyszer nagyon boldog születésnapot kívánunk kisunokám! Az Isten áldjon meg és kísérjen utadon!

Ölelnek Nagyszüleid és Nóri

Zalaegerszeg, 2018.10.11.

Petőfi Sándor tételvázlat

- Született: 1823. január 1.

- Apja: Petrovics István, anyja: Hrúz Mária

- 1824: Kiskunfélegyházára költözött a család­, ide kötődik Petőfi minden gyermekkori emléke

- Tanulmányai: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód

- Selmec: a család elszegényedése

- 1839: felcsapott katonának (gyenge testalkatú közlegény)

- 1841: tanulmányainak folytatása Pápán

- 1842: első jelentősebb irodalmi siker à Borozó című verse megjelent az Athenaeum című lapban

- Vándortársulathoz szegődött

- 1843: Pozsonyba ment à Országgyűlési Tudósítások másolásából tartotta fenn magát

- 1844: Debrecenbe költözött à Pestre indult, hogy verseit kiadassa

- Vörösmarty Mihály pártfogásba vette

- Állást kapott a Pesti Divatlapnál

- 1845. március 6. : a János vitéz (1844) megjelenése a Pesti Divatlapban

- 1846: egy megyebálon ismerkedett meg Szendrey Júliával, apja, Szendrey Ignác ellenezte kapcsolatukat

- 1847. szeptember 8.: házasságot kötöttek, mézeshetek: Koltó

- 1847: barátságot kötött Arany Jánossal

- Petőfi sorsa à nemzeti függetlenségi harc

- 1848/49-es forradalom és szabadságharc vezéralakja

- 1848. március 15. : Nemzeti dal

- Fia: Zoltán

- 1849. január: Bem tábornok segédtisztje

- 1849. július 31. : Petőfi halála (tisztázatlan körülmények között)

- Új témák meghonosítása: családi líra, hitvesi líra, világszabadság

Egy gondolat bánt engemet

- műfaja: rapszódia

- látomás à harc, halál, temetés

- a harc szenvedélyes leírása

- a világszabadság képe jelenik meg

Nemzeti dal

- kiáltvány, felhívás, szózat a néphez

- műfaja: induló, kardal

- minden versszak végén refrén

- azonosulást fejez ki (T/1)

- szenvedélyes tanúságtétel a szabadságért

A puszta, télen

- tájleírás

- új tájszemlélet, látásmód

- Alföld: szülőföld, szeretet szimbóluma, szabadság érzetének hirdetése

- negatív ábrázolási mód

- elégikus hangnem

Szeptember végén

- elégikus hangú költemény

- természet és érzései

- ábrázolás: jelen és jövő

- még boldog, szeretik egymást-tél: elszakadnak egymástól

- „Elhull a virág, eliramlik az élet…” : az élet mulandósága

- vallomás: örök szerelem

Dalaim

- ars poetica

- hat versszak, hatféle lélek

- a témaválasztás szabadságát hirdeti

- 1-4. versszak: versteremtő ihlet

-5-6. versszak: adott ihletből született vers metaforikus megnevezése, az adott lélekállapoté

- holdsugár-ábrándos

- pillangó-könnyelmű

- vadrózsa-szerelmes

- szivárvány-mámoros

- felleg-bánatos

- villámlás-haragos

Interjú Petőfi Sándorral

- Most pedig a magyar költészet egyik legismertebb és legsikeresebb alakjával, aki ezt az évet kisebb-nagyobb csalódásokkal, válságokkal élte meg, de kilábalt belőlük. Ismerjük meg közelebbről Petőfi Sándort. Sándor, milyennek látod az elmúlt évedet?

- 1845 a tanulás éve volt számomra, hiszen sok minden történt velem és a pályafutásommal. Azt hiszem, ez az év mindig is kitüntetett jelentőségű lesz az életemben.

- Pozitív vagy negatív kicsengéssel?

- Mindkettővel… Már csak azért is, mert ez az időszak a kísérletezés és az útkeresés időszaka volt számomra. Másrészt megjelent a János vitéz című művem, amit én sikerként éltem meg. Szóval voltak jó és rossz pillanatai is ennek az évnek.

- Elégedett vagy az eddig írt műveiddel?

- Elégedett vagyok, de úgy érzem, hogy még sokkal többre vagyok képes. Sok művet írtam, de még többet akarok.

- Akkor a nagy kiugratás még várat magára?

- Ezt így nem tudom. A legfontosabb, hogy minél több verset írjak és a versekben lévő üzenetek minél több olvasóhoz jussanak el.

- A János vitéz című költeményed ebben az évben jelent meg és ezzel a művel országos hírű, ünnepelt költővé váltál. Könnyű vagy nehéz volt megírni?

- Nekem viszonylag könnyen ment. Úgy érzem, hogy fejlődtem. Több irányban próbáltam tájékozódni és ebben a költeményemben is újfajta megoldásokkal kísérleteztem.

- És te miben változtál az elmúlt egy évben?

- Az életmódom hasonló, mint volt előtte, továbbra is koncentrálok költői pályafutásomra. Azt gondolom, hogy voltak ebben az egy évben mélypontok, de ezek ellenére fejlődtem és remélem, hogy továbbra is fejlődni fogok.

- Ez nagy mentális erőről tanúskodik.

- Így van, fejben erősebbnek kell lennem. Ha helyén van a szíved, ha helyesen gondolkozol, a dolgok maguktól jól mennek.

- Mit akarsz elérni költeményeiddel az embereknél?

- Úgy gondolom, hogy őszinte és nyílt verseket próbálok írni. Igyekszem, hogy könnyen áttekinthetőek legyenek.

- És élvezetesek is.

- Persze. Azt szeretném, hogy a versekben leírt érzéseim ragadjanak át az olvasóközönségre is…

Egy éjszaka végén

Még érzem a számban a pálinka ízét,

S már látom a hajnalt az ablakon át,

Most zárul a kocsma s viszem tova hírét,

Fogjunk egy kupicával és igyunk hát.

Még jöhet ott a barack, szi’va, körte,

S már bánatomat italomba ölöm.

Most a pultos lány a szívem összetörte,

Itt hagyom a lelkem minden darabját.

Interjú Petőfi Sándorral

1. Üdvözlöm önt. Az első kérdésem az lenne, hogy mondana magáról esetleg pár szót? Hol született, szülei neve, és hogy miről lett ismert?

Jó napot kívánok. Valójában Kiskőrösön születtem 1823-ban január 1-én, de mivel születésem után hamarosan Kiskunfélegyházára költöztünk én Kiskunfélegyházát tartom szülőföldemnek. Édesapám neve Petrovics István, édesanyám neve pedig Hrúz Mária. Valószínű, hogy a legtöbb ember számára elégiáim, ódáim valamint elbeszélő költeményeim miatt lehetek ismert. Ezek közül is talán a legtöbb ember a „Nemzeti dal”-t ismeri. 

2. Ha jól tudom 1839-ben katonának állt, majd 1841-ben már le is szerelték és vándorszínésznek állt. Miért történt ez?

Igen, valóban jól tudja. Egészségi állapotom miatt szereltek le a katonaságtól, nagyon vékony, erőtlen fiatal voltam. A vándorcirkuszról meg csak annyit, hogy apám nagyon megharagudott, amiért nem egy „normális” szakmát választottam.

3. Első verse 1842-ben az athenaeumban jelent meg. Ez milyen élményeket hord maga után?

Igen, egész pontosam május 22-én jelent meg. Rengeteg élményt hord magával, talán a legnagyobb élmény az az, hogy abban az évben ismerkedtem meg jó barátommal, Jókai Mórral.

4. Mire volt képes, hogy verseit kiadják?

Elég elszánt embernek tartom magam. Volt egyszer olyan, hogy Debrecenből elmentem gyalog Pestre, mert akkoriban ez gyorsabb megoldás volt, mint a posta. Aztán több álnevet is használtam, hogy az emberek ne unjanak meg „Petőfi”-ként.

5. Ez csodálni való teljesítmény. Utolsó gyors kérdésem pedig a jelenre vonatkozik. Gondolta volna akkoriban, hogy ilyen ismert lesz ennyi év távlatában is, hogy utcákat, tereket, intézményeket neveznek el magáról?

Nem, nem gondoltam volna. Igaz, hogy akkoriban már ismert voltam, de  hogy ennyi év után is szinte minden ember tud tőlem idézni, vagy legalább is tudja, ki vagyok az számomra nagy megtiszteltetés.

Köszönöm szépen, hogy válaszolt erre a pár kérdésre, és időt szakított rám.

Tavasz

Örül, örül a szívem, Szép színes a kikelet, A madarak dalolnak, A virágok virulnak.

A nappalok hosszabbak, Az éjjelek tombolnak, Azt tombolják szabadság: Vajon boldog mindenki?

Ha véget ér e gyönyör, Nehéz lesz e búcsúzni? Nehéz lesz a szívnek, S roskadozunk magunkban.

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (eredeti neve: Petrovics Sándor) 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Vándorszínész, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Apja Petrovics István kocsmáros, anyja Hrúz Mária mosónőként dolgozott.  1835-38-ig Aszódon járt gimnáziumba. Ekkor írt először verseket, ezekben az években volt először szerelmes, s itt döntötte el, hogy a színészi pályát válassza. 1841-től Pápán volt kollégiumba, itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral és Orlai Petrich Somával. Tanulmányait nem fejezte be, ugyanakkor több nyelven is beszélt (nemet, angol, latin, olasz, spanyol). Shakespearet fordított, a Pesti Divatlapnál segédszerkesztőként dolgozott.

1844-ben ismerkedett meg Csapó Etelkával, a 15 esztendős leánnyal, aki iránt rögtön házassági reményeket is táplált. A lány azonban 1845 elején váratlanul elhunyt. Petőfi versciklust adatott ki emlékére Cipruslombok Etelka sírjáról címmel. Még ugyanebben az évben ismét megszólaltak a szerelem hangjai Petőfi költészetében. Verseinek ihletője ezúttal Mednyánszky Berta volt, aki elfogadta a költő udvarlását. Ám apja nem nézte jó szemmel e kapcsolat lehetőségét és saját őseire, nevére hivatkozva elutasította Petőfit Bertától. A lányhoz fűződő érzelmeinek kifejezéseként 1845 őszén önálló kiadásban megjelent a Szerelem gyöngyei című versciklus. 1846 tavaszán megszervezte a Tízek Társasága elnevezésű csoportot. Fiatal írók, költők érdekvédelmi szervezete volt ez – később Pilvax kör.

1846. szeptember 8-án Erdélyben megismerkedett Szendrey Júliával, 1847-ben összeházasodtak, 1848-ban gyermekük született, Zoltán. 1848. március 15. a pesti forradalom Petőfi napja volt. A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált és politikai eredményeket képviselt. 1849. július 31-én került sor a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetre. Délután egy órakor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Később még látták a Sárpatak hídján, viszont meghalni nem látta senki. A segesvári csata után tűnt el.

Pályaképe: A nép a falusi ember. A XIX első felében a romantika, mint stílusirányzat a népköltészet felé fordult, és ezt használta fel költészetében. A falusi ember érzéseit, gondolatait, örömeit, bánatát írták le a nép egyszerű nyelvén. A környezet a falu, a fák, a virágok. A nyelvezete a nép egyszerű nyelve, a verselése ütemhangsúlyos magyaros verselés. Gyakori a felező tizenkettes és a felező nyolcas ütem. Népies helyzetű darabokat írt, beleéli magát egy figura személyébe, azonban ez nem őróla szólt, de úgy írja le, mintha vele történt volna. Hangneme hetyke, tréfás. Ezek a dalok énekelhetők. Ez a műfaj a dal, a líra műneméhez tartozik. Befordúltam a konyhára…: egyszerű helyzet, egy fiúnak megtetszik egy lány, és ürügyet keres, hogy együtt legyen vele. A környezet falusi konyha, egy falusi lány, és egy falusi fiú. Ütemhangsúlyos verselés, 2 ütemű 4/4, páros rím.

 Petőfi ars poeticáját (költői hitvallás) a XIX. század költői című versében fejti ki (a vers romantikus). A költő Mózes legyen, aki a népet elvezeti tűzön-vízen át Kánaánba, egy boldogabb életbe. A költőnek nagy feladata van, és aki erre nem hajlandó, az tegye le a lantot, mert nincsen szüksége rá a világnak. Isten a költőket adta a lángoszlopnak, hogy ők vezessék a népet Kánaán felé. Lelkesíti a költőket, hogy előre hát, tűzön-vízen át, vegyük kezünkbe a nép zászlaját, ez a mi feladatunk. Megátkozza azokat, aki gyávaságból, lomhaságból nem ezt teszik. Vannak, akik azt mondják, hogy ez Isten földje, de ez hazugság, mert az éhező milliók ezt megcáfolják. Ezután felsorolja szerinte mikor lesz itt a Kánaán: ha bőség lesz mindenkinek, mindenkinek egyformán lesz joga, és a szellem napvilága minden ablakba besüthet. Amíg ez nem következik be, addig harcolni kell. Lehet, hogy ezt már nem fogják megérni. A költemény hangneme szenvedélyes.

Egy gondolat bánt engemet….: a műfaja rapszódia. 1846-ban írta, a forradalom kitörése előtt 2 évvel, és azért mondták látomásnak, mert leírta a harcot, a halálát és a temetését. A harc szenvedélyes leírását olvashatjuk. Láthatjuk a száguldó paripákat, a vörös zászlót, visszahalljuk a csatazajt. A világszabadság képe jelenik meg előttünk. A harc leírásakor izgatott lesz, és itt a sorok megrövidülnek. A temetésnél nyugalmasabb lesz a kép, ünnepélyesebb, hosszabbak lesznek a sorok. Elveti a lassú halál gondolatát, minden veszélynek kitenné magát „Legyek fa, / Legyek kőszirt,” (metafora). Az önfeláldozás, a hősi halál romantikus képe tárul elénk. Különböző mondatfajtákat használ, felkiáltó – „szent világszabadság!”, felszólító – „Ne ily halált adj, istenem,”. Az igék halmaza sorakozik – elharsogják, megütközik, essem el, folyjon, száguldjanak. A hosszabb rövidebb sorok az érzelmek váltakozását érzékeltetik. Egy strófa az egész költemény.

Nemzeti dal: 1848. március 13-án írta ezt a költeményt, két nappal a forradalom kitörése előtt. Kiáltvány, felhívás, szózat a néphez. Válaszút elé állítja a nemzetet „Rabok legyünk, vagy szabadok?”. Többes szám első személyben ír (azonosulást fejez ki), ez volt a márciusi forradalom vezényszava, indítója, jelszava. Minden versszak végén refrén van: „A magyarok istenére / Esküszünk / Esküszünk, hogy rabok tovább / nem leszünk!” – szenvedélyes tanúságtétel a szabadságért, ezrek mondták utána az eskü szövegét. Először a Pilvax kávéházban, majd délután a Landerer nyomda előtt szavalta el. Ez volt az első cenzúra nélkül kiadott sajtótermék. Eljött az idő a cselekvésre, most van itt az idő, se később se korábban. Két lehetőség közül választhatunk „Rabok legyünk, vagy szabadok?”. „Talpra magyar,” – kiáltja lelkesen, mondatai rövidek, tömörek, lényegre törők. Kérdő és felkiáltó mondatot használ, érvel – őseink szabadon éltek – mi sem élhetünk rabságban. A gyávákat ingerül, durva hangon ítéli el „Sehonnai bitang ember,”, „rongy élete,”. A lánc és a kard a rabság és a harc szimbóluma. Miért hordunk láncot, harcoljunk inkább. A vers végén ünnepélyessé válik a hang, a magyar név újra dicső lesz, méltó régi híréhez, ha a szabadságot kivívjuk. Majd reménykedik abban, hogy áldón fog ránk emlékezni az utókor, ha a szabadságunk kivívtuk. Ez Petőfi egyik forradalmi költeménye.

A Puszta télen: új tájszemlélet, új látásmód található a tájleíró verseiben. Az Alföld a szülőföldje, számára ez a szeretet szimbóluma és a szabadság érzetének hirdetése. Nem közvetlen szemléletre épül a vers, otthon Pesten a szobájában idézi fel maga elé az Alföldet. Negatív ábrázolási mód, hogy mi nincs az Alföldön, így gondolhatjuk, hogy mi van. Most csend, fehérség, mozdulatlanság. Elégikus hangnemű költemény. „Hej” – népies felkiáltással kezdődik a vers. Szójátékkal indít – „mostan puszta ám igazán a puszta!”. A puszta először melléknév aztán főnév. Felsorolja, hogy mi nincs télen az Alföldön: juhnyáj, pásztorlegény, dalos madarak, még csak egy prücsök sem hegedül. Ezután a távolba tekint, egy hasonlatot használ – „Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,”. Minden kihalt, nincs élet a pusztán. Bemegyünk a tanyára. Csend van, a jószág sincs kint. A béres ráér, a csárda is üres. Gondolatban újra kimegyünk, kint vihar van, csak a betyárt viszi a lova, veszély veszi körül „Háta mögött farkas, feje fölött holló.” Lemegy a nap, esteledik. Egy hasonlattal és megszemélyesítéssel zárul a vers „Mint kiűzött király országa széléről, / Visszapillant a nap a föld pereméről, / Visszanéz még egyszer / Mérges tekintettel, / S mire elér szeme a tulsó határra, / Leesik fejéről véres koronája.” Ez egy allegória. Az allegória egy kifejtett metafora, megszemélyesítés. Tehát hosszabban írja le a költő – esetleg egy egész versen keresztül – ezt a megszemélyesítést vagy metaforát. Petőfitől A Puszta télen vagy a Föltámadott a tenger… allegórikus költemény.

Szeptember végén: 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerkedett egy jószágigazgató 18 éves lányával, Szendrey Júliával, beleszeretett, és el akarta venni feleségül. A szülők ellenezték a házasságot, azonban ismeretségük egy éves évfordulóján összeházasodtak. A mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötte az ifjú pár. Itt írta meg a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb versét a Szeptember végén című költeményt. Elégikus hangú költemény, most még boldog, szeretik egymást Júliával, de látja a jövőt, érzi, hogy meg fog halni és felteszi a kérdést, hogy vajon akkor Júlia újra férjhez fog-e menni, ő azt mondja, hogy a síron túl is örökké szeretni fogja Szendrey Júliát. Petőfi halála után egy évvel, mint ahogy a költő azt előre látta, férjhez ment, de házassága boldogtalan volt, soha nem tudta elfelejteni férjét, és fiatalon meghalt. Petőfi a természettel hozza összhangba érzéseit, a jelennel és a jövővel ábrázolja „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,” – még boldog, szeretik egymást, de közeledik a tél és vége lesz a szerelmüknek, elszakadnak egymástól, majd a magyar irodalom legszebb sora következik: „Elhull a virág, eliramlik az élet…” – az élet múlandóságáról ír, majd örök szerelemről tesz vallomást. Beszél a fákkal a bús őszi szél…: feleségével, Szendrey Júliával Koltón tölti a mézesheteket 1847 őszén. A költemény látszólag szerelmes vers, ennek látszatát a refrén kelti: „Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik / Kis feleségem mélyen, csendesen. Természeti képekkel, megszemélyesítéssel indul a vers: „Beszél a fákkal a bús őszi szél,”, „Vajon mit mond nekik?” – a fák tiltakoznak az ősz suttogására, ebben a csendben a költő a jövőt látja, amely véres lesz, a szabadságért fog folyni a vér. A zsarnokkal fog vívni a szolganép. Tombol a szenvedély a nyugodtan fekvő költőben, kezében „imakönyve”, a szabadságharc története. Sokan meg fognak halni a harcban, de a halottakért bosszút fognak állni, de most csend van, nyugalom és szerelem, boldogság. A vers stílusa romantikus a szenvedélyesség és a látomások miatt.

1848-ban, 3 hónappal a márciusi forradalom után képviselőnek jelölteti magát Szabadszálláson, azonban a nép nem választja meg, kiűzik Szabadszállásról, menekülnie kell. Ez Petőfi számára óriási csalódás volt, ennek a hatására írta meg az Apostol elbeszélő költeményt. Az Apostol ő maga, neve Szilveszter, ez születésének időpontjára utal. Az apostol is, mint Petőfi, a népért harcolt, érte akarta feláldozni magát, és a nép ellene fordul. A gondolatait írja le Szilveszter gondolataival a világról, a szabadságról, a néppel való kapcsolatáról gondolkodott, azonban Szilveszter élete nem azonos Petőfi életével. Az apostolt, mint falusi jegyzőt elűzik, próbálja azzal magyarázni, hogy a nép gyermek, majd felnő. Könyvet írt, amelyben hirdethette eszméit, a nép lelkesedéssel olvasta kezdetben, majd ellene fordult. Tízévi börtönbüntetés után ismét csalódnia kellett, mert a nép nem lett szabad. Petőfi világszabadságot akart, a nép élére akart állni, az apostol azonban egyedül vállalata a mártíromságot, rálőtt a királyra, azonban hiábavaló volt ez is, mert a nép itt is ellene fordult. Ez a történet a költő és a nép viszonyát érzékelteti. Romantikus vonások vannak a versben. Az erős érzelmi hatás vált uralkodóvá, csalódás, szenvedés, a jobb jövőért vállalat mártíromság. Szilveszternek világmegváltó tervei vannak, azonban ezek utópisztikusak. Vállalja az önfeláldozást.