Interjú Vörösmarty Mihállyal

Vörösmarty Mihály a romantika irodalmának egyik legjelentősebb alakja. Több műfajban alkotott meghatározó irodalmi műveket. Vele készítettünk interjút költészetéről, s Őt kérdeztük:

• Mi segített Önnek kiutat találni válságos életéből?
• Csak a költészet az, amely ihletet adott, s melyben kifejezhettem érzéseimet, gondolataimat, vágyaimat.
• 1825-től voltak jelentős művei. Melyek voltak ezek?
• Egyik eposzom a Zalán futása, mely az eposzok műfajába tartozik. Drámai költeményem a Csongor és Tünde, főhőse a boldogságot és az élet értelmét keresi, a földöntúli lény a földi életre vágyik, számukra csak a szerelem jelenti az egyetlen értéket.
• Az 1830-40-es évek is meghatározók voltak az Ön számára. Miért?
• Ekkor írtam a Szózatot, mely a magyar nép történetét ábrázolja, a tettre kész hazafiság sürgetése, a nemzet ügyének felkarolása a cél. Ez egy közösségi óda, szónoklat, mely a közösséget szólítja meg. 1839-ben keletkezett művem, a Guttenberg albumba című epigramma, mely ünneprontó célzattal íródott. Az égi és földi szféra egyesülését helyezi kilátásba. A tudás elterjedése, a világbéke, a megszűnni nem akaró társadalmi ellentétek, az önkorlátozás mind a felvilágosodás korának árulkodó jeleit mutatják.
• Milyen irányt vett ezután költészete? Mely témákban alkotott tovább?
• A líra műfaja is igen közel állt hozzám. Önmegszólító versem, a Vén cigány a zenén keresztül közvetíti művészeti elveimet a hallgatóságnak. Az emberiség történetét jeleníti meg, az újrakezdés mítoszának átértelmezése jellemző e versre. Szerelmes verseimet fiatalon, a beteljesületlen szerelem jegyében írtam, később feleségem adta az ihletet az Ábránd című versemhez. A szabadságharc után voltak még alkotásaim. Ilyen volt például az Előszó, mely egy látomásos líra, az értéktelenített és az értékhiányos állapotokat állítja párhuzamba egymással.
• A barátságok mennyire befolyásolták Önt a költészetében?
• A romantikus triász tagja voltam, ezalatt kötöttem szoros barátságot Bajza József és Toldy Ferenc személyével. Petőfi Sándort is én indítottam el költői pályáján.
• Köszönöm az interjút, megtiszteltetés volt Önt megismerni!

Tételvázlat

• Fejér megye, Pusztanyék, köznemesi család
• Ciszterci székesfehérvári gimnázium, pesti egyetem
• Perczel család
• Főbb műfajai: eposz, óda, epigramma
• Zalán futása, 1830. Csongor és Tünde
• Petőfi Debrecen-> Pest
• Budára költözött
• Csajághy Laura
• Szózat
• szabadságharc
• Nyékén gazdálkodott
• A vén cigány
• november 19-én meghalt

Szózat

• műfaja: óda
• verselése: időmértékes
• hazafiságra szólít fel
• szerkezete: keretes
• az első és az utolsó versszak majdnem megegyezik, keretben a hűségről szól
• 3-5. versszak: dicső múlt felelevenítése
• 6-9. versszak: a jelen, sok szenvedés után hiábavaló volt
• 10-12. versszak: jövő képei, kettő lehetőség a nép elé: boldog jövő vagy pusztulás
• 13-14. versszak: keret második része

Gondolatok a könyvtárban

• filozófiai elemzés
• monológ
• költő gondolatai a társadalomról
• 6 szakaszra tagolódik:
• szakasz: mű kulcsszava-> rongy, általános tanulság leírása, haszonelvűség gondolata
• szakasz: „lom” -> szépirodalom, ellentét
• szakasz: rongy= könyvtár, nincs értéke az irodalomnak és a könyveknek
• szakasz: kultúra elpusztulására kérdez rá
• szakasz: a mű eddigi logikájának tagadása
• szakasz: társadalmi egyenlőség utópisztikus jelképe

A Guttenberg-albumba

• egy körmondat az egész költemény, a főmondat az utolsó két mondat, a többi ennek van alárendelve
• műfaja epigramma, disztichonban írt költemény
• 1-2. sor: felvilágosodás
• 3-4. sor: világbéke
• 5-6. sor: megszűnik a társadalmi igazságtalanság megszűnése, felemelkedés
• 7-8. sor: a tudás elterjed és korlátozni képes önmagát
• 9-12. sor: összefogás

Ábránd

• cím: ábrándozás, álmodozás
• a vers egy vallomás Laurának
• ellentéteket jelenít meg

Előszó

• tavasszal indul a vers, reformkor békés kora
• következő kép a nyár, a forradalom és a szabadságharc kora: tavasz-> nyár /új világ születése/
• az ősz a következő kép: pusztulás-> romantikusan ábrázolja, leverik a szabadságharcot
• a tél képe: önkényuralmi terror
• záró sorok: utolsó 8 sor, különbözik a társadalom

A vén cigány

• utolsó befejezett költeménye
• műfaja: rapszódia
• jellegzetes nemzeti motívuma: mulatozás

Guttenberg ünneplése

Majd ha kifárad az erőd és a tested megnyugodni tér

S a tárt ablakon át ábránd álmaid szöknek;

Majd ha a nyitott lap lesz a kísértő veszted

S az emberek a tér közepén dörögnek;

Majd ha kigyúl a remény egy csepp lét erejében

S e szép világ halandó az ifjak szívében;

Majd ha záporként tűnik a könyv az emberi kezekből

És Guttenberg ordítva morajlik a tömegből.