Interjú

A mai interjúmban egy magyar költővel, Vörösmarty Mihállyal beszélgetek életéről, műveiről, munkásságáról.

-           Jó napot kívánok kedves Vörösmarty úr. Nicholas Sparks vagyok, a Cosmopolitan magazin újságírója, és interjút szeretnék készíteni önnel.

-           Jó napot kívánok, köszönöm a lehetőséget.

-           Nos, akkor kezdjük a korábbiaknál! Mesélje el nekünk az életét, gyermekkorát, s azt, hogy hogyan lépet a művészi, azaz költészeti pályára?

-           1800-ban születettem Puszta-Nyéken, nemesi szegény családban. Hét éves koromban az apám beadott egy evangélikus iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végeztem el. 1816 novemberében Pestre kerültem a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. 1817-ben a családunkat súlyos anyagi válságba sodorta az édesapám halála. Ekkor a Perczel családhoz kerültem tanítóként, és elvégeztem az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költöztem a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végeztem el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írtam.

-           Beszéljünk az egyik művéről, a Zalán futása című eposzról.

-           Ez egy elég korainak mondható művem.

-           Mennyi időbe telt a mű megírása?

-           Talán-e művem került a legkevesebb időmbe.

-           Köszönjük szépen Vörösmarty úr hogy a vendégünk volt az interjú során. Köszönjük, hogy mesélt életéről, így megismerhettük művészetének hátterét.

-           Én köszönöm, hogy mesélhettem magamról, így talán a késői fiatalok is könnyebben megértik műveim lényegét, tartalmát.

A Guttenberg-albumba (átirat)

Most, mikor vége az éjnek és ébred a nap, rémálmok szűnnek,

S hozván az újabb napot sugaraikkal el,                                                        

Most, ha békesség, nyugalom szállna eme világra

S a szenvedés és támadás nem sújtja az embert,

Most, ha a népek közötti különbség megszün egyszer,

A világon való együttélést segítené,                                   

Most akkor a kérdés: nem lenne boldogabb az ember?

Sose tudjuk meg, de az újabb nap mindig eljön.

A világ baját egymással kéne megbeszélnünk,

De mind tudjuk, az ellentét a hatalom itt,

S csetepaté nélkül nem ússzuk meg eme témát,

A nap azonban leküldi égi testét alánk,

Véget vetve eme borzalmas napnak földünkön,

Hozva ideiglenes nyugalmat miránk.

Vörösmarty Mihály (tétel vázlat)

• 1800-ban született Puszta-Nyéken, nemesi szegény család
• 1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.
• Filozófiai tanfolyamot végzett.
• Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek
• Első nyomtatott műve Zalán futása
• Feleségül vette Csajághy Laurát
• Csongor és Tünde megjelenése

          Műfaja: Egyesek alapján mese

Mások szerint dráma

            Népkönyv alapján, ponyva regén

• Szózat
• Ábránd
• A Guttenberg- albumba
• 1840-es évekre visszaszorul, követte a Batthyány-kormány politikáját.
• Gondolatok a könyvtárban
• 1850-es évek pályájának csúcsa, egy pár verset ír
• Késői versei:
  1854. A vén cigány
• Legnagyobb verse
• Vörösmarty szinte meghaladja a romantikát
• Egyik legtöbb nyelvre lefordított

 Romantikus triász:

• Vörösmarty Mihály
• Balzak József
• Toldy Ferenc

1854. Előszó

• 1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt
• Vörösmarty jelentősége:
  • legnagyobb romantikus,
  • Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,
  • nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,
  • politikai szerepvállalás,
  • egyetemes romantikában is megállja a helyét.

Szózat (műfaj megjelölő cím)

• Kezdő sor: evokatív erejű
• 3-4. sor:
  • bölcsőd=megszületik,
  • sír=meghal,               => Párhuzamba állnak
  • ápol=gondozás
• Versszak: Történelmi tabló

Herder (német)= nemzet halál> Vörösmarty ez ellen küzd

• Keretes szerkezetű
• Anafolikus ismétlés
• versszak: Fordulat: Ellentétes gondolat
• Hazafiasság
• Nemzet tudat=> Romantikával jön

Ábránd

• Versszakok többszörösen keretesek
• Műfaj: Rapszódia

A Guttenberg-albumba

• Nem rímes
• Ritmusa: időmértékes
• Páros sorok: pentameter

Páratlan sorok: hexameter

• Disztichon: hexameter + pentameter
• Műfaj: Epigramma
• Csattanóra kihegyezett
• 1-3-5-7-9. sorok = anafolikus sorok
• Egy feltétel rendszer: 1-3-5-7-9. sorok
• feltétel: tudás
• feltétel: világbéke
• feltétel: társadalmi különbségek megszűnése
• feltétel: önkorlátozás
• feltétel: égi és földi szféra egyesítése

Gondolatok a könyvtárban

Filozófiai költészet

• Cím: - Figyelemfelkeltő

Egész szövegre vonatkozik

Várakozást ébreszt

A vén cigány

• Sokféleképpen értelmezhető mű
• Műfaja: Arcpoétika
• Címe:
  • zenészre utal, muzsikával feledteti a bánatot
  • idős költő metaforája a vén cigány alakja
• A közelgő halál érzete utolsó, nagy erőfeszítésre sarkallja
• versszak: Rögzíti a mulatós helyzetet
  • Refrén: Terjedelmes, szomorú
• versszak: hatalmas rendkívüli

                  Belejátszanak az őrület képei

• Refrén: önkívület fokozza

• versszak: Aktualitásokat említ:
  • magyar szabadságharc
  • a krími háború

Természeti erőt idéz elő

• versszak:
  • jelenre és a múltra utal
  • antik mitológiai utalás
  • nem romantika, hanem szürrealizmus
  • nagy ívű romantikus változást ír le
• versszak:
  • lázadt ember lehet az ős bűn
  • Prometheusz (titán): Isten ellen lázadt
  • mitológiai látomás
• versszak:
  • újra kezdés mítosza
  • művész látomása=vihar
• versszak:
  • extatikus fokozódás megtörik
  • pozitív zárlat = pozitív jövőre gondol

Előszó

• Életmű egyik csúcsa a vers
• Vers időszerkezete:
  • egyetlen, hatalmássá növesztett évről szól
  • első 10 sor: reform kor ünnepi tavaszát idézi elő- ez a régmúlt
  • 14-18. sor: márciusi forradalom= nyár
  • 19-33. sor: közelmúlt ábrázolása
  • 34-44. sor: a jelen lefestése- a telet idézi
  • 42-49. sor: jövőkép – hazug tavasszal ábrázolja
• Nyelve: emelkedett, gazdag alakzatokban és költői képekben