A Mindenki című magyar film a gyermekeken, egy kóruson keresztül mutat be egy történetet, amelynek központi eleme egy hibásnak bizonyuló pedagógiai rendszer, amely ellentétet eredményez a karvezető és a kórus között.

Az én véleményem szerint Erika néni tanítási módszere nagyon rossz, hiszen így kivonja a közös munkából a gyermeket, és ez árt a fejlődésében, valamint lelkileg is kicsit megviseli őket. Egy csoportmunkában (tehát az énekkarban is) mindenkinek aktívnak kell lennie, nem vonhatja ki senki magát a munkából, mert sokkal nagyobb élmény, ha valamit úgy nyer meg az ember, hogy részt is vett benne, mintsem hogy úgy, hogy nem tett a győzelemért semmit.

Emellett még egy tanárnak és egyben egy kórusvezetőnek biztatnia kell minden gyermeket, még ha gyengébb is társainál. Egy jó kórusvezetőnek nem csak a győzelemre kell gondolnia, hanem arra is, hogy mindenki jól érezze magát.

Amikor egy gyermek elkezd egy tevékenységet (például az éneklést vagy sportolást), akkor sok kitartásra, bizalomra és türelemre van szüksége, és ebben az edzőnek, oktatónak nagy szerepe van, hiszen ő bátorítja a gyermeket, segítséget nyújt neki.

Tehát én úgy gondolom, hogy ez a tanítási módszer nem megfelelő. Remélem, ezt a módszert a jövőben már egy iskolában sem fogják alkalmazni.

                                                                                  K. C.