Carpe diem, vagyis élj a mának. Mindenki másféleképpen értelmezi: van, aki fontosnak tartja, hogy éljen a mának, és van, aki a későbbi életét akarja biztosítani.

Vannak olyan fiatalok, akik túlzásba viszik a carpe diem-t. Kiiratkoznak az iskolából és inkább elmennek bulizni, szórakozni, nem gondolva a későbbi életükre. A legtöbben élnénk a mának, de mégis a szemünk előtt van, hogy mi lesz velünk későbbi életünkben. Középiskolásként nehéz szórakozni, élni a mának, mivel a fél nap az iskolapadot koptatjuk, utána hazaérünk és - írjuk a fogalmazást a carpe diem-ről. Marad kemény kettő óránk kikapcsolódni. Persze van, akinek az iskola és a tanulás jelenti a mindent.

Egy évben van kettő és fél hónapunk kikapcsolódni, kiélvezni a nyarat, hacsak nem épp a pótvizsgára készülsz, mert akkor megy a tanulás ezerrel.

Mindennek a jó oldalát kell nézni. Miután pár évet kiszenvedünk az iskolában, szórakozhatunk eleget, és nemsokára munkába állhatunk. Mindenki máshogy értelmezi a carpe diem-t. Van, aki minden hétvégén bulizik egy sörrel a kezében, és van, aki félrevonul sorozatot nézni. Addig kell élni a mának, élvezni az életet, amíg fiatalok vagyunk, ne öreg korunkban akarjuk kisminkelni magunkat és discoba járni.

Fontos, hogy úgy éljük az életünket, hogy később boldogon tudjunk rá visszagondolni. Rengeteg emléket, élményt szerezzünk, legyen mit mesélni majd a unokáknak. Legyünk büszkék magunkra, hogy elértük a céljainkat. Nyugodt nyugdíjas éveket tudjunk tölteni a családunkkal.