A karácsonyt először megelőzi a sok készülődés. Az ajándékok megvétele, becsomagolása, de ez még a kellemesebb része az előkészületeknek. Mert mint szinte mindennek, az ünnepnek is vannak kellemetlen oldalai, Például a nagy futás mindenhova, az olyan díszek kirakása, amit senki sem tudja, hogy hogyan kellene elhelyezni. A karácsonyfa égőinek a kibontása, a karácsonyfa faragása, hogy egyenes legyen. A nagy sütés-főzés az egész családnak.

Az idén nálunk a karácsony egy kicsit más volt, mint ahogy megszoktuk. A karácsonyfa feldíszítése most is ugyanolyan volt, mint tavaly. Apa felhozta és befaragta a fát, azután közösen feldíszítettük. Ez december 24-én volt. Eddig mindig akkor jöttek az unokatestvéreink, de ez az idén nem így volt, mert sajnos nem tudtak akkor jönni, csak 25-én. Aznap este anya befejezte a karácsonyi vacsorát, és abból ettünk. Az este folyamán megkaptuk az ajándékokat, úgy láttam, mindenki örült annak, amit kapott. December 24-én reggel még azzal kezdtünk, hogy anyukánkat megköszöntöttük, mert aznap van a születésnapja.

Másnap, december 25-én úgy 15:00-körül megérkeztek az unokatestvéreink. A szüleim, a testvérem és én is nagyon vártuk már őket. De sajnos az egyikük nem tudott itt lenni, mert a barátnője családjánál ünnepelt. De szerencsére négyből a többiek itt voltak. (Én abban a hitben voltam, hogy a másik unokatestvérem sem tud majd itt lenni, mert neki egy kínai barátnője van, és féltem, hogy Kínába kell majd mennie, de nem így lett.) Tőlük is megkaptuk az ajándékot, meg mi is odaadtuk nekik, azután beszélgettünk, a fiúk meg elvonultak playstationönözni. (Nekem csak fiú unokatestvérem és csak fiú testvérem van.) A vacsora után még maradtak beszélgetni, azután este 21:00 körül elmentek.

Nekem az idei karácsony így telt. Volt jó is meg rossz is, de főleg jó. Remélem, jövőre el tud jönni mindenki, de most is nagyon jól éreztem magam, és a keresztszüleimmel is tudtam beszélgetni.

Troye Graceffa