A ZENE BETÖLTI A TERET,
A KÖZÖNSÉG ELCSENDESÜL.
A REFLEKTOROK FÉNYE VEZET
ÉS A FÜGGÖNY IS FELGÖRDÜL.

NEM HALLOK ÉS LÁTOK SEMMI MÁST,
CSAK A MONOTON SZÍVDOBBANÁST.
A LÁBAM RITMUSRA MOZDUL,
A KEZEM IS ARRA FORDUL.

FELTARTOM FEJEMET MAGASRA
ÉS LENDÜLÖK A SZÍNPADON.
 MINDIG A LEGJOBBAT ADOM,
ÉS VÁROK A MEGVÁLTÓ TAPSRA.
MÁSKÉPPEN ÉLNI NINCS ESÉLYEM…
A TÁNC AZ ÉN SZENVEDÉLYEM!