A közelítő tél
Elmúlás:
Nincs már napsütés, és nem zöldellnek a fák,
A kis madár sem dalolászik a réten.
Nincs meleg szellő, és friss virág illatok,
Szerelem sincs terítéken.
Interjú Berzsenyi Dániellel
Mai interjúnkban Berzsenyi Dániellel felvilágosodás kori költővel beszélgetünk.
I.: - Jó napot kívánok az úrnak! Első kérdésem az lenne, hogy hol és mikor született?
- D.: - Magának is szép napot! 1776. május 7-én születtem, Egyházashetyén.
I.: - Hová járt iskolába?
- D.: - A soproni evangélikus líceumban tanultam közel hét évig, bár nem mondhatnám ezt jó időszaknak az életemben.
I.: - Miután ott hagyta ezt az intézményt, merre ment tovább az útja?
- D.: - Sömjén telepedtem le, feleségemmel Dukai Takács Zsuzsannával. Viszont innen pár év múlva tovább is költöztünk Niklára.
I.: - Itt kezdte el írni első verseit? Ezek milyen versek voltak?
- D.: - Igen. Első sorban ódákat írtam akkoriban. Bár csak a magam szórakoztatására csináltam őket, de egyszer egy kedves barátom bele olvasott és fel küldött párat Kazinczy Ferencnek, korunk neves költőjének és nyelvújítójának.
I.: - Ő mit szólt a műveihez?
- D.: - Nagy meglepetésemre alig pár javítással és megjegyzéssel küldte vissza a verseket, köztük A magyarokhoz írt I. ódát is; ami ez után nyerte el végleges formáját. Levelezésbe is kezdtünk és egész jóba lettünk. Ajánlotta, hogy az óda írásra fektessem a nagyobb hangsúlyt, de hogy őszinte legyek én az elégiákat jobban preferálom.
I.: - Ön találkozott Kazinczyval?
- D.: - Persze, megbeszéltünk egy találkozót vele és más költő társakkal, például Kölcsey Ferenc és Szemere Pál is ott voltak. Sajnos nem igazán sikerült jól ez a találkozó, eléggé idegenkedtünk egymástól. Nekem más elképzeléseim vannak, mint nekik. Én egy kicsit erőteljesebb nyelvezettel, szabálytalanul, néphez szólóbban szeretek írni. Ők inkább visszafogottabb, szabályosabb, fentebb stílust részesítenek előnybe.
I.: - Kölcsey Ferenc, Kazinczy tanítvány, egy kritikát is írt magáról, nemde?
- D.: - Így van, elég keményen kritizálja munkáságomat. Ezzel igazán meg is bántott a költőtársam, mivel nem értem mi jogon bírálja költészetem. Igen sok mindenben nem értek vele egyet, és nem sokára hangot is fogok adni ennek, egy hamarosan megjelenő művemben.
I.: - Már alig várjuk, hogy olvashassuk. Nagyon szépen köszönöm ezt a remek interjút magának. Remélem még sokat hallhatunk önről és a munkáságáról. Erőt és egészséget kívánok még hosszú éveken keresztül magának és kedves családjának. Viszontlátásra!
- D.: - Viszont kívánom önnek is ezt a sok szép jót. További szép napot!
Kármán József: Fanni hagyományai
Olvasónapló
Úgy vélem, hogy Kármán József igazán jól bele tudta képzelni magát egy fiatal lány életébe, gondolataiba és érzelmeibe; ezt mi se mutatja jobban, hogy a korabeli olvasói, sőt még első kiadója is azt hitték, Fanni egy létező személy volt, és Kármán csak a lány halála után a fennmaradt írásokat szerkesztette meg és rendezte sajtó alá.
Ebben a regényben megismerhetjük egy fiatal lány szomorú történetét. Édesanyja korán meghal, apja keményen, ridegen viselkedik vele, és új asszonyt vesz feleségül, aki nem is törődik a fiatal lánnyal. Fanni egy igazán kedves, szerény, szótlan lány. Sajnos nagyon beteg lesz, de tűri csendesen a szenvedést; még édesapjának sem szól, hogy mennyire bántja a viselkedésével. Apja rájön egy kis idő után, hogy mekkorát hibázott lányával szemben, és próbálja jóvá tenni azzal, hogy ápolja őt. Fanni közben összebarátkozik egy szomorú sorsú volt bárónéval, L. nével. Ő mesél neki először a szerelemről (amire Fanni már régóta vágyik) és bíztatja, hogy ne ítélje magát magányosságra.
A lány és családja hivatalosak a szomszéd nemesi kúriába; itt ismerkedik meg T-ai Józseffel, akivel egymásba szeretnek. Néhány boldog hét után újabb nehézség jön, hisz pletykálni kezdenek róluk. Apja egyből számon kéri Fannit, hogy hogyan süllyedhetett idáig, és szerinte nem számítanak az érzelmek, csak a vagyon. Azt akarja, hogy a lány egyből hazajöjjön Terézéktől (a szomszéd kúriából). Fanni ismét magányos lesz, mivel barátnője, L.-né, elköltözik. Egyre rosszabbul lesz lelkileg és egészségileg, mivel senki nem érti meg, szenvedését és érzéseit kigúnyolják, mostohaanyja szemrehányásait is el kell viselnie, és szerelmétől el kellet szakadnia. Úgy érzi, minden elveszett, számára már semmi remény, és csendesen meghal. Leveleit, írásait szerelmére hagyja, akivel már csak a túlvilágon lehet boldog.
Remek levélregényt alkotott Kármán József, megfelelve a szentimentalizmus irányzatának. Bemutatja benne Fanni lelki-érzelmi világát, és témája egy igazi beteljesületlen, tragikus szerelem. Igazán élvezetes volt olvasni, mivel hasonló korúak vagyunk, mint Fanni volt ekkor, és bele tudjuk élni magunkat a műbe.
