Interjú Csokonai Vitéz Mihállyal
- Jó reggelt kívánok, Csokonai Úr! Platina Senon vagyok, a Deák Blog írója. Szeretnék készíteni Önnel egy interjút. Lenne erre lehetőség?
- Jó reggelt kívánok! Persze lehetne!
- Tisztelettel köszöntöm Önt mint a felvilágosodás korabeli legnagyobb magyar költőjét az országunknak. Elsőként kérném, meséljen nekünk a gyermekkoráról.
- 1773-ban Debrecenben születtem egy protestáns szellemiségű, mezővárosi polgár öntudatú családban. Édesapám, Csokonai Vitéz József borbély és seborvos; édesanyám Diószegi Sára.
- Mesélne nekem a Tartózkodó kérelem című költeményéről?
- Első változatban 1793-ban „Egy tulipánthoz” címmel jelent meg. 1803-ban, a mű keletkezése után tíz évvel, mikor a Lilla-dalokat kötetbe gyűjtöttem, megváltoztattam a mű címét ,,Tartózkodó kérelemre”, és felvettem a kötetbe.
- Szerelmi életéről ejtene nekem pár szót?
- 1797-ben Komáromban megismerkedtem Vajda Juliannával, akit a későbbi műveimben Lillának neveztem. A leányt férjhez adtak egy módos kereskedőhöz, miközben én állást kerestem. Ez a csalódásnak mondható szerelem ihletet adott szerelmi elégiáim papírra vetéséhez.
- Ezek közül tudna párat említeni?
- ,,A reményhez”, ,,A tihanyi ekhóhoz”.
- ,,Dorottya” ,,Az özvegy Karnyóné”. Mit mondana a hallgatónak ezekről a művekről?
- A ,,Dorottya” című mű a múltbéli szerelmi veszteségemmel való szembenézés vígeposza, 1798-1799-ben készült el. ,,Az özvegy Karnyóné” című alkotás a ,,Dorottya” című mű komédiája, ezt 1799-ben írtam. Ezekben a darabokban drámai konfliktus feszül a boldogság utáni vágy és a boldogságra való esély között. Az életcélok és a lehetőségek egymást kizáró ellentéte kerül a középpontba. A komikum, mely ezekre a művekre jellemző bizonyos felülemelkedést is lehetővé tesz.
- Bemutatná költészetének stílusirányzatait?
- Nem egyenlő arányban, de egymás mellett léteznek költészetemben a rokokó, a klasszicizmus, a szentimentalizmus, és a népiesség jegyei. Még rövid időre sem vált ki eddigi költészetem során egyik sem a többi közül.
- ,,A lélek hallhatatlansága” című művét egy temetésre írta?
- Rhédei Lajosné nagyváradi temetésére, mely 1804. április 10-én volt. Itt sajnos megfáztam és súlyos tüdőgyulladásom lett. Április 22-én hazautaztam azóta itthon gyógyulgatom.
- Továbbiakban sikeres felépülést! Viszont látásra!
A múlt
Itt hol szőke fiú, és feketés leány,
Síratná a jövőt, ott a szülő a múlt
Gondján búg mivel ő, még alig érzi azt
S boldogság, öröm ott kihalt.
Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz
Keletkezése: 1804 és 1808 között.
Műfaja: A cím alapján gondolhatjuk költői levélnek, azaz episztolának. (Ez valóságos néven nevezett személyhez írott verses levél, amely változatos tartalommal, hangnemmel és formában valósulhat meg. Legismertebb antik és felvilágosodás kori példái rokonok a tanköltészettel.)
Verselése ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorokból áll. Hangutánzó szavak sokaságát tartalmazza.
A versben indirekt közelítés figyelhető meg. Azt írja le a költő, hogy mit ne csináljon a barátnője. Megjelenik benne a társas élet, a szellemi partner hiánya. (,,Ne kérdezd”, ,,távolléted alatt”)
Az 1. versszak a távolban élő barátnő megszólítása, kérdése elutasítása. Áttér az önsajnálatra. A saját magányát, kedvetlenségét írja le.
A 2. versszak valós helyzetkép a költőről, őszi kép leírása. Este hangjainak magányos hallgatása.
A 3-4. versszakokban a pillanatok indítják az álmodozást. A költő elengedi a szürke jelent és a múlton kezd gondolkodni. Visszaemlékezik a boldogságára, a fiatalságára, a hajdani örömeire.
Az 5.versszakban az előbbi reális képek a saját élete motívumaivá válnak.
A költő párhuzamot von az 5. és a 2-4. versszak képeivel: az ősz est – saját ,,ősze”, a parázs, a kanóc elhamvadása – a szerelem, szenvedélyek tüzének kihúnyása, az őszbogár zúgása – melankolikus lírájának hangjai.
