Itt a tél

Odakint fehér lett a táj, és senki sem jár.

Odabent a kályha duruzsol, hallgatom.

Szánkózni kéne már, de még sok feladat vár.

De feladom, és szánkózom!

Berzsenyi Dániellel interjú:

Jó napot kívánok, kedves nézőink! Itt van mellettem Magyarország leghíresebb költője, Berzsenyi Dániel. Nagyon örülünk, hogy elfogadta a felkérést az interjúra. Először is szeretnénk gratulálni sikeres pályafutásához.

Köszönöm szépen kedves szavait. Meg szeretném köszönni azoknak is, akik elolvasták a műveimet, és akiktől jókívánságot kaptam.

Kérem Önt, hogy meséljen egy pár mondatban az életéről.

Nos, 1776-ban születtem a Vas megyei Hetyén, a középbirtokosi családom egyetlen gyermekeként. Majdnem 7 évig tanultam a soproni evangélikus líceumban. A kedves feleségemmel, Dukai Takács Zsuzsannával 1799-ben házasodtam össze. Később, olyan 1810 körül találkoztam Pesten Kazinczy írótársaival: Vitkovics Mihállyal, Szemere Pállal és Kölcsey Ferenccel.

Önök barátok lettek, Jóba voltak egymással?

Nem, kölcsönös idegenkedést éreztünk egymás iránt.

Értem. Mesélne nekünk pár szóban arról, hogy milyen típusú verseket szokott írni?

Természetesen. Én általában ódákat, episztolákat szoktam írni.

Milyen irodalmi irányzatok érdeklik?

Az irodalmi irányzatok közül a szentimentalizmus és a klasszicizmus felé hajlok igazán.

Köszönöm szépen. Elmondaná nekünk a fontosabb műveit?

Hát, A közeli tél, A magyarokhoz I. és II., a Búcsúzás Kemenesaljától és a Pesti Magyar Társasághoz című műveim.

Volt olyan személy, aki hatott Önre?

Igen, volt ilyen személy. Ő Horatius.

Köszönöm szépen. Utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy elégedett-e a költői pályafutásával?

Igen, úgy érzem mindent megtettem, így elégedett vagyok a munkáimmal.

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

A Reményhez című verset Vajda Juliannához fűződő szerelme hatására írta, Lillának becézte. A költő udvarlását kedvezően fogadta, kölcsönös szerelem szövődött közöttük. Boldogságuk azonban nem teljesedett ki.

A költő megszemélyesíti a Reményt, nagy kezdőbetűvel írja. A bizakodást fejezi ki, hogy amit szeretnénk, az teljesülhet.

Négy azonos felépítésű versszakból áll. Ritmusos, lüktet a vers. Négysoronként változik a rím.

A versszakok második felében mindig valamilyen új érzelmi-gondolati egység jelenik meg. Így két elkülönülő részből állnak. A költő az első és az utolsó versszakban is megszólítja a Reményt, ami a vers keretét adja. A második versszak virulást, gazdaságot áraszt. A harmadik versszak ezzel szemben pusztulást és fájdalmat fejez ki.

Időszerkezet szempontjából a múltat és a jelent szembesíti egymással, ezzel is az ellentétet érzékelteti. Az egykori örömöt és a jelen szomorúságát állítja szembe egymással. A boldogságot és a boldogtalanságot is képekben beszéli el. Lilla elvesztését konkrétan megnevezi. Ez a szerelmi csalódás nagyon fáj a költőnek. Ezen kívül mindenfajta reményt, magát a Reményt veszíti el.

Számomra ez a mű a játékos hangzásával, a reménytelenség érzésével nyerte el a tetszésemet.

Kalandozó lány