Október 8.

            Szombat reggel van. Tegnap este elhatároztam, hogy nem fogok korán kelni, hiszen hétvége van. Frissen, kipihenve keltem fel 9 óra körül, felöltöztem, majd megreggelizetem.

Elpakoltam, elmosogattam magam után, és úgy döntöttem, tanulok, aztán délután elmegyek a mamámhoz, aki a mellettünk lévő faluban lakik. Meg is tanultam az anyagot hétfőre, aztán összeszedtem magam. Kint sütött a nap, úgy gondoltam, biciklivel megyek. Kb. 15 perc alatt odaérek hozzá. Megérkeztem, majd az első kérdésem az volt, hogy: ”Mit segítsek?”- ő persze mindig azt mondja, nem kell segíteni, csak üljek le mellé, és beszélgessünk. Eltelt 1-2 óra úgy döntöttem elindulok hazafele, mert mostanság korán besötétedik.

A biciklin este fele már nem volt melegem, nagyon lehűlt az idő. Hazaértem, a biciklit helyére tettem és azonnal futottam is be a meleg lakásba, ahol a szüleim már befűtöttek. Elkészítettem a vacsorámat, amit a televízió előtt fogyasztottam el a kedvenc műsoromat nézve. Este 8 körül összeültünk a családdal beszélgetni kicsit, majd arra jutottunk, hogy holnap, azaz vasárnap menjünk el a Balatonra. Azonnal ültem is a számítógépem elé, és elkezdtem keresni, hogy hol milyen programok lesznek, hova érdemes elmenni. Megtaláltam, hogy hova menjünk: Balatonedericsen lesznek kulturális rendezvények, és a szüleim is rábólintottak. Rávettem a szüleimet, hogy még az este folyamán kártyázzunk egy kicsit, nagy nehezen igent mondtak rá. Kb. egy órát játszottunk is, aztán elmentem fürödni és aludni, hisz holnap korán kell kelni, mert kirándulni megyünk.

Ez lett volna az én átlagos szombati napom. 

Paskovits Alícia