József Attila
- Elővázlat:
- Életrajz
- Pályakép/Költészete
- A Dunánál
- Életrajz:
- 1905-ben született egyszerű proletár családban, édesapja elhagyta őket édesanyja háztartási munkák vállalásával próbálta eltartani gyermekeit.
- Öcsödre került nevelőszülőkhöz testvérével.
- Gyámja, Makai Ödön ügyvéd, beíratja a makói magyar királyi állami főgimnáziumába.
- 1924-től a szegedi egyetem magyar –francia - filozófia szakos hallgatója. Innen tanárja Horger Antal elutasítja Tiszta szívvel című verse miatt.
- Bécsben, és Párizsban is tanul, majd Budapesten tölt el két szemesztert.
- Kapcsolatba került radikális, polgári, liberális, falusi sorsot központba helyező költői körökkel.
- Belépett az illegális kommunista pártba.
- Élettársa: Szántó Judit
- Kizárták 1934-ben a kommunista pártból.
- Kapcsolatba kerül egy barátja által a pszichoanalízissel, ami költészetére is hatással volt.
- 1936-ban pszichikai állapota romlott, idegösszeomlást kapott és szanatóriumi kezelésre szorult.
- Tragikus körülmények között hunyt el, öngyilkos lett.
- Április 11-e a születésnapja, a magyar költészet napja.
- Pályakép/ költészete:
- Első kötetét a Szépség koldusát 1922-ben adták ki. Ebben a kötetben hatással van tematikájára és beszédmódjára: Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső.
- Néhány versét már a Nyugat is közölte ekkoriban; de a Népszava biztosította számára a folyamatos publikálási lehetőséget.
- 1925-ben megjelenik második kötete a Nem én kiáltok, amely tartalmaz néhány provokatív hangú költeményt, amely erős indulatokat keltett. Ebben látszik az eltávolodás a nyugati poétikától, ami az avantgárd és a folklórhatás együttese eredményez. Erősödött verseiben a formabontás, a rímtelenség, és a szabad vers. A népdal, a népballada műfaji jellemzőit használta és a paraszti, falusi élet jelenségeit alkotta meg írásaiban.
- A hagyománykövetés mellett a modernség jellemezte és erős baloldali elkötelezettsége is látszott 1927-1929 között írt verseiben. Ebben a néhány évben kései francia szimbolisták tisztaköltészete is hatással volt rá. 1929-ben megjelent harmadik kötete a Nincsen apám, se anyám.
- Megismerkedett freudi pszichoanalízissel, amelynek személyiség felfogása beleépült esztétikájába. A költő alkotásmódját ennek nyomán nevezte el József Attila „szublimációnak”.
- 1932-ben megjelent Külvárosi éj című kötette, majd 1934-ben a Medvetánc címen pedig válogatott versei. Ezekben a kötetekben megjelenő versek mutatják, hogy a világnézeti elkötelezettséget többszólamú, összetett látásmód váltja fel.
- 1934-től régi motívumai mélyülnek el, és egészülnek ki újakkal. Pl.: anya –nő - gyermek (Gyermekké tettél), meghatározó a játék motívuma (Könnyű fehér ruhában). Sok önmegszólító és létösszegző verset ír, ezek belső, egyéni történetek, amelyek személyes önmagát, sorsát elemzi. Pl.: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (pszichoanalitikus önéletrajz). Fontos költeményeket írt a közösségért való felelősség, a magyar költői hagyományokat folytató, megújító gondolatok jegyében is. Pl.: A Dunánál, Hazám.
- 1936-ban megjelent utolsó verseskötete a Nagyon fáj.
- Összegezve költészete magába olvasztja a mítoszok világát, a népiességet, a Nyugat esztétikáját, az avantgárdot, a modern természet- és társadalomtudományokat, valamint a közösségi és az egyéni sorskérdéseket.
- A Dunánál:
- Keletkezése: 1936-ban a Szép szó folyóiratban, Mai magyarok régi magyarokról című tanulmányokat tartalmazó antológia bevezetője ez a vers.
- Műfaja: gondolati költemény
- Hangneme: ódai, magasztos
- Történelmi háttér: A második világháború előtt nagy gyűlölködés volt a magyarok ellen, mivel vissza szerezték volna országrészeiket amiket elvettek tőlük. A magyarok hirdetik vezető szerepüket a Kárpát medencében, ez a két világháború között vezető eszme volt, hogy megmutassák a magyarok jobbak a környező népeknél.
- József Attila hasonló verest írt mint Ady Endre Magyar jakobinus című verse, ami azt írja le, hogy a Duna menti népeknek egy az érdeke, de a politika egymás ellen fordítja őket.
- Első rész: 1-4. versszaka: Konkrét beszédhelyzet, leírja a tájat és átmegy egy látomásba, hipnotikus pillanat ahogy táncol a folyó. Platóni utalás: kifelé fordul a „barlangból” és nézi az örökké folyó folyót, ami az idő múlásával párhuzamos.
- Második rész: 1-2. versszaka: Elszakadás a Duna képétől, a múlt és a jelen viszonya. Az emberben tovább élnek az ősök és tapasztalataik. Miénk a múlt mert ismerjük az, és az őseinké a jelen mert bennünk élnek tovább. Itt a lírai én tisztázta az ősökhöz fűződő viszonyát, öntudatra ébred, az hogy kik voltak őseink befolyásolják az életünket.
- Harmadik rész: 1-4. versszaka: „Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az.” Itt felidézi anyja és apja emlékét, feltehetjük a kérdést, hogy mit jelent magyarnak lenni? Ezzel tiltakozik a fajelmélet hazugságai ellen. Biológiai látomás: Az egyéni létet leszűkíti az őssejtig majd kitágítja a végtelen világig. Ír a nemzet, a Duna menti népek múltjáról, és vallja, hogy gyűlölködés helyett vállalni kell a közös történelmi múltat, és a kibékülésnek szükségességét hirdeti. A feladat: „s rendezni végre közös dolgainkat”.
