Interjú François Villonnal:

Most pedig a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb francia költőjével beszélgetek.

Kérlek, mesélj valamit az életedről?!

1431-ben születtem Párizsban.  Szegény, földműves családból származom. Apám korán meghalt így korán árva lettem apai ágon.  Édesanyám Guillaume de Villon kanonokra, egy párizsi kápolna lelkészére bízott, aki leérettségiztetett, majd művészeti karra íratott be, hogy privilegizált helyet kaphassak a klérusban. Mesteri fokozatot szereztem az ekkor már háborgó Sorbonne-on, ahol a túl nagy számban tanuló és végző hallgatók valóságos nyomorban éltek. 1451 és 1453 között a diáklázadások megsokszorozódtak. Rendszeressé váltak az összecsapások a rendőrökkel.

Ezekbe az összecsapásokba te is belekerültél?

Igen, jó magam is belekerültem.

Mi volt az első összecsapásod, gaztetted?

Az első összecsapásom 1455-ben verekedésbe keveredtem és halálosan megsebesítettem Philippe Sermoise atyát, aki szerelmi riválisom volt.

Mielőtt menekültél volna azelőtt írtál egy költeményt. Igaz? Mi lett a neve?

Igen, igaz. Hagyaték (Le Lais) című költeményemet írtam.

Mesélj egy kicsit a Hagyaték című költeményedről? Mivel ezt nem sokan ismerik.

Amely negyven, nyolcsoros, soronként nyolc szótagos versszakból áll, s amelyben egy játékos, néha diákos önmagamat láthatjuk, aki sorolja többé-kevésbe flúgos, azonban minden esetben nyers és mulatságos „adományait” vagy „hagyatékát”, melyeket ellenségeinek szán.

Köszönöm szépen a beszélgetést! Remélem, még találkozunk!

Nagyon szívesen!

Tavasz

Érzem a tavaszt,

Érzem az illatát.

Szerelemmel áttűnő éjszakát.

Virágos három hónapját,

Márciust, áprilist és májusát.

Két fő ünnepét:

A húsvétot és az anyák napját,

Kellemes idő hozamát.

Ajánlás:

Tavasz a szerelmesek évszaka,

A jó idő hozama.

Tavaszi virágok illat,

Édesanyák legszebb ajándéka.

(Saját versem)

Ballada hajdan való idők szépasszonyairól

Mondd, hol van és melyik városban él

Katinka, a híres magyar úszó?

Veronika hol, ki szebb mindenkinél,

Hol van Eperke, a kis unokahúga?

Hol van Lola, a zengő és dicső,

Kinek sikerét láthattuk a múltból,

Mert még különb nem élt-e földön?

Hová lett a tavalyi év?

Ajánlás:

Író, ne kérdezd sem most, sem utóbb,

Hol van, nem kell itt a múlt,

Hisz ezt az utolsó sorból megtudod:

Hová lett a tavalyi év!

Reflexió

Szerintem ez a feladat egy jó összegzés a középkorról.

Először nehezen álltam neki, de miután nekiálltam, már könnyebb volt. Szerintem mindenkinek akadtak gondjai vele, így nekem is. Nekem leginkább az interjúval gyűlt meg a bajom, mert még ilyen feladattal nem volt dolgom.

Összességében nekem tetszett ez a feladat.