Középkor

/újragondolva/

Interjú Francois Villonnal

A mai interjúmban Francois Villon szellemével beszélgetek életéről, munkásságáról. 32 évet élt közöttünk, s korának egyik legnépszerűbb francia költője volt. Igaz, hogy 1463-ban eltűnt, mégis sikerült kapcsolatba lépni vele.

• Tudom, hogy szegény földműves családból származol. Hol nőttél fel, melyik iskolába jártál?
• Édesapám korán meghalt, így a párizsi kápolna lelkészére bíztak. Ő leérettségiztetett és beíratott a művészi karra. Zavargások, nyomorúság volt akkoriban, elhanyagoltam tanulmányaimat, amit nagyon sajnálok. Ezt egy verssel is illusztrálnám:

    „De míg más ült az iskolában,

    Kerültem én, komisz gyerek…

    Míg ezt leírom: bánatában

    Szívem majd hogy meg nem reped.”

• Hányatott életet éltél. Mit tudhatunk erről?
• 1455-ben egy verekedés közben halálosan megsebesítettem Philippe Sermoise atyát, de erről nem szívesen beszélek. Bár halálos ágyán megbocsátott nekem, ennek ellenére ’56 karácsony éjjelén betörtem a párizsi Navarre kollégiumba. Elmenekültem a fővárosból, de cinkostársam vallatás hatására mindent bevallott.
• Kinek szólnak költeményeid?
• A szegényeknek éppen úgy, mint a hercegeknek, természetesen saját korom olvasóinak.
• Milyen témákat dolgoztál fel munkásságod során?
• A halál, öregség, igazságtalanság, viszonzatlan vagy fájdalmas szerelem, sőt a börtön rettenetei is megtalálhatók témáim között.
• Legnagyobb műved a Testamentum. Mondanál róla néhány gondolatot?
• Harminc évesen írtam meg egy kalandos élettől, bebörtönzésektől, kínzásoktól, kegyvesztésektől kimerült időszak után. Ez a kicsapongó élet adta több versemnek a mélységét és megható őszinteségét, hiszen ezekben mutattam be életem tragikus rövidségét.
• Egyetemes gondolataid által nemzetközi sikerre is szert tettél. De csak a romantika kora fedezett fel és adta neked az „első elátkozott költő” címet. Mi a véleményed erről?
• Költeményeimben több irodalmi műfajt is szerepeltettem, saját személyiségem és lelki állapotom szerint. Hatása valószínűleg e kort érintette meg leginkább.
• Melyik művedet emelnék ki a többi közül?
• Az akasztottak balladája, amiben maguk a halottak szólnak az élőkhöz, úgy, mint ahogyan most én hozzád. Együttérzésre, keresztényi könyörületességre szólítanak fel. Búcsúzóul idézem is neked az első sorokat.

„Testvéreink, kik még e földön éltek,

Szegény fejünkre ne mondjatok átkot!

Ha bennünket keményen nem ítéltek,

Irgalmaz néktek mennyei Atyátok.”

• Köszönöm a beszélgetést.
• További jó életet.

Simon Zsolt: Béke

Legyen békesség a Földön,

Megértés, remény, szeretet.

Lelkünkbe öröm költözzön,

Nyújtsad hát a két kezedet.

Együtt indulunk teveled,

Felfedezni a világot.

Szeressük egymást emberek,

Valósítsuk meg az álmot!

Ajánlás

Túl rövid az élet ahhoz,

hogy kitörjön a háború.

Adjuk szívűnk minden naphoz,

Ember ne legyen szomorú.

                  Villon: Az akasztottak balladája  /illusztráció/

Újragondolt műalkotás:

Villon: Rondó az elsiratott szerelemről

(Szabó Lőrinc fordítása nyomán)

Átfogalmazás

Kegyetlen vagy velem halál,

Elragadtad a kedvesem.

Érte dobog még a szívem,

Gondolatom őrá talál.

Mert emlékével sebezel.

Bántott téged a szerelmem,

             Halál?

Összetartozott a szívünk,

Érzem én is belehalok.

Életem már régen kihűlt,

Csak illusztráció vagyok.

            Halál?

Reflexió

A feladat elkészítése első nekifutásra igen bonyolultnak tűnt. Úgy gondoltam, hogy nem is készítem el, hiszen semmi kiindulópontot sem találtam. Aztán többször átolvastam a kérdéseket, és lassan kirajzolódott a végeredmény. Villon művészetét vettem alapul a megoldásokhoz.

Az interjú elkészítésénél Villon életrajzának feltételezéseit szerettem volna ezzel a „szellemidézéssel” valóságosabbnak ábrázolni.

A versem témája ellentettje a villoni hatásnak. Azért ezt a tematikát választottam, hogy egyrészt ellensúlyozzam Villon műveinek lehangoló ábrázolásmódját, másrészt mai világunk is sokszor az ellenségeskedésről, a meg nem értésről szól. És miért ne élhetnénk békességben?

Illusztrációm Villon: Az akasztottak balladája. A költő érzelmeit fekete színnel és tónusokkal, a halál közelségét a távolban lévő kereszttel fejeztem ki, melyen a holló már áll a kivájt szemmel. A színes fű és virág a költő versének utolsó soraira utal: „kérjétek az ég irgalmát nekünk”. Egy reménysugár, melyet a Nap is megvilágít.

Újragondolt műalkotás: Villon: Rondó az elsiratott szerelemről című versének átfogalmazása.

Dolgozatom zárásaként a középkori művészet néhány alkotását mutattam be.

Dolgozatom elkészítésének célja az volt, hogy olyan szemszögből mutassam be a feladatok megoldásait, hogy az olvasót elgondolkodásra késztesse.

Nehéz volt, de elkészült, s így visszatekintve összetett és érdekes pillanatokat szerzett nekem.