Valószínűleg sokan észrevettük már, hogy sohasem azon aggodalmaskodunk, ami éppen most történik, hanem mindig csak attól rettegünk, ami később megtörténhet, vagy ami már megtörtént. Gondolataink állandóan a jövőben vagy a múltban kalandoznak, és ez okozza a legtöbb bonyodalmat. Csak akkor vagyunk képesek a legjobb formánkat hozni, ha nem aggodalmaskodunk a jövő miatt, vagy nem gondolunk arra, hogy mások mit gondolnak rólunk.

            Általában aggodalmaink többsége nem is válik valóra. Az aggodalom egyszerűen csak egy rossz szokás. És a legkönnyebben úgy lehet tőle megszabadulni, ha nem mindig csak a rosszra koncentrálunk, hanem helyébe pozitív gondolatokat ültetünk.

            Ez egy nagyon érdekes jelenség! Ha éppen nem teszünk semmit, tétlenek vagyunk, akkor könnyen fellép az aggodalom, félelem érzete. Abban a pillanatban, ahogy elfoglaljuk magunkat valamivel, a félelem elmúlik. A legjobb az a megoldás, ha egyszerűen csak: élünk a jelenben, és fejest ugrunk az életbe! Energiánk is akkor keletkezik - bármibe is vágunk -, ha már belevágtunk!
            Jelenben élni annyit tesz, hogy kezdeményezünk és cselekszünk, anélkül, hogy mindig a következményektől rettegnénk. Amikor tehát a jelenben élünk, elűzzük fejünkből a félelmeket. Mert a félelem valójában nem más, mint a jövőben bekövetkező eseményektől való szorongás. Tudatunkat át kell alakítani, ahhoz, hogy a jelent élvezhessük.

Az egyetlen valóság, amivel rendelkezünk: a jelenünk. Lelki békénk és hatékonyságunk attól függ, mennyire vagyunk képesek a jelenben élni. Ha folyton azon aggodalmaskodunk, hogy mi fog megtörténni, akkor borzasztóan megkínozhatjuk magunkat. Ha azonban csak a jelen pillanatra koncentrálunk, akkor már nem is tűnnek olyan nagynak a problémák!