Madách Imre (1823 – 1864), középnemesi családba született, Alsósztregován. Édesapja jól gazdálkodott a családi vagyonnal, ez biztosította később Madách háborítatlan védettségét. Tanulmányait magánúton végezte, a vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tette le. ’37 őszétől a pesti egyetemre került, két évig filozófiát tanult majd a jogi karra került, jogi tanulmányait magán úton fejezte be. Pesti tartózkodása alatt került a szellemi élet sodrába. Ifjúsága legfőbb jellemzője a rajongó bizakodás, mellyel az emberiség ügye, a haladás felé fordul. Műveltségét, művészi és tudományos érdeklődését segítette, hogy latinul, németül, franciául olvasott.

Fiatalon kezdett drámaírással foglalkozni. ’44-ben Losoncon ismerkedett meg Fráter Erzsébettel, a házasságot édesanyja ellenezte, habár beleegyezett. Házasságuk zaklatott. 

 Madáchot ’49 után az osztrákok perbe fogták, de nem ítélik el bizonyítékok hiányában, azonban Pestet még jó ideig nem hagyhatja el. Felesége ez alatt botrányos életet élt, ezért a válás elkerülhetetlenné vált.

1860-ban a politikai változások miatt újból közéleti szerepet vállal, Nógrád megye országgyűlési követévé választotta.

Utolsó éveiben egészségi állapota egyre romlott, s 1864. október 5-én Alsósztregován halt meg.

- Szontág Pál Madách Imrének jó barátja volt. (Lucifer)

- Az ember tragédiája című művét 1859-től 60-ig írta. Először, barátja Szontág Pál olvasta el, majd az ő javaslatára Madách odaadta Arany Jánosnak. Aranynak eleinte nem tetszett, mert Göthe Fauszt című művének leutánozásának látta, tartotta.

-  A mű stílusa: nehéz olvasni, ezért később Arany János stilisztikai javításokat javasolt.

- A mű műfaja: drámai költemény, jellegzetes romantikus műfaj, költőien megfogalmazott bölcseleti kérdésekről szól, párbeszédes formában írt, tehát drámai elemeket is tartalmaz.

- A mű 15 színből áll:

1. szín:A Menny

Isten megteremti a világot és az angyalok kara dicsőíti ezért. Ám egy közülük, Lucifer, megtámadja őt, szembefordul vele. Kiválik az angyalok közül és mindenhol ellentétet akar szítani. Isten neki adja a tudás és halhatatlanság fáját az Édenben. Lucifernek ez a kis föld is elég, hogy megteremtse a tagadást.

2. szín:A Paradicsom

Ádám és Éva a Paradicsomban felfedezik a tudás és halhatatlanság fáját, de az Úr megtiltja, hogy vegyenek róla. Ekkor megjelenik Lucifer, aki ráveszi őket. Tettük miatt kiűzetnek a Paradicsomból.

3. szín:A Paradicsomon kívül

Ádám és Éva megpróbál otthont teremteni. Hogy ne legyenek egyedül Lucifer Nimfákat teremt és nekik adja a Reményt. Ádám még tudást is kér Lucifertől, aki egy manipulált jövőképet tár elé és végigkíséri a történelmen. Az első állomásuk az ókor.

4. szín:Egyiptom

A fáraó Ádám, akinek tróntermében egy rabszolga kiabálva menekül. Felesége, Éva sietve megy megmentésére, de már későn érkezik és a férfi meghal. A fáraót megragadja az asszony hű szerelme és kérésére felszabadítja a piramison dolgozó rabszolgákat. Eddigi tetteit csakis a dicsőség vezérelte, de ez most valami új volt. Lucifer megmutatja, mi lesz a fáraóból néhány év múlva. A látvány megrémiszti Évát, így mindent hátrahagyva Luciferrel utaznak tovább. Ádám felismeri eddigi tetteit és megfogalmazódik benne az egyenlőség gondolata.

5. szín:Athén

Miltiádész, vagyis Ádám harcba indul, hogy megvédje városát. Felesége, Éva és fia Kimón otthon maradtak. Távolléte alatt a nép fellázadt Miltiádész ellen és még azok sem állnak ki mellette, akiket jól tartott és barátainak hitt. Egyszer csak Lucifer érkezik és közli, hogy Miltiádész megtudta mit tervelnek ellene és visszajön. Feleségét és gyermekét el is akarták kapni rosszakarói, de ők elrejtőztek. Ádám sebesülten érkezik meg a csatából, a nép pedig tovább forrong. A sebesült hadvezérnek már nincs ereje kiállni igazáért, így lefejezik. Ahogy katonaságát elküldte, úgy fordult ellene a nép. A szabadság eszméje és a nép gyávasága, elnyomása állnak ellentétben ebben a színben.

6. szín:Róma

Ádám és Éva Luciferrel és néhány nemessel dőzsölnek. Gladiátorok, táncosok és gazdagság veszi körbe őket, Ádám és Éva mégsem boldog. Ekkor Lucifer behív egy gyászmenetet. Hippia, az egyik nemes hölgy megcsókolja a halottat, aki pestisben halt meg. Péter apostol elítéli a jelenlévőket és új eszméket hirdet, majd megkereszteli a haldokló lányt. Ádám és Éva Pál apostollal tart, aki a szeretetről és testvériségről beszél nekik, Lucifer pedig követi őket.

7. szín:Konstantinápoly

Ádám - Tankréd a keresztes hadjáratból megtérve szállást kér, de nem adnak neki sehol. Lucifer a fegyverhordozójaként jelenik meg. Az utcán többször is találkozik elítélt eretnekekkel, akiket a máglyára visznek egy "i" betű miatt. Ádám találkozik Évával - Izóra, akit a saját embereitől mentett meg. A lány azonban apáca lesz, így szerelmük reménytelen. Ádám kiábrándult az egyház megkövesedett és elkorcsosult tanaiból, és a tudomány felé fordul.

8. szín:Prága

Ádám Kepler alakjában tűnik fel, Éva pedig Borbálaként mutatkozik be. Együtt élnek Rudolf császár udvarában. Keplernek finanszíroznia kell kutatásait és meg kell élnie valamiből, ezért kénytelen áltudományát, a jóslást alkalmaznia. Felesége mindeközben egy udvaronccal találkozgat. Kepler minden pénzét nagyravágyó feleségére költi. Álmában már egy új világot lát, a francia forradalom képe jelenik meg előtte.

9. szín: Párizs

Ezt a színt szokás "álom az álomban" színként is említeni, mivel az álmodó Kepler-Ádám Dantonként jelenik meg. Az első szavak, amik elhagyják a száját azóta már elhíresült szállóigeként is használatosak: Egyenlőség, testvériség, szabadság! Ez a szép jelmondat azonban nem teljesülhet, mert a háttérben sorozatos kivégzéseket rendez a nép. Éva kétszer is feltűnik ebben a színben, először a vérpadon gyönyörű márkinőként, majd egy forradalmár nő képében. Danton vérbíró volt, aki nem ismert kegyelmet, mégis elérzékenyül, amikor Éva megáll előtte. A színben Robespierre alakja is feltűnik, aki Danton kivégzését akarja elérni.

10. szín:Prága II.

Kepler, vagyis Ádám felébred álmából, mely csodálattal tölti el, de a véráldozatokra iszonyodva gondol. Mindent összevetve bizakodva tekint a jövő felé. Éva egy udvaronccal töltötte az elmúlt éjszakát, de csalódottan gondol rá vissza. Következő utazása előtt Keplert meglátogatja egyik tanítványa, aki a legjobbak között van. Kepler elmondja neki, hogy a tudomány véges határok között mozog és semmi értelme. Megkéri ezért tanítványát, hogy égesse el a régi törvényeket és használja a saját fejét a gondolkodásra, ne az elavult tanokat.

11. szín: London

Az ipari forradalom idején vagyunk Angliában, a kapitalizmus virágzik. Ádám több alak képében is megjelenik, pl: munkás, vagy öregember, de Luciferrel csak nézelődnek. Ádámnak először nagyon tetszik ez a szép új világ, de amikor elvegyülnek a tömegben kiábrándul, hogy mindenkit csak a pénz és saját pénztárcája érdekel. A kocsmában a munkások a gépeket szidják, amik elveszik a megélhetésüket. Pénzért minden megkapható. Lucifer azt mondja, hogy még Éva is, aki épp a templomból lép ki polgárlányként. Éva egy mézeskalács szívet kap egy gyermekkori barátjától, és boldogan fogadja el. Amikor Ádám és Lucifer közeledni próbálnak hozzá, anyja elutasítja őket, de amikor meghallja, hogy Ádám dúsgazdag kereskedő, ráveszi lányát, hogy mégiscsak Ádámot válassza, így a lány eldobja mézeskalácsot és helyette elfogadja a drága ékszereket. Egyszer csak nagy zaj támad, egy férfit visznek akasztani. A gyárban, ahol dolgozott tönkrement az egészsége, ezért kórházba került. Míg lábadozott kirúgták őt is és feleségét is. A gyáros fia bánt el így velük, ezért megölte, amikor az pofonnal felelt a kérdéseire. A gyáros nem bírta elviselni fia elvesztését, ezért viszik a bűnöst akasztani. Éva csokrot tesz egy szentképhez, de a virág elhervad, az Ádámtól kapott ékszerek pedig kígyókká és gyíkokká változnak. Ádámot és Lucifert keresni kezdi a rendőrség, mert hamis pénzt adtak az anyának. Ekkor visszamennek a Tower tetejére, ahol Ádám már teljesen kiábrándult ebből a világból is. A szín végén a szereplők egy óriási sírt ásnak, melybe egyenként beleugranak miután elmondták sírversüket. Az egyedüli kivétel Éva, aki szintén elbúcsúzik a földi világtól, de aztán felemelkedik az égbe.

12. szín: Falanszter

A legtehetségesebb embereket is arra kényszerítik a tudósok, hogy a kijelölt munkát végezzék el. Ádám és Lucifer középen bukkan elő a földből. Négyezer év múlva a Nap ki fog hűlni, ennyi idő áll rendelkezésre, hogy az onnan nyert energiát máshonnan pótolják. Mindent a tudomány irányít ezért a felesleges dolgokat múzeumba tették, mint például a virágokat, állatokat, de még ez érzéseket is. Az embereket számokkal különböztetik meg. Bár itt minden egyforma és teljesül ez egyenlőség - testvériség elve, nagyon boldogtalanok az emberek. Amikor Ádám megpillantja Évát, azonnal szerelmes lesz, ezért a tudósok kórházba akarják vinni kezelésre. Ádám végül úgy dönt, ezt a világot is elhagyja.

13. szín:Az űr

Ádám egyre jobban távolodik a Földtől, de mégis vissza akar térni és inkább a küzdelmet választja. Lucifer mindent megtesz, hogy tervétől eltántorítsa, nagyon meggyőző érveket hoz fel, elsorolja Ádám összes kudarcát, de ő mégis vissza akar térni.

14. szín:Eszkimó világ

Az ember elveszti minden méltóságát, hóba és sárba fagyva él és állattá silányul. Ádám már Éva ölelő karjaiban sem találja meg a biztonságot.

15. szín: Záró szín

Lucifer és Ádám vitája folytatódik, Lucifer még az ember szabad akaratát is tagadja. Ádám már az öngyilkosságot fontolgatja, hogy bizonyítsa igazát: ő igenis rendelkezik szabad akarattal. Ekkor megjelenik Éva, és közli, hogy gyermeket vár. Ádám belátja, hogy mindenképpen folytatnia kell a harcot, de tele van kétségekkel. Rengeteg kérdés foglalkoztatja - de az Úr nem ad rá válaszokat, csak reményt. Ádámot Éva fogja segíteni, ő lesz társa egy életen át és ő fogja megtestesíteni a szerelmet, költészetet, művészeteket. Lucifer is Ádám mellett marad, és örök tagadásával és érveivel a kétkedést fogja képviselni, mely még sok öröm forrása is lehet. Az élet a legfontosabb és az ember megkapja a választási lehetőséget a jó és a rossz között. A végszót az Úr mondja ki: "Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"

1. Az első szín a keretszínek vagy biblikus színek. A keretszínek 1 – 3 szín (a menny, a paradicsom és a paradicsomon kívül) és a 15., ezek külön drámai egységet alkotnak. A két főszereplő az Úr és Lucifer, az ő konfliktusuk áll a középpontban, a 3. főszereplő Ádám. Lucifer (a lázadó angyal) a hittel szembeállítja a tudást, mindig bírál és kétkedik.
2. Történeti színek: Ádám álma az emberiség jövőjéről, a történetéről, Lucifer a saját elképzelései szerint mutatja be (nem valótlan képet fest, azonban általában az adott korszakok hanyatló időszakát mutatja be), különböző korokon keresztül vezeti Ádámot, ezeket három nagy csoportra oszthatjuk:

• a múltat bemutató színek: (4. szín) Egyiptom, (5. szín) Athén, (6. szín) Róma; középkor: (7. szín)

         Konstantinápoly, (8. szín) Prága , (9. szín) Párizs (álom az álomban), (10. szín) Prága.

• jelen: század (11. szín) London.
• jövő: utópia (12. szín) falanszter, (13. szín) földön kívüli világ, az űr, (14. szín) az Eszkimó szín (eljegesedett világ).

A Tragédia szereplői

A három főszereplő egyúttal három életszféra megjelenítője is egyben:

 ÁDÁM

 férfiúi aktivitás
– az állandóan küzdő: elbukó és felálló ember => erkölcse hajtja tovább, hiszen folyton változtatni, jobbítani akar
– nem bír megnyugodni, folyton hajtja valami tovább

 ÉVA

- női passzivitás
– kettős szerep: egyrészt a megtisztító/felemelő másrészről a kor produktuma
– hol pozitív, hol negatív szereplő, de mindig inspiráló hatású

LUCIFER

- Szemben áll az Úrral

- a “tagadás szelleme”
– lázadása még önmagában nem tenné ellenszenvessé, de ártani akar az embernek

A mű eszmeiségét formáló filozófiai és tudományos hatások:

A Hegel-i filozófia hatása, mely szerint egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik (tézis), de a történelemben való megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik (antitézis), s ebből az ellentétből egy új eszme születik (szintézis)  ami azonban kimarad Madáchnál. Az alapkonfliktus az állítás-tagadás,(Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó Lucifer); a hinni akarás és kiábrándultság belső vitája.