Hulló lombjain szél pengeti húrjait,

Őszül már e kis táj hirtelen ég alatt,

Nem búg már mi is volt egykoron illatos,

markáns szél szedi szét vadul.

Csokonai Vitéz Mihály – Dorottya (olvasó napló, részlet)

            A történetben Farsang egy fiatalember akit Fársángnak vagy Carneválnak neveznek. Ez a férfi elindul Budáról, hogy végigjárja az országot és összeírja azokat a lányokat akik el vannak jegyezve vagy eladó sorba kerültek.

Tehát végigjárja a korabeli Magyarország vármegyéit, városait. Meg is érkezik Somogy vármegyébe, onnan pedig Löllén, Tótin majd Nagybajomon át még mielőtt elér Kaposvárra, találkozott Csokonaival (megjelenik a költő maga is a történetben) Kaposmérőnél. A történetben Carnevál emberei közül senki se volt hajlandó felvenni a szánjára vagy lovára Csokonait ezért a költő kénytelen a szánok mögött sétálni. Ez azonban addig tartott, míg Pegazus, a szárnyas ló meg nem könyörült rajta, és felvette a hátára. Így a költő már felülről tudta nézni a farsangi menetet, míg el nem érnek Kaposvárra.

Csokonai elborzadva néz két öregasszonyt, Dorottyát és Orsolyát a menetben. Később el is érnek Kaposvárra, ahol már elő is van készítve a bálterem. Mindenki leült az asztalhoz, és a lakomát várva elkezdtek beszélgetni. Az ebéd után megkezdődik a mulatság, ahol mindenki jól mulat, kivéve Dorottya.

A nagy mulatság után isten jelenik meg, aki egyfajta ajándékot hozott, amivel az időseket megfiatalította. Dorottya lesz a legszebb, akibe Opor azonnal bele is szeret.

Interjú Csokonaival

Üdvözlöm Csokonai!

Szervusz!

Mesélne nekem egy kicsit magáról és a családjáról?

Persze! 1773. November 17.-én Debrecenben születtem, édesapám Csokonai Vitéz József borbély és seborvos volt, édesanyám Diószegi Sára érdeklődött az irodalom iránt. Édesapám 1786-ban, édesanyám 1810-ben hunyt el.

Árvaként hol tanult?

A Debreceni Református Kollégiumban tanultam, ahol 1785-ben el is végeztem az alsóbb osztályt. A gimnáziumot 1788-ban végeztem el.

Továbbtanult?

Igen, akadémia tanfolyamot kezdtem el.

Az iskolában belépett ön valahova?

Szabadkőműves páholyok közül egyikbe se, de tanulótársaimmal egy kis kört alapítottunk, ahol egymással újabb irodalmakat ismertettünk.

Mi volt az ön első műve?

Az elsőt 18 évesen írtam, aminek a címe Békaegérharc volt a címe.

Voltak ekkor már költő barátai?

1793-ban Kazinczy sorolt a barátai közé.

Tudtommal Sárospatakon is elkezdett egy tanévet, igaz?

Igen, 1795-96-ban a sárospataki kollégiumba voltam, de itt a jogtudományt nem igazán kedveltem meg, így nem gyakran jártam be órára.

Pozsonyban is járt?

Igen, az országgyűlés megnyíltával odamentem, ahol részt vettem a franciák ellene elkeseredésben és kiadtam a Diétai Magyar Múzsa című lapot is, sajna a nyomtatót nem lehetett rábírni a munkáim további kiadására és elhagytam Pozsonyt.

Innen hova utazott?

Innen Komáromba, ahol a megye felkelő gyűlését tartottam meg, itt felkelésre buzdító verseimet írtam.

Milyen művei születtek meg még itt?

Itt Lilla dicsőítő dalait írtam.

Hogy jöttek létre?

Egy csodás költőnővel találkoztam, Fábián Juliannával, akibe azonnal beleszerettem. A viszonyok viszont kilátástalanok voltak.

Innen hazautazott, igaz?

Igen, hazavonultam, és kizárólag az irodalomnak éltem, de azért kirándultam néha a barátaimmal. Egy júniusi napon azonban a Debreceni tűzvészben a lakóházam is leégett.

Betegsége mikor jelent meg?

Mikor Nagyváradra utaztam Rhédei Lajosné temetésére, ott borzasztóan megfáztam ,és egy súlyos tüdőgyulladást is kaptam. A halálom 1805. január 28-án történt.

-Shaco