Vannak olyan emberek, akik tökéletesnek, hibátlannak mutatják magukat a valósággal szemben.

Ezek az emberek tisztában vannak a saját képességeikkel, illetve rossz tulajdonságaikkal, de ezeket kifelé nem mutatják, hanem ügyesebbnek, okosabbnak, rátermettebbnek tartják magukat másoknál. Az álszent emberek ezekkel a cselekedetekkel érzik jól magukat.

Ezzel az a probléma, hogy nincs bűntudatuk, a külvilág felé hazugságra építik az életüket. A beszélgető társakkal szemben az adott témában mindig jobbak, vagy nekik van igazuk. Például a hívő emberek a templomból kilépve a vallásnak hátat fordítva cselekednek.

Sajnos az álszent emberek ezen a rossz tulajdonságon, illetve viselkedésen nem fognak, vagy nem akarnak változtatni, hiszen az álszentség személyiségük részévé vált.

"A képmutatás általános jelenség.

Halálunkban véget ér, de előbb nem."

K.K