Interjú Assisi Szent Ferenccel
- Tiszteletem szerzetes uram!
- Isten áldja testvérem!
- Először is el szeretném mondani, hogy megtisztelő érzés itt lenni és beszélgetni a minden idők legnagyobb szentjével.
- Én köszönöm a felkérést, és szívesen vállaltam.
- Azt szeretném kérni, hogy pár gondolatot mondjon el a Naphimnusz című művének születéséről!
- Természetesen beszélek róla. 1225 őszén a betegségeim gyötörtek, és majdnem meg is vakultam, fájdalmaim is elviselhetetlenné váltak. Amikor az éjszaka imádkoztam Istenhez, megkaptam tőle az örök üdvösség ígéretét. Ekkor született meg ez a mű, az üdvösségre a válaszom.
- Érdekes körülmények között jött létre ez a mű. A népnek milyen tanácsokkal tudna szolgálni az élet nehéz időszakaihoz?
- Az életben nem egyenes út vezet, igenis vannak olyan szakaszai, amivel szembe kell nézni. Aki hisz Istenben, annak előbb vagy utóbb meg fog szilárdulni az élete.
- Köszönöm szépen ezeket az őszinte szavakat jómagam és olvasóink nevében is. Remélem, hasznos lesz azok számára, akik elolvassák.
Felakasztását váró Villon négy sora
Francia vagyok, Párizsból származom
ahova én lábamat többet be nem teszem,
s most magasból nézek le egy nagy faágról,
s rájöttem arra, hogy seggem súlya míly nehéz.
(Saját vers)
A nyár
A nyár oly szép és meleg, nemde?
Szerelmes párok a füvön henteregnek.
Nézem őket és arra gondolok,
hogy lehet, vannak náluk gondok.
Mindjárt mellettük egy fiú sír:
odamegyek megkérdem miért rí.
Azt mondja, szerelmes egy lányba,
aki valamennyi fiút kihasználja.
Mondtam neki: átérzem
mert ezt már én is átéltem.
Elmeséltem neki történetem,
sajnálja azt szipogta.
Bólintottam és tovább mentem,
hogy az egész könnyebben menjen.
Reflexió
Ez a feladat nagyon nehéznek bizonyult a számomra az elején, de a készítése közben nem volt annyira az, mint ahogy azt képzeltem; azért könnyű sem volt. Mivel verset még nem írtam sosem, ezért lehet nem is lett olyan tökéletes, de mindent beleadtam.
Paskovics Alícia
