A pénteki nap első tanórája a kommunikáció. Ez a tantárgy nagyon közel áll a szívemhez. A hét vége felé közeledve jólesik egy lazább hangvételű órán is részt venni! A tanárnő nagyon kedves, mindig érdeklődő és nyitott. A legtöbbször arról kérdez bennünket, hogy mi történt velünk a héten, és hogy mit tervezünk hétvégére.
Én általában szívesen beszélek, az osztályban azonban nem minden tanuló hajlandó megnyílni. Vannak visszahúzódóbb és kevésbé visszahúzódóbb osztálytársaim is. Véleményem szerint a kommunikáció nagyon fontos, hisz a legtöbb embert az alapján ítélik meg, hogy hogyan és mennyire tudja kifejezni a gondolatait. Aki jól kommunikál, könnyebben boldogul az életben.
A beszédnek a legtöbb tantárgyban nagyon is fontos szerepe van. Hibába tanuljuk meg egy-egy tantárgyból a tananyagot, ha mindezt nem tudjuk elmondani, ha számon kérnek bennünket. Én például mindig jobban szerettem szóban felelni, mint írásban. Néha egy kis segítséggel ugyan, de jól el szoktam mondani a tananyagot. Úgy gondolom az is nagyon fontos, hogy kivel milyen hangnemben és stílusban beszélek. Más hangnemet kell megütni egy tanárommal vagy épp egy felnőttel, valamint az osztálytársaimmal.
A kommunikációnak a valódi életben is nagyon fontos szerepe lesz. Bármilyen pályát választunk majd, biztosan át fogunk esni több állásinterjún. (Ebbe bele se merek gondolni!) Ilyenkor fontos, hogy jól el tudjuk adni magunkat, annak pedig a jó kommunikáció elengedhetetlen eszköze.
A pedagógus pályán szinte elengedhetetlen, hogy valaki kifejezően és szépen beszéljen. Egy tanár akkor fog könnyen boldogulni, ha magára tudja vonni a tanulók figyelmét. Aki halkan és átélés nélkül beszél, annak ez nem fog sikerülni. Ha egy pedagógus a kifejező hangsúlyokkal fel tudja hívni a gyerekek figyelmét a tananyag fontosságára, a gyerekek fejében is könnyebben megragad mindaz.
Az általános iskolai biológiatanárom egy igen kiegyensúlyozott és nyugodt ember, de ha valaki beszélt az órája közben, akkor azzal fenyegetőzött, hogy elviszi az igazgatói irodába… Én tudtam, hogy ezzel csak fenyeget minket, és tovább folytattam a beszélgetést a padtársammal. Év végére már megtanultam a határait, és a kommunikáció összes fajtáját megtanultam tőle. Hol nyugodt, hol biztató, hol pedig dühös hangnemet ütött meg.
Fogalmazásomban igyekeztem összefoglalni, mi a véleményem a kommunikációról. Szeretnék e területen is sokat fejlődni. Úgy érzem, ebben ez a tanóra nagy segítségemre lehet.