A Carpe diem egy latin kifejezés, ami azt jelenti, hogy „Élj a mának!”. Ennek a lényege az, hogy az embereket ne érdekelje a múlt és a jövő, éljünk a jelennek, arra törekedjünk, hogy itt és most minél boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak legyünk. Ne rágódjunk azon, hogy mi volt, és hogy mi jöhet még.

Ez a kifejezés szerintem nem szó szerint értelmezhető. Mert az éljünk a mának, mert ki tudja, hogy lesz-e lehetőségünk holnap rá, ez teljesen korrekt, viszont vannak hátulütői. Lehet, hogy vannak olyan dolgok, amiket félünk megtenni, de szerintem nem minden esetben kell tenni a megvalósítása érdekében, mert előfordulhat, hogy befolyásolja az életünket.

Például a diákok nagy részének megfordul a fejében, hogy ott hagyja az iskolát. Legszívesebben szerintem minden tanuló ezt tenné, hiszen túl vagyunk terhelve mi is, viszont ha megvalósítanánk, rossz útra terelné az életünk további részét. Hiszen ha nem lesz meg a megfelelő anyagi helyzetünk, az is boldogtalansághoz vezet. Hiába mondják, hogy a pénz nem boldogít, de az az ember, akinek minden nap küzdenie kell a túlélésért, nem lehet igazán boldog. Ezért valamilyen szinten törődnünk kell a jövőnkkel. És szerintem úgy igazán senki nem tudja ezt az elvet követni. Főleg nem fiatalon. Ami elég rossz dolog, hiszen mindenki azt látja maga előtt tizenévesen, hogy annyi dolgot elszalaszt, amit majd idősen bánni fog. De sajnos mindennek vannak következményei.

Viszont meg kell tanulnunk beosztani az időnket. Kell, hogy jusson időnk a tanulásra, mivel nekünk most az a legfontosabb. Viszont a szórakozásra, kikapcsolódásra is kell időt szakítanunk, hiszen kiegyensúlyozottabbak lehetünk, ha néha kiengedjük a gőzt. De természetesen mindezt ésszerűen és következetesen kellene tennünk. Sajnos nehéz az élet, ez tényleg igaz. Rengeteg dologra kell figyelnünk, okosan és meggondoltan kell vezetni, viszont az irányításnak mindenképp a mi kezünkben kell lenni. Hiszen csak mi vagyunk a tetteinkért felelősek.

Úgy gondolom, hogy ezt az elvet leginkább úgy lehet logikusan követni, hogy nem szabad a múltunkon töprengeni, mert az már elmúlt. Igen, a múlt is befolyásolja az életünket, viszont meg kell tanulnunk elengedni dolgokat és a jelenben élni. A jövővel pedig foglalkoznunk kell, hiszen az nagyon fontos. Ki kell állítanunk magunk elé egy célt, és ne őrlődjünk azon, hanem minél többet tegyünk az álmaink elérése érdekében. A jelenben pedig olyan dolgokat tegyünk, ami úgy érezzük, hogy nekünk jó, de mindig fel kell mérni előtte, a lehetséges jó vagy rossz következményeket.