Ma 2016. 10. 28. van, egy átlagos pénteki nap. Egy átlagos iskolai nap. Most erről a napról fogod egy rövid bemutatót írni.

Reggel szokás szerint felkeltem, felöltöztem, és elindultam a buszra, amin az osztálytársam, Odett már nagyon várt engem. Amíg nem értünk oda a buszmegállóhoz, végigbeszélgettük az utat. Landorhegyen leszálltunk. Nagy meglepetésemre ott állt velem szemben anyukámnak a tesója. Beszélgettem vele nagyon picit, és mentem tovább. A Széchenyi előtt megálltunk, ugyanis Odett unokatestvére, Bende ott volt, és vele is beszélgettünk. Utána jött a volt fiúm, Dénes, és ő is beszállt a körünkbe. Egy idő után elbúcsúztunk, bementünk az iskolánkba.

            Első óra kommunikáció. Gyorsan lezajlott. Utána jött a matekóra. Hatványok meg minden ilyesmi. Harmadik óra német. Persze, hogy dolgozat jön. 45 körül mentünk be a 104-es terembe. Mindenki elfoglalta a helyét. A tanárnő kiosztja a lapokat. Ez úgy még plusz 5 perc volt. 11:05-kor már beadtam, és kimehettünk, hogy ne zavarjuk a többieket.

            Lementem 3-as teremhez. Észrevettem a végzős osztályból 2 fiút, és odamentem hozzájuk beszélgetni. Sok poént elsütöttek akárcsak én. Aztán az egyik fiút hívta az osztálytársa, hogy menjen oda hozzá, mert reggel nem volt ideje beállítani a haját. A fiúk elmentek, visszamentem 3-as teremhez.

            Természettudomány óra jön. Osztálytársam, Aliz felelt, meg jött az új anyag, és el is ment az óra. Majd a testnevelés. Játék, mint mindig. Élveztük, de nagyon. Végül a nyelvtan. Tanár úrral szövegeket néztünk, azaz a szövegszerkesztésről beszéltünk. Óra végén kiment az irodalom dolgozatokért, és gyorsan kijavítgatta őket. Nekem 4-es lett, hála Istennek.

            Nem olyan izgalmas nap volt, de ezt is, mint ahogy a többi napot, az osztálytársaimmal éltem meg. Mázlista vagyok, hogy ilyen osztálytársaim vannak. Értük érdemes iskolába menni.

Dudás Dundika