Röppenő gondolat kuszálja dolgokat, mely nem hagyja lelkemet. Szívemet ez nyomja, ez világunk gondja. Nyugtalanít engemet. Furát, tökéletlent, gúnyolni miért kell? Ez ellentmond elvemnek.   Nicholas Sparks

Íme, esős nap lett, hova tűnt a jó kedv, amely mindenen túltesz? A „Tíz E-sek” kedve is szomorkásabb lett, remélik szebb idő lesz. Várják a pénteket, hisz az a hét vége, s a nap is kisüt végre. Rose Dawson

Elment a meleg nyár, őszanyó reád vár, esőt hozva mi végre; Szőlőfürtök sora epedezik borra a gazda örömére; Lehullott a szilva, piros lett az alma, belemegy a cefrébe. Készítette: A lázadó

Hull a levél és te Meg nem értettél de Haragszom érte fiú. És nem hiszek többé, Elszállsz egy szellőként, Nem leszek soha hiú. Én nem fogom kezed, Végleg elengedlek, Viszontlátásra ifjú. Anonymus2001

Elfolyik az idő, S akkor leszek menő, Ha mint Dali úgy festek. Színeket keverek, Tèmákat keresek, De sehogy sem lesz remek. Alkotnom kell sokat, Álmomban rajzokat, Mert ez nagyon jó nekem.  

Már nagyon vártalak, Vitted bánatomat, Hagytad, hogy fújja a szél, És az emlékekből, Elég szeretetből, Engem is elengedtél, Az elején hittem, És rendbe jöhetne, És bánatossá tettél.

Szakácsok mi lehet ennél még csípősebb, melyet bárki megehet Az újhagyma lehet vagy tán chiliszelet, mindegy eszi mit lehet Akármennyit ehet mozogjon eleget és folyton karcsú lehet  Anna Hoj

Áldott volt a lelke, áldott volt a szíve, áldott volt már mindene. Mégsem volt senkije s lassan már semmije és eltűnt már mindene. Romokban a lelke, romokban a szíve, de nem ezt érdemelte.

Szeptember elején, Oskolába menvén Minden gyermek utálja, Iskola kapuja, Tárva nyitva várja Strébereknek hazája Focistáknak járna, Illemtani óra Tanároknak munkája.

Vége van a nyárnak, az emberek fáznak, de várjuk már a havat. Melyből hóember kél, fa minden gyermeknél, ahol ajándék akad. Újév fogadalom, tavasz lakodalom, kajától a has fakad.   ARÓD